Kereső toggle

A Corvinusból a Lidlbe?

Veszélybe került az egyetemi oktatók utánpótlása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Lidl a pénztárosokat bruttó 260 ezer forinttal veszi fel, ami megfelel egy adjunktus kezdőbérének. A bérkérdés, a kancellári rendszer és a magyar felsőoktatás versenyképessége volt a visszatérő téma a Magyar Felsőoktatás 2017 című szakmai konferencián, amelyet a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja rendezett. Az alkalomra egy, a felsőoktatás elmúlt évtizedét áttekintő tanulmánykötet is megjelent.

A felsőoktatás színvonalának egyik meghatározó eleme az oktatók bérezése, amelynek az emeléséről 2015-ben született parlamenti döntés. Eszerint az állami felsőoktatásban dolgozó oktatók, tanárok és kutatók bérét három évre elosztva, 2016–2018 között 25 százalékkal emelték meg, ez az adjunktusok nettó 147 ezer, a tanársegédek 122 ezer forintját átlag 30-40 ezer forinttal növelte meg. Összevetésként: a Lidl bejelentése szerint idén márciustól az átlag 20 százalékos béremelésüknek köszönhetően munkavállalóik havi átlagbére bruttó 365 ezer forintra nő.

Az egyetemi oktatók egyszeri béremelése nem jelent hosszú távú rendezést, ráadásul a garantált bérminimum-emelés, valamint a doktorandusz hallgatók ösztöndíjának 180 ezer forintra való növelése komoly bérfeszültségeket szül az ágazaton belül is. Dezső Tamás egyetemi tanár a konferencián kijelentette, hogy a közalkalmazotti bértábla egységes megemelése jelentené a megoldást. Ám erre régóta nem hajlandó egyik kormány sem – 2008-ban a teljes közalkalmazotti bértáblát befagyasztották, és csak 2013 után kezdődött egyes ágazatok egyes munkaköreinél emelés, viszont a tavaly óta bevezetett minimálbér-emelések hatására a közszférában is összecsúsztak a bérek.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nemrég közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar oktatói bérek sem a versenyszféráéval, sem az európai – de még a közép-európai – oktatói bérekkel sem versenyképesek. Így nem képesek ellensúlyozni a külföldi és hazai piaci elszívó erőt, amely a felsőoktatási szakemberek, valamint leginkább az utánpótlás biztosításában okoz évről-évre növekvő nehézségeket. Az MRK javaslatát – amely az általa kidolgozott bérfejlesztés egy részét teljesítményarányossá tenné – elküldte az EMMI-nek. Csakhogy – mint arra dr. Bódis József, az MRK elnöke is utalt a konferencián – eddig az MRK egyetlen kidolgozott javaslatát sem vette figyelembe a minisztérium.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: