Kereső toggle

Nincsenek rendben a magyar demográfiai mutatók

Megállt a javulás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén megállt a születések és a házasságkötések számának emelkedése, és nőtt a halálozások száma.  A munkaerőpiacra belépőek száma évről évre csökken, a nyugdíjkorhatár pedig folyamatosan emelkedik.

A gazdasági válság lecsengése, azaz 2014 óta Európa-szerte folyamatosan javulnak a demográfiai mutatók: a legtöbb országban a születések és a házasságkötések számának növekedése tapasztalható. Magyarországon a születésszám 2010–2013 között soha nem látott mélypontra, évi 90 ezer alá esett, majd 2014-től megindult egy enyhe – évi 1-2 százalékos – emelkedés, aminek folytán tavaly már 93 100 születés történt. A válság kezdetén, 2009-ben 96 400 gyermek jött a világra, azaz még kifelé tartunk a demográfiai hullámvölgyből.

A születésszám növekedése idén megtorpant: a KSH friss adatai szerint a január–szeptember közti időszakban 68 339 baba jött világra, ami 1,2 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszakhoz képest. A 45 év alatti korosztályok létszáma folyamatos apad, ezért Kapitány Balázs demográfus szerint nem valószínű, hogy a születésszám a továbbiakban érdemben növekedni tudna.

A szakember figyelemre méltónak tartja viszont, hogy a termékenység (az egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyerekszám) gyorsan nőtt: 2010–2016 között 1,25-ről 1,49-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a lényegében stagnáló születésszám annak köszönhető, hogy egyre kevesebb nő egyre több gyermeket hoz a világra.

Fontos körülmény, hogy a korábbi évekkel szemben 2016-ban a gyermekszám-növekedés már teljes egészében a házas gyermekvállalás növekedésére volt visszavezethető (a házasságon kívüli születések aránya 47 százalék). A házasságkötések terén az elmúlt években óriási növekedés volt tapasztalható, e téren túljutottunk a válságon, hiszen 2009–2016 között összességében 36 730-ról 51 805-re nőtt a megkötött frigyek éves száma, ami túlnyomórészt fiatal felnőttek első házasságát jelenti. Ennek hatására akár növekedhet is a jövőben a születésszám, mivel a házaspárok gyerekvállalási kedve még mindig magasabb az élettársakénál.

A házasságkötések számának dinamikus növekedése szintén megállt idén, legalábbis szeptemberig 2 százalékkal kevesebben, 42 808-an házasodtak össze, mint tavaly ugyanez idő alatt. A dél-alföldi régió volt az egyetlen, ahol mind a születések, mind a házasságkötések száma tovább nőtt 2017-ben.

A demográfusok szerint abban, hogy a házasságkötések száma az utóbbi években megnőtt, ösztönző hatása lehetett a konzervatív értékrendet felvállaló kormányzati politikának, amely a magyar társadalom mindmáig erős házasság- és családpárti beállítottságára épül. Az európai viszonylatban rendkívül bőkezű családpolitikai intézkedéseknek (CSOK, gyed extra, bölcsődebővítések, adókedvezmény stb.) a születésszámra gyakorolt hatása viszont kevésbé egyértelmű, és legkorábban 4-5 év múltán érződik. Így egyelőre csak a 2010-ben bevezetett családi adókedvezmény hatása ismert: ezzel egy szűk réteg, a jól kereső – főleg diplomás –, harmadik gyermeküket vállaló családok jártak jól, körükben közel 900-zal több baba született. A szakemberek figyelmeztetnek arra is, hogy a gyermekvállalási kedvet a családpolitikán kívül rengeteg egyéb tényező, mindenekelőtt az ország hosszú távú gazdasági helyzete befolyásolja.

Idén a természetes fogyás üteme gyorsabb, mint tavaly, mivel az év első 3 hónapjában kiugróan magas volt a halálozások száma, miközben a születésszám stagnált. A halálozások és élveszületések különbözetéből adódó, évi 35-40 ezer fős természetes fogyás mellett – a demográfusok előrejelzései szerint – 2020-ig megmarad az évi 30 ezer főnyi kivándorlás is. Mindezek következtében folyamatosan csökken a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszáma, és jelentősen elmarad a kilépőkétől. Ezt valamelyest képes még ellensúlyozni az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése, ami 2022-ben éri el az egységesen 65 évet. (Idén, a korhatár 63,5 évre való emelkedése miatt az első félévben 30 ezerrel csökkent a nyugdíjkorhatárt elérő személyek száma.)

A KSH munkaerőpiaci adatai szerint idén minden korábbinál nagyobb munkaerőhiány sújtja az országot: a foglalkoztatottság növekedési üteme elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben tovább nőtt a gazdaság kielégítetlen munkaerőigénye. 2017 első félévében a 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya 67,6 százalék volt, ami 1,2 százalékponttal magasabb a tavalyinál (4,4 millió foglalkoztatott). Ez idő alatt történelmi csúcsként 65 025 betöltetlen állást tartottak nyilván – közel kétszer annyit, mint 2014-ben –, amiből a versenyszférára kiemelkedően sok, közel 48 500 állás jutott.

Szakértők becslése szerint a valóságban az üres állások száma a hivatalos adatok többszöröse – mintegy háromszorosa –, tekintve, hogy a betöltetlen állások nagyobb része nem jelenik meg sem a hirdetésekben, sem az állami nyilvántartási rendszerekben, így számuk elérheti a 200 ezret is.

Részben a munkaerőért folyó verseny hatására, részben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – a 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos garantált bérminimum-emelés, illetve egyéb bérkorrekciók következtében – 2017 első felében kiugró mértékben, 12,5 százalékkal növekedett a hazai alkalmazottak havi átlagkeresete, elérve a bruttó 290 ezer forintot. A további emelés indokoltságát jelzi, hogy bérszínvonal tekintetében így is sereghajtók vagyunk a visegrádi országok között.

Az ország megosztottsága továbbra is tükröződik a munkaerőpiaci mutatókon, így a foglalkoztatási és a munkanélküliségi arányok földrajzi megoszlásán, illetve a jövedelmi mutatók tekintetében is. Legszembeötlőbb a közfoglalkoztatottak helyzete, tekintve, hogy összességében a foglalkoztatottak száma az idei első félévben Észak-Alföldön nőtt a legdinamikusabban, míg a két másik régióban (Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl), ahol ugyancsak jelentős súllyal van jelen a közfoglalkoztatás, a foglalkoztatás csak igen kis mértékben bővült. A közfoglalkoztatottak száma júniusig 34 ezer fővel csökkent, ezen belül erősen visszaesett a 25 év alattiak aránya, közel a felére, azaz 13 700 főre. A júniusi adatok szerint havonta 187 ezer közmunkás dolgozik még nettó 54 ezer forintért – szakképzettséget igénylő munkakör esetén 70 ezerért – teljes munkaidőben.

Olvasson tovább: