Kereső toggle

Orbán állhat az új európai összefogás élére

Interjú Kent Ekeroth svéd képviselővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több százezren nézték meg azt a videót, amelyben egy svéd politikus parlamenti felszólalásában tört magyarsággal köszönte meg Orbán Viktornak az Európáért való kiállását. A Svéd Demokraták külügyi igazgatója a Heteknek elmondta, miért állt ki Magyarország mellett.

Milyen ügy miatt szólalt fel Magyarország védelmében?

– Nem egy konkrét törvényjavaslat volt az apropó, hanem az a külpolitikai vitanap, amelyet minden évben megrendeznek a svéd parlamentben.

A pártok frakcióvezetői mellett más képviselők is hozzászólhatnak a nemzetközi politikát érintő ügyekben. Én idén Magyarországot választottam témának.

Most először beszélt erről ezen a fórumon?

– Igen.

Miért tartotta fontosnak, hogy felhívja a svéd választópolgárok figyelmét a magyar erőfeszítésekre?

– Úgy vélem, ma Magyarország a nemzeti értékek és az európai kultúra védelme, valamint a tömeges bevándorlás elleni küzdelem tekintetében is a világ vezető nemzete. Nagyra értékeljük továbbá azt is, ahogy kiállnak az európai és az amerikai baloldali politikai elit törekvéseivel szemben. Ma Magyarország a legjobb példa arra, hogyan kell szembeszállni ezekkel a veszélyekkel. Orbán miniszterelnök nagyon világosan beszél ezekről a kérdésekről. De számomra nem csupán a tömeges bevándorlással, vagy az EU politikájával kapcsolatos nyilatkozatai a példaértékűek, hanem az is, hogy Magyarország milyen sikeresen képviseli a gazdasági érdekeit. Nyilván, senki sem tökéletes, de ma nincs jobb példa arra, hogy miként lehet egy ország eredményes anélkül, hogy tömegesen fogadná be a bevándorlókat.

Ön jól ismeri Magyarországot, közel egy évtizede jár már rendszeresen Budapestre. Miben látja a változást, hiszen a bevándorlás kérdése csupán néhány éve került előtérbe?

– Talán 2008-ban voltam először Magyarországon, amikor beütött a pénzügyi válság. Orbán megválasztása után először a gazdaság kezdett rendbe jönni, az ország a csődközeli helyzetből néhány év alatt folyamatos növekedési pályára állt, ami nagy teljesítmény. Csökkent a munkanélküliség és az államadósság, növekedtek a befektetések, így nagyon sikeres nyolc évet tudhat maga mögött az Orbán-kormány.

Lát esélyt arra, hogy európai szinten össze tudnak fogni a tömeges bevándorlást ellenző erők és vezetők?

– Voltak erre próbálkozások az Európai Parlamentben, két csoport is alakult.

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) képviselőcsoport, ebben vagyunk mi is (a csoport két legnagyobb pártja a brit UKIP és az olasz 5 Csillag Mozgalom – a szerk.), valamint a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) képviselőcsoport (ehhez tartozik a francia Nemzeti Front, az Osztrák Szabadságpárt, a holland Szabadságpárt, valamint az olasz Északi Liga – a szerk.). E két csoporthoz együttesen több mint 80 képviselő tartozik, de sajnos megosztottak, nem kis részben a médiapropaganda hatására. Nagyon sajnálatos, hogy nem tudnak egy közös, nagy képviselőcsoportot alkotni.

Orbán Viktor és pártja egyik bevándorlásellenes képviselőcsoporthoz sem tartozik. Mégis példaként említette...

– Igen. Orbán az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, és talán ott is akar maradni. Mégis neki van a legjobb esélye arra, hogy kialakítson egy ilyen új képviselőcsoportot az Európai Parlamentben, és ezzel egy új európai összefogás élére álljon. Mögötte áll a V4 csoport, és ez a négy közép-európai állam olyan erős bázist ad, amelyhez további nyugat-európai pártok is csatlakozhatnak.

A holland pártelnök Geert Wilders szintén nyilvánosan dicsérte Orbánt, Ausztriában pedig a Szabadságpárt (FPÖ) a kormányba is bekerült. Megvan tehát a lehetőség a nagyobb összefogásra, de ehhez az érintett pártoknak nem a médiapropagandára kellene figyelniük, hanem koncentrálniuk kellene a közös cselekvésre.

Elérheti a kritikus tömeget az európai választók körében a bevándorlásellenesség? Eddig nem nagyon tudták ezek a pártok átlépni a 20 százalékos küszöböt.

– Szerintem igen, mert a helyzet egész Európában csak egyre rosszabb lesz.

A probléma az, hogy a baloldal és a liberálisok összefognak az olyan mozgalmakkal szemben, mint amilyenek mi is vagyunk. De látjuk Ausztriában, Dániában, Norvégiában és másutt, hogy a bevándorlásellenes pártok kormányra is kerülhetnek. Ezek példája nyomán ez másutt is megtörténhet.

A tömeges betelepítéssel szemben a politikusok kétféle receptet kínálnak: az egyik szerint belülről kell megreformálni az Európai Uniót, a másik szerint az egyetlen megoldás a kilépés. Ön melyik álláspontot osztja?

– Szerintem nem lehet az Uniót belülről megreformálni. Azt látjuk, hogy inkább az Európai Unió az, amelyik a saját képére formálja azokat, akik változtatni akarnak rajta. Ezért szerintem ki kell lépni a politikai unióból, mert nincs szükség egy szuperállamra, inkább más együttműködési formákat kell keresni.

Ősszel választások lesznek Svédországban. Mire számítanak?

– Nyolc parlamenti párt van Svédországban. 2014-ben még mindenki szemben állt velünk, és a bevándorlás pozitív oldalait hangoztatta. Ma már mindenki elismeri azt, amit 30 éve mondunk, hogy ez sokkal inkább probléma. A vita tehát elindult, de még mindig nagyon sok bevándorlót engedünk be, jóval az EU-normák felett is. Emellett demográfiai válsággal is küzdünk, valamint drámai mértékben romlott a közbiztonság is. Mi arra számítunk, hogy tovább erősödünk, jelenleg 18-20 százalék között mérnek bennünket. A többit szeptemberben meglátjuk.

Olvasson tovább: