Kereső toggle

Mi lesz a 4000 milliárdos gigaüzlet sorsa?

Brüsszeli bólintás után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az olimpia megfúrása után az ellenzéki pártok együttes erővel igyekeznek egy lehetséges népszavazással a paksi atomerőmű bővítését – leginkább a korrupciós veszély rémét felfestve – megakadályozni, hátha így sikerül a Fidesz népszerűségéből lefaragni.

A paksi atomerőmű nagyrészt orosz óriáshitelből és orosz technológiával – Vlagyimir Putyin orosz elnök hathatós bábáskodása mellett – történő bővítése a magyar történelem talán legnagyobb volumenű befektetése, közel 4000 milliárd forintról szól. A környezetvédők elvi alapon is támadják a bővítést, mert szerintük túlságosan kockázatos a nukleáris technológia. Nemcsak a sokat hangoztatott balesetek (Csernobil, illetve Fukusima) megismétlődésétől tartanak, hanem a kiégett fűtőelemek és az atomerőműben keletkező – különböző aktivitású – radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése  is több száz évig tartó problémát jelent (a hasadó anyagok hosszú felezési ideje miatt).

A paksi bővítés kritikusainak egy másik csoportját jelentik azok az energiaipari szakértők és közgazdászok, akik szerint csapnivaló üzlet ez a beruházás. (Paks2: Brüsszel csuklóztatja az Orbán-kormányt? Hetek, 2015. december 4.) Az egyébként Fidesz-alapító Kaderják Péter által vezetett, európai hírű Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont által készített elemzés – amely pesszimista, realista és optimista szcenáriókkal is számolt – azt állítja, hogy inkább nem éri meg ez a beruházás. Felsmann Balázs közgazdász tanulmánya szerint 50 százalékkal kellene emelkednie az áram árának a nemzetközi piacon ahhoz, hogy a beruházás esetleg megtérüljön, de az legalább 75 százalékos áramár-emelkedés esetén lenne biztosra vehető.

Paksi reaktor. Évtizedekre meghatározza az ország energiaellátását.
„A működés első húsz évében évről évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon, a projekt megtérülése pedig kizárólag valószerűtlenül magas áramárak mellett képzelhető el” – állította Felsmann. Romhányi Balázs, az egykori Költség­vetési Tanács vezető közgazdásza „A Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményei” című tanul­mányában azt írta, hogy állami támogatás (például valamiféle Paks-adó vagy költségvetési átcsoportosítás) nélkül nem térül meg az óriásbefektetés. A radikálisan atomellenes Greenpeace Magyarország szerint Paks II. üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd forint állami támogatásra is szükség lehet. A magyar kormány részletes számításai, illetve a kormány által megrendelt tanulmányok nem nyilvánosak, mivel a paksi szerződést és az azt megalapozó előkészítő anyagokat titkosították. Mindössze egy tanulmányt hoztak nyilvánosságra, amelyet egy olyan nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég készített, amely a paksi beruházás tető alá hozásában érdekelt és érintett volt, de az energetika amúgy nem tartozik a cégcsoport szakterületéhez.

Brüsszel bólintott

A paksi bővítést bírálták azon az alapon is, hogy óriási korrupciós kockázatot hordoz. Nemzetközi tapasztalat az, hogy az óriásberuházásoknál (repülőtér-, autópálya- vagy erőműépítés) még olyan országokban is, mint Kanada vagy Németország elképesztően el tudnak szaladni az árak illetve gyanús üzletek köttetnek.

Az ellenzéki pártok – például az Együtt és az LMP – az előbbiek mellett az Oroszországtól való függőség kérdését is beemelték a Paks II. elleni érvek közé, de erre a kormányzati kommunikáció válasza rendre az, hogy 2014-ben az ellenzéki pártok a választás tétjének a Paks II. jövőjét is megnevezték. Mivel a Fidesz óriási előnnyel nyert, ezért – például a beruházásért felelős Lázár János miniszter szerint – a „nép jóváhagyta” a Paks II.-t.        

A kormány terveire nem a magyar ellenzéki pártok és civilek, hanem Brüsszel jelentette a legnagyobb veszélyt. Az Európai Bizottság a paksi bővítéssel kapcsolatban 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást, melyben azt kifogásolták, hogy átláthatatlanul és verseny nélkül kapta meg a két új reaktor építését és két reaktor felújítását az orosz Roszatom, illetve piactorzító tiltott állami támogatásnak számíthat a Paks II. jövőbeni működése, ha az államnak dotálnia kell majd a céget.

Ám a bizottság hétfőn bejelentette, hogy engedélyezik a Paks II. beruházást, sőt elfogadják a projekt állami támogatását is. Ezzel együtt a Greenpeace és az Energiaklub szerint Brüsszel „hazugságon” is kapta a kormányt. Az eljárás végkövetkeztetése ugyanis megegyezik a kormány döntését korábban kritizáló energetikai szakemberek és közgazdászok véleményével, jelesül, hogy üzleti alapon nem térül meg a beruházás. Brüsszel ennek ellenére engedélyezi a projektet. A Paks II. állami támogatásáról szóló nemzetközi jogi vita várhatóan az Európai Bíróságon folytatódik tovább, ahol – az atomenergia-ellenes – Ausztria vélhetően megtámadja az Európai Bizottság döntését.

Újabb momentum?

Mint arról írtunk, a Momentum Mozgalom olimpiaellenes népszavazásán felbuzdulva az LMP a Paks II. megfúrására tesz kísérletet, és egy sor népszavazási kérdést küldött el a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). (Olimpia után Paks2 – Az LMP is felszállt a referendum-vonatra. Hetek, 2017. március 3.) A kezdeményezéshez rögvest csatlakoztak a baloldali ellenzéki pártok, bár a legtöbb szakértő szerint kevés az esélye, hogy az NVB engedélyezze a népszavazást.

A Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet végzett közvélemény-kutatást az atomerőmű bővítéséről, mely szerint a Fidesz-szavazók azok, akik többségében (58 százalék) úgy gondolják, hogy az oroszokkal kötött megállapodás nem érinti hazánk függetlenségét, minden más párt szavazótáborának többsége úgy vélekedik, hogy az üzlet valamilyen szinten kiszolgáltatottá teszi Magyarországot. A megkérdezettek nagyobb része összességében kedvezőtlennek tartja az oroszokkal kötött üzletet. Egyébként az emberek 47 százaléka gondolja, hogy Paks bővítése túl sokba kerül, a válaszadók 34 százaléka szerint a beruházás hosszabb távon kedvező lesz az országnak. Ez utóbbi véleményt két nagyobb társadalmi csoport támogatja főleg, az egyik a Fidesz-szavazóké, a másik pedig a Paks vonzáskörzetében élő dél-dunántúliaké. (Pakson és környékén a beruházás hírére megnövekedtek az ingatlanárak, illetve jelentős építkezések kezdődnek. Több ezer tehetős orosz család érkezését várják a régióban, amely fellendítheti a helyi gazdaságot.) 

A Fideszben jelenleg elképzelhetetlennek tartják, hogy Paks II. ügye eljusson a népszavazásig. Az ellenzéki pártok között pedig az a vélekedés, hogy ezt a projektet sokkal nehezebb  támadni, mint az olimpiát, mert bonyolultabb a kérdés. A beruházás leggyengébb pontjának egyébként a korrupciós kockázatot tartják, amely kérdés dinamizmust és „össznépi Fidesz-ellenes jelleget” adhatna ennek a kezdeményezésnek – ha egyáltalán a jogi akadályokat sikerül leküzdeni, és megvalósul a népszavazás.

Olvasson tovább:

  • A Kék bálna-átverés és az öngyilkos tinik

    A kamaszok körében terjedő, Kék bálna névvel fémjelzett internetes öngyilkossági hullámra, amely állítólag Európa-szerte terjed, különböző szervezetek, szakemberek, sőt a politika is rámozdult. A bulvármédia által erősen kiszínezett hír azonban, úgy tűnik, nem teljesen megalapozott, és felesleges...
  • Visszavonták a „rabszolgatörvény” tervezetét

    A Munka Törvénykönyve módosításának visszavonását kezdeményezte a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága, így az egyéni módosító lekerült a napirendről, és – fordított sorrendiségben – jövő héten a kormány és a versenyszféra egyeztető fóruma elé kerül. Bírálók szerint a tervezet, amely mögött...
  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.