Kereső toggle

Pénz beszél – Párt- és kampányfinanszírozás 2018

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mi kell egy sikeres választási kampányhoz? Leginkább pénz, de abból nagyon sok. Ennek alapján kiemelten fontos lenne egy jól működő párt- és kampányfinanszírozási rendszer, de az ellenőrző szerepet betöltő Állami Számvevőszék körüli hangulat mást mutat.

A demokrácia költséges dolog, és nyilvánvalóan nem létezhet szilárd demokrácia működőképes, forrásokkal jól ellátott pártok nélkül.

A 2013-ban elfogadott pártfinanszírozási törvény szakított a pártok állami támogatását alacsonyan tartó hazai gyakorlattal. Az állami támogatás szignifikáns növekedésének pozitív hatása volt az, hogy kihúzta a szőnyeget a rendszerváltás idején felemelkedett pártpénztárnokok alól, akik addig a pártok működtetésének kulcsszereplői voltak. A tisztulást hozó, de az állami támogatással történő visszaélést nem kellő eréllyel szankcionáló szabályozás káros mellékhatásaként viszont a 2014-es választáson tucatszámra jelentek meg az állami támogatásra rástartoló kamupártok. Egy hazai párt ma az állami támogatások (az Ars Boni cikke szerint átlagosan 82 százalék) mellett tagdíjakból és magánadományokból (átlagosan 8 százalék) fedezheti működési költségeit. Ezt vegyes finanszírozási rendszernek nevezik.

Ezek mellett, kifejezetten kampánycélokra, képviselőnként 1 millió forintnyi támogatást kapnak az államtól. Ezen felül a pártlistát állító pártok az egyéni választókerületi jelöltjeik számától függően további, akár több százmillió forintot elérő összeget is igényelhetnek (ez jelent meg új elemként a 2013-as szabályozásban; a korábbi törvény abból az abszurd hipotézisből indult ki, hogy egy-egy párt kampánya kihozható egyéni jelöltenként egy-egymillió, összesen tehát 176 millió forintból).

A mai szabályozás szerint a támogatás mértéke a jelöltállítás függvényében változik. A 106, tehát minden helyen jelöltet állító párt közel 600 millió forintot, a 80 jelölttel rendelkező párt közel 450 millió, az 54 jelölttel rendelkező párt csaknem 300 millió, a 27 jelöltet állító (országos lista állításának minimuma) pedig 150 millió forint körül részesül költségvetési támogatásban. Az állami hozzájárulás magánadományokkal is kiegészülhet. Tilos viszont cégektől, külföldi személyektől vagy szervezetektől bármilyen összeget elfogadni, kizárólag magyar állampolgároktól kaphatnak adományokat. Az esélyegyenlőség jegyében viszont maximalizálva van az elkölthető összeg: jelöltenként 5 millió forintot költhet egy párt a választások során. 

Becslések szerint egy nagyobb párt kampánya 2,5-3 milliárd forintból hozható ki. A törvényes maximum és a tényleges költés közötti űr szürke tartományba tartozik, mely még mindig kívül esik az ellenőrzésen. A jelenlegi szabályozás mindenképp közelebb áll a realitáshoz.  

A választásokon először induló Momentum a Hetek kérdésére elmondta, hogy az állami támogatások rendezése mellett kiemelten fontosnak tartják a magánadományok terén is a limit alkalmazását (1 millió forintos éves limit), annak érdekében, hogy senki ne tudja gazdasági erőfölényét felhasználva pénzzel befolyásolni a politikai döntéseket.

Az LMP lapunknak azt nyilatkozta, hogy fontosnak tartja az átlátható párt- és kampányfinanszírozást, ahogyan azt is, hogy független intézmények vizsgálják a pártok gazdálkodását. Ennek érdekében az LMP minden egyes alkalommal nyílt kampányszámlát vezetett, hogy a hatóságok és a választók előtt is nyilvánosan nyomon követhető legyen a gazdálkodásuk.

Kamupárttalanítás

A kampányfinanszírozás egyik legnagyobb korrupciós kockázatát az állami támogatásokra utazó kamupártok jelentik. 2017 végén az Országos Bírósági Hivatal adatai alapján 315 bejegyzett párt volt (túlzás lenne azt írni, hogy működik) Magyarországon, 72 pedig bejegyzés alatt állt. A szavazás napjának kitűzése előtt alapított pártok mindegyike jogosult állami támogatásra, ami 106 egyéni jelölt állítása során akár 1 milliárd forintnyi költségvetési támogatást jelenthet (2017 novemberéig ez vissza nem térítendő támogatás volt).

A példátlan számú versenyző megjelenése komoly költségvetési kiesést jelentene, ennek mérséklésére összpárti (184 igen szavazat) megegyezéssel ment át Gulyás Gergely és Répássy Róbert kampányfinanszírozást szigorító javaslata. A nagy egyetértés kapcsán lapunknak a KDNP sajtóosztálya azt mondta, hogy ez nem egyedülálló jelenség, az elmúlt időszakban a pártfinanszírozással és a kampányfinanszírozással kapcsolatban mindig gyakorlat volt, hogy a parlamenti pártok egyetértéssel fogadták el a szabályozásokat. Az egyik újítás, hogy a 0,5%-ot el nem érő pártoknak teljes egészében vissza kell fizetnie a kapott költségvetési juttatásokat. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a NAV a párt vezető tisztségviselőinek a magánvagyonából fogja behajtani az állami támogatást (objektív felelősség). A törvényhozók ezzel azt remélik, csak a kellően motivált pártok fogják megméretni magukat a 2018-as választáson. Az ÁSZ kifejezetten üdvözölte a módosítást, kifejtve, hogy sokkal átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszi a kampányfinanszírozást.

A kamupártok a 2014-es választás alkalmával főleg ellenzéki szavazatokat vettek el. Az MSZP lapunknak megjegyezte, hogy 2014-ben az összes 1 százalék alatt végzett párt kevesebb szavazatot kapott, mint ahány ajánlást összegyűjtöttek, és minimum 1 milliárd forint kampánytámogatást kaptak. A támogatás közpénz, így a költségvetést milliárdos nagyságrendű kár érte. Ezért az MSZP szerint még szigorúbb szabályozásra és ellenőrzésre volna szükség.

ÁSZ vs. Jobbik

Az ellenőrző szervnek fontos szerepe van a pártok kordában tartásában, bár érdekes, hogy csak most kezd erre rájönni. Az ÁSZ független szervként szabadon vizsgálhatja a kifizetéseket, számlákat, és egyéb iratokba is betekinthet. Ellenőrzését hivatalból 2 évente végzi, hatósági bejelentésre ezen felül is monitorozhatja a pártok gazdasági tevékenységét.

Az Állami Számvevőszék egy ilyen bejelentés kapcsán a tavalyi év végén 662 millióra bírságolta a Jobbikot. Az összeg felét a héten nyilvánította 15 napon  belül befizetendőnek, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán közölte: kezdeményezi, hogy az Államkincstár az áprilisi választás előtt ne hajtsa be a Jobbikon az ÁSZ által tiltott pártfinanszírozás címén kiszabott bírságot, amely ellen egyébként a pártnak nincs lehetősége jogorvoslatra.

A tiltott pártfinanszírozás az ÁSZ szerint a konkrét esetben plakáthelyek áron aluli megszerzését jelenti. Mint írtuk, nem lehet cégektől vagyoni támogatást elfogadni. Egy, az ősszel elfogadott NGM-rendelet alapján viszont már nem vagyoni hozzájárulást sem (például áron aluli ingatlanbérlés, plakáthelybérlés). A piaci és a ténylegesen fizetett ár közötti különbség jelenti azt az előnyt, amit az ellenőrző szerv saját maga árazott be, mivel a jelentés szerint ezen információkat a Jobbik elmulasztotta közölni velük.

A Jobbik mellett az LMP-t, DK-t és az Együttet is elmarasztalta az ÁSZ, igaz kisebb összegű büntetéseket szabott ki. Az ellenzéki pártok között vita alakult ki, hogy vajon megtagadhatják-e a szerintük jogszerűtlen bírság kifizetését.

Az NGM már idézett közleményében a kampánytámogatások kérdését is megválaszolta: „az Állami Számvevőszék által előírt fizetési kötelezettségek a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampánytámogatásokat nem érintik. A törvényeket mindenkinek be kell tartania, a politikai pártoknak is, a törvénysértés következménye alól felmentést adni senkinek nem lehet.” Tehát minden párt állami támogatásokkal a zsebében száll be a választási ringbe. A Jobbik ennek ellenére a hazai bíróságok előtt megtámadja az ÁSZ-ról szóló törvényt, sikertelenség esetén pedig nemzetközi jogorvoslati fórumhoz fordul.

Lapunknak az LMP sajtóosztálya elmondta, hogy a Jobbikhoz hasonlóan minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak, ha az ÁSZ nem veszi figyelembe a jelentéstervezetre adott észrevételeiket. 

A Jobbikot érintő ÁSZ–döntéssel kapcsolatban az MSZP a Heteknek elmondta, nem lehet kettős mércét alkalmazni: a Jobbikot és a Fideszt ugyanaz a személy köti össze. A párt szerint ami törvénytelen a jobbikos Simicskánál, annak törvénytelennek kell lennie az egykori fideszes Simicskánál is. A KDNP lapunknak az ÁSZ eljárásáról azt nyilatkozta, hogy ők a 2014-es módosítások után kifejezett lépéseket tettek annak érdekében, hogy minden szempontból megfelelhessenek az ÁSZ vizsgálatainak (ezt javasolják a többi pártnak is). A KDNP szerint a jelenleg érvényben lévő – összpárti konszenzussal elfogadott – kampányfinanszírozási rendszer többek közt az átláthatóságot is szolgálja, így annak betartása és betartatása mindenkinek érdeke.

A Hetek megkereste a Fideszt és a Jobbikot is, ez a két párt azonban nem reagált megkeresésünkre.

Olvasson tovább: