Kereső toggle

A felnőtt-gyerek „szerelem” és következményei

Veszedelmes viszonyok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tanár-diák közti szexuális viszony mindig is bűncselekménynek, hatalmi visszaélésnek számított. A valóságban nagy a látencia, a környezet többnyire félrenéz, a gyerekek pedig egy életen át küzdenek a következményekkel. A szakemberek szerint a mindent elárasztó testiség is közrejátszik abban, ha egy tizenéves fiatal kisugárzására ma kevésbé korrekten reagál a felnőtt környezet. Az iskola pedig sajnos csak előképe annak, ami a munkahelyeken is folyik főnök és beosztott relációban.

A legutóbbi „megrontásos” botrány a körmendi alpolgármester kapcsán robbant ki: az 56 éves férfinek a hírek szerint már több éve viszonya van egy 16 éves kamasz lánnyal. A kislánnyal tanárként kezdett ki, amikor a gyerek még a 14. évét sem töltötte be.  Bár a viszonyról az iskola és a városvezetés is tudott, a rendőrségi nyomozás egy szülő feljelentése nyomán indult meg, méghozzá ismeretlen tettes ellen. Az alpolgármester mindent tagadott, lejárató kampányt emlegetett, majd lemondott, kilépett a KDNP-ből, és elköltözött a feleségétől is. (Botrány Körmenden. Hetek, 2017. február 17.) Bár középiskolás és különösen egyetemista sértettek esetén a környezet, ha lehet, még megengedőbb, a lényeg nem sokban különbözik: egy hierarchikus rendben az idősebb tanár kikezd a kiszolgáltatott helyzetű diákkal.

A törvény kevés

Felnőtt és gyerek közti szexuális kapcsolat esetén a Btk. a felnőttet kizárólagos felelősként kezeli, a gyereket pedig 14–18 éves kor között is csak korlátozottan tekinti döntő­-képesnek, azaz olyannak, aki képes átlátni döntései következményeit és felelősséget vállalni azokért. A Btk. szerint bűncselekménynek számít, ha egy felnőtt szexuális cselekményt végez egy 14 év alatti személlyel – mindegy, hogy erőszakkal vagy a gyerek beleegyezésével. Ha ezt hatalmi vagy befolyási pozícióból teszi, például tanárként, korrepetítorként stb., az minősített esetnek számít, ilyenkor a szankció 14 év alattiak esetén akár 8 év – 14–18 év közöttiek esetén akár 3 év – börtönbüntetés is lehet.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint az igazi hiátusok nem a büntetőjogban, hanem a köznevelési szektorban vannak, mivel ott nincsenek meghatározva azok a szabályok, amik azoknak a kapcsolatoknak, magatartásoknak a tilalmát mondanák ki, amelyek nem érik el a büntetőjogi reakció szintjét. Példaként hozza fel a 2014-es Sipos-ügyet, amelynél olyan határterületi kérdések sora merült fel, amik egyértelműen szexuális jellegű visszaélésnek tekinthetők, ám nem fértek bele a büntetőjogi kategóriákba. Amúgy nyilván széles a skála, és nem is minden eset terelhető bírósági útra. 

„Idén januárban volt az első olyan ügy Magyarországon, amiben egy tanárral kapcsolatban az ügyészség megállapította kiskorú veszélyeztetését verbális abúzussal. Egy tanár beszólogatott a 15-17 éves tanítványainak, nagyon csúnya szexuális célzatú megjegyzéseket is tett, s ez volt az első eset, amikor az ügyészség megállapította, hogy eléri azt a szintet, hogy veszélyeztesse valakinek az egészséges fejlődését, hogy a gyerek ezt traumaként éli meg, s ha így van, akkor ez büntetendő. Egészen idáig nem is volt precedens arra, hogy magában a verbális abúzust vagy ezeket a fajta magatartásokat tudja értékelni az igazságszolgáltatás” – mondja a szakértő.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább:

  • Karesz atya megáldott, sosem felejtem

    Óriási kárt okoznak a pécsi katolikus egyházi botrányhoz hasonló esetek: a papok által elkövetett szexuális bűnök nemcsak a közvetlen áldozatokat, de teljes családokat tesznek tönkre, az ügyek és az eltussolásukra tett – többnyire sikeres – kísérletek pedig az egész kereszténység hitelét rombolják...
  • „Édesanyja hibáit nem tárja fel”

    Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap alapítója néhány évvel ezelőtt több egyházi szexuális visszaélést próbált feltárni, ám mint a Heteknek elmondta, mindig falakba ütközött. Interjú.
  • Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

    Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította...