Kereső toggle

Magyarellenesség gombnyomásra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fél évvel a választások után saját kormányát buktatta meg Romániában a baloldali-liberális koalíció a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva. Az új miniszterelnököt, Mihai Tudosét a román sajtó a titkosszolgálatok embereként emlegeti, megszavazását pedig szintén összefüggésbe hozzák a romániai „háttérhatalommal”. Az ügynek voltak magyar vonatkozásai is – ezekről kérdeztük Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.

– Az elmúlt hetekben elég érdekesen alakult a román belpolitika. Saját kormányát puccsolta meg a baloldal. Ebbe valahogy időközben belekeveredett az RMDSZ, és pár napig „magyarozással” volt tele a közélet. Hogyan kerültek a gyújtópontba egy pillanat alatt?

– Ebbe az ügybe nem az RMDSZ keveredett bele, hanem az egész ország, és így nyilván az erdélyi magyarság is. A koalíció nem tudta csendben elvégezni az egyébként jogos kormányváltást, hanem egy viharos, személyeskedésekkel terhelt konfliktussá szélesítette, kiteregetve annak minden titkát. Így lett belőle előbb parlamenti ügy, majd lett kormányválság. Bennünket arra kértek, hogy szavazzuk meg a bizalmatlansági indítványt, amit a saját kormányuk ellen benyújtottak. Nekünk két elvet kellett figyelembe venni most is: az egyik az, hogy amíg adott egy kormánytöbbség a parlamentben, addig meg kell adni neki azt a lehetőséget, hogy a minisztereit vagy akár a kormányfőt is lecserélje.

A másik elv az, hogy egy belső konfliktusba nem avatkozunk bele. A helyzet nehézségét az adta, hogy nem lehetett úgy dönteni, hogy valamilyen formában ne vegyünk részt a küzdelemben: ha szavazunk, akkor látszólag az egyik tábort támogatjuk, ha nem szavazunk, akkor a másikat. Amikor leültünk tárgyalni, akkor néhány dolgot megemlítettünk, amit a szavazásért cserébe kérünk majd. Ezek nem új dolgok voltak: nyelvhasználat a közigazgatásban vagy éppen a magyar közösség napja (március 15.) ünneppé emelése. Aztán azért, hogy a valós problémáról eltereljék a figyelmet néhány napra, ránk és ezekre a kérésekre fókuszáltak, és zsarolóként igyekeztek bennünket beállítani.

– Eközben viszont az is felmerült, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja legyen…

– Ilyen valóban elhangzott, de ez nem aktuális. Alapvetően tudjuk támogatni ezt a kormányt is, ám ha valamivel nem értünk egyet – mint ahogy eddig is volt ilyesmi, nem is egyszer –, akkor azt meg nem fogjuk megszavazni. Az adott kérdésben döntünk, az adott pillanatban, a mi érdekeink szerint, klasszikus értelemben ellenzékben maradva.

– Mindenesetre a nacionalista hangulatot – úgy látszik – pillanatok alatt fel lehet szítani a román politikai arénában, és azonnal elő lehet húzni a „magyar kártyát”. Mi ennek az oka?

– Ez az egyik szomorú tanulsága az elmúlt napoknak számunkra, hogy az őrjöngő, hisztérikus magyarellenesség szinte gombnyomásra működik. Mindez utcai demonstrációig nem fajult, az árnyékhatalom most úgy ítélte meg, hogy ez túlságosan kockázatos lenne. Sajnos még most is politikai eszköz a magyargyűlölet, ezt bebizonyították az elmúlt napok eseményei.

– Lehet ezzel mondjuk szavazatokat maximalizálni?

– Ezt nem tudom megmondani, mert most nincs választás. A legutóbbi választás során azok, akik a legmagyarellenesebbek voltak, nem szereztek mandátumot. Az, hogy erre van fogékonyság, jól látható, de direkt magyarellenes retorikával még nem volt sikeres egy párt sem. Amikor feszültséglevezetésről vagy ellenségkeresésről van szó, akkor nyúlnak a „magyar kártyához”, és ez sok esetben támogatókra talál a társadalom minden rétegében.

– Az RMDSZ javíthatna a kommunikációján, hogy tompítsa ezt a magyarellenes élt?

– Biztosan lehet, sőt szükséges is. Meg kell próbálnunk javítani, különösen a román kommunikációt, román partnerek bevonásával – erről beszéltünk a szövetségben az elmúlt napokban. Hogy milyen hatékonysággal sikerül ezt végrehajtani, azt nem tudom bemérni, de a következő időszakban erre még nagyobb hangsúlyt fogunk tenni.

– A hivatalos magyar–román viszonyt hogyan ítéli meg?

– Sajnos nem sok változás volt az év elejéhez képest, de mégiscsak van egy apró előrelépés, hiszen volt egy hivatalos külügyminiszteri látogatás, aminek lesz egy viszontlátogatása is a közeljövőben. Diplomáciai szinten voltak találkozók, kimozdult a holtpontról a viszony, de nem olyan mértékben, ahogy szerettük volna, és főként nem olyan sebességgel, ahogy reméltük. Sajnos az államfő igazából nem nyitott a román–magyar kapcsolatok javítására, vagy legalábbis eddig semmilyen döntése nem volt, ami ebbe az irányba mutatott volna.

 

Árnyék a kormányon

A román lapokban megjelent véleménycikkek szerzői Mihai Tudose állítólagos titkosszolgálati kötődéseit kommentálták. Többen pedig titkos paktumot gyanítottak Liviu Dragnea PSD-elnök és Klaus Johannis államfő között azt követően, hogy az elnök semmilyen kifogást nem emelt a koalíció jelöltje ellen, és megadta neki a kormányalakítási megbízást. A Romania Libera című lap szerzője úgy vélekedik: ha Dragneának sikerült egy plágiummal és titkosszolgálati kötődésekkel gyanúsított miniszterelnök-jelöltet elfogadtatnia az államfővel, vagyis ha „ultragyanús” ügyei, látványos meggazdagodása ellenére még mindig ő diktál a román politikában, akkor nem kétséges, hogy a PSD elnöke is a titkosszolgálatok és vádhatóságok védelmét élvezi.
A HotNews.ro portál a miniszterelnök-cserét – a titkosszolgálati kötődésekkel kevésbé gyanúsítható Grindeanu lecserélését a hírszerzési akadémián doktoráló Tudoséra – az államfő és a PSD-elnök közötti titkos paktum bizonyítékaként értékelte. A cikk szerint a titkosszolgálatok által jobban ellenőrizhető kormányfő volt az „ára” annak a segítségnek, amelyet az államfő nyújtott Dragneának a befolyása alól szabadulni próbáló Grindeanu eltávolításához annak érdekében, hogy megelőzzék közös ellenségük – a pártját és a kormányzást „visszaszerezni” próbáló – Victor Ponta visszatérését a politika élvonalába.
A Jurnalul National sem kímélte a PSD politikusát, akit „látható rangjelzésű, copy/paste miniszterelnöknek” nevezett.
Az Evenimentul Zilei című lap Chris Terhes görögkatolikus papot, civil aktivistát idézi, aki szerint a történtek egyértelművé teszik, hogy Johannis és Dragnea is „a szolgálatok szolgája”. A lelkész szerint Johannisnak „kirándulásokat” (külföldi hivatalos látogatásokat), Dragneának pedig a korrupciós vádak ejtését ígérték a titkosszolgálatok. „Johannis azt ígérte, hogy csak feddhetetlen jelöltet fogad el: ezek szerint a plágium a feddhetetlenség egyik biztos jele”– méltatlankodik Terhes az Evenimentul Zilei hasábjain. A lap vezércikkírója, Ion Cristoiu úgy vélekedik, hogy akár igaz, akár nem, hogy Tudose a titkosszolgálatok embere, nem tudja lemosni magáról ezt a közvélekedést, így miniszterelnöki jelölésével Dragnea súlyos csapást mért a Román Hírszerző Szolgálatra, amely ezek után szerinte hiába bizonygatja, hogy nem ártja bele magát a politikába. (Közreműködött: Ferenczi Zsolt politológus)

 

Bélyegek, sakk, hírszerzés

Az ötvenéves, jogász végzettségű Mihai Tudose a Szociáldemokrata Párt (PSD) 12 alelnökének egyike, 2000 óta Braila megyei parlamenti képviselő, két alkalommal – összesen mintegy másfél évig – vezette a bukaresti gazdasági tárcát. Tudose európai gazdaságpolitikából szerzett mesteri fokozatot a nemzeti hírszerzési akadémián 2007-ben, majd ugyanott doktorált 2010-ben. Több biztonságpolitikai jellegű tanfolyamot is elvégzett Romániában és külföldön. Tudose tavaly –másik nyolc doktortársával együtt – lemondott doktori címéről, miután plágiumbotrány robbant ki a – korrupciógyanúval bíróság elé állított – Gabriel Oprea volt kormányfőhelyettes által vezetett doktori iskola körül.
Tudose vagyonbevallásában egy 30 ezer euró értékűre becsült bélyeggyűjtemény szerepel, életrajzából kiderül, hogy a brailai sakk-klub igazolt játékosa. A politikus az átalakított Ponta-kormányban 2014 decembere és 2015 novembere között a gazdasági minisztériumot vezette, amely tisztségbe idén februárban tért vissza, amikor – a tüntetések hatására megüresedett tisztségeknél – az első kormányátalakítást hajtották végre a Grindeanu-kormányban.

Olvasson tovább: