Kereső toggle

Pénz beszél – Párt- és kampányfinanszírozás 2018

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mi kell egy sikeres választási kampányhoz? Leginkább pénz, de abból nagyon sok. Ennek alapján kiemelten fontos lenne egy jól működő párt- és kampányfinanszírozási rendszer, de az ellenőrző szerepet betöltő Állami Számvevőszék körüli hangulat mást mutat.

A demokrácia költséges dolog, és nyilvánvalóan nem létezhet szilárd demokrácia működőképes, forrásokkal jól ellátott pártok nélkül.

A 2013-ban elfogadott pártfinanszírozási törvény szakított a pártok állami támogatását alacsonyan tartó hazai gyakorlattal. Az állami támogatás szignifikáns növekedésének pozitív hatása volt az, hogy kihúzta a szőnyeget a rendszerváltás idején felemelkedett pártpénztárnokok alól, akik addig a pártok működtetésének kulcsszereplői voltak. A tisztulást hozó, de az állami támogatással történő visszaélést nem kellő eréllyel szankcionáló szabályozás káros mellékhatásaként viszont a 2014-es választáson tucatszámra jelentek meg az állami támogatásra rástartoló kamupártok. Egy hazai párt ma az állami támogatások (az Ars Boni cikke szerint átlagosan 82 százalék) mellett tagdíjakból és magánadományokból (átlagosan 8 százalék) fedezheti működési költségeit. Ezt vegyes finanszírozási rendszernek nevezik.

Ezek mellett, kifejezetten kampánycélokra, képviselőnként 1 millió forintnyi támogatást kapnak az államtól. Ezen felül a pártlistát állító pártok az egyéni választókerületi jelöltjeik számától függően további, akár több százmillió forintot elérő összeget is igényelhetnek (ez jelent meg új elemként a 2013-as szabályozásban; a korábbi törvény abból az abszurd hipotézisből indult ki, hogy egy-egy párt kampánya kihozható egyéni jelöltenként egy-egymillió, összesen tehát 176 millió forintból).

A mai szabályozás szerint a támogatás mértéke a jelöltállítás függvényében változik. A 106, tehát minden helyen jelöltet állító párt közel 600 millió forintot, a 80 jelölttel rendelkező párt közel 450 millió, az 54 jelölttel rendelkező párt csaknem 300 millió, a 27 jelöltet állító (országos lista állításának minimuma) pedig 150 millió forint körül részesül költségvetési támogatásban. Az állami hozzájárulás magánadományokkal is kiegészülhet. Tilos viszont cégektől, külföldi személyektől vagy szervezetektől bármilyen összeget elfogadni, kizárólag magyar állampolgároktól kaphatnak adományokat. Az esélyegyenlőség jegyében viszont maximalizálva van az elkölthető összeg: jelöltenként 5 millió forintot költhet egy párt a választások során. 

Becslések szerint egy nagyobb párt kampánya 2,5-3 milliárd forintból hozható ki. A törvényes maximum és a tényleges költés közötti űr szürke tartományba tartozik, mely még mindig kívül esik az ellenőrzésen. A jelenlegi szabályozás mindenképp közelebb áll a realitáshoz.  

A választásokon először induló Momentum a Hetek kérdésére elmondta, hogy az állami támogatások rendezése mellett kiemelten fontosnak tartják a magánadományok terén is a limit alkalmazását (1 millió forintos éves limit), annak érdekében, hogy senki ne tudja gazdasági erőfölényét felhasználva pénzzel befolyásolni a politikai döntéseket.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: