Kereső toggle

Tovább keményeDik a jogi határzár

Több száz migráns várakozik Szabadkán, hogy átléphesse a határt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Országgyűlés lapzártánkkor a jogi határzár megerősítését célzó jogszabályokról tárgyal. Közben az enyhébb időben növekszik a migrációs nyomás a magyar-szerb határon.

A rendőrségi statisztikák alapján megállapítható, hogy az elmúlt napokban élénkülő migrációs forgalommal néztek szembe a magyar határőrizeti szervek. Amíg a rendkívül hideg januári napokon alig néhányan próbálkoztak a határ átlépésével, addig múlt pénteken 64, szombaton 21, vasárnap pedig 48 embert tartóztattak föl és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a rendőrök. Hétvégén így összesen 158, az elmúlt héten pedig 301 határsértővel szemben intézkedtek. A megelőző héten ez a szám 236 volt. Kedd este újabb nagy létszámú csoportot tartóztattak fel a határvadászok: Ásotthalomnál 84 fő lépett be az ország területére. A csoport tagjai pakisztáni és afgán állampolgárnak vallották magukat. A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően őket is visszakísérték az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

A határzárral kapcsolatos bűncselekmények még mindig komoly munkaterhet jelentenek a rendőrségnek – jelentette ki Lukács János megyei rendőrfőkapitány Szegeden. A dandártábornok a megyei rendőr-főkapitányság 2016-os évét értékelő sajtótájékoztatón közölte, a megyében szolgálatot teljesítő rendőröknek tiltott határátlépés miatt 2014-ben 32 942 emberrel szemben kellett intézkedniük. 2015-ben 185 384 ember lépte át illegálisan a határt Csongrád megye területén, tavaly viszont csak 7571 fő – mondta a főkapitány. Az embercsempészési ügyek száma is jelentősen visszaesett: 2014-ben 201 eljárás indult embercsempészés miatt, a rekordnak számító 2015-ös évben 507, tavaly viszont csupán 53. Ami a bírósági ítéleteket illeti, korábban az embercsempészés miatt a vádlottakra felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, az elmúlt hónapokban azonban már szinte kivétel nélkül letöltendő börtönbüntetést kaptak az elkövetők, ami annak is köszönhető, hogy sok közöttük a visszaeső.

Elképesztő hírek a határvadászok ellátásáról

A belügyminiszter januárban úgy nyilatkozott, megfelelőek a személyi és tárgyi feltételek a jelenlegi migrációs helyzet kezeléséhez. Pintér Sándor a szerb–magyar határon tett látogatását követő sajtótájékoztatóján elmondta, bízik abban, hogy ha nő a migrációs nyomás, akkor az új technika alkalmazásával a határon szolgálók ugyanilyen színvonalon el tudják látni feladatukat. A miniszter közölte, a korábban telepített kerítés állapota jó. A határzárhoz hagyományos, éjszakai és hőkamerákat telepítettek, amelyek alkalmasak arra, hogy előre jelezzék, mi várható Szerbia felől – tette hozzá. A miniszter kitért arra is, a szemle során megtekintettek egy új típusú kerítésrendszert, amelynek felállításáról, műszaki paramétereiről, költségeiről később dönt a kormány. 

Pintér Sándor szerint a határon dolgozók ellátása jó, ruházatuk hibátlan. Információink szerint a szegedi Rendészeti Szakközépiskola kollégiumában, illetve hotelekben, panziókban elszállásolt rendőrök ellátása valóban jó, erről a sajtó munkatársai is meggyőződhettek. Ám korántsem ilyen rózsás a helyzet azonban a határövezetben szolgálatot teljesítők ellátása terén: romlott, penészes ételről, sátrakban szaladgáló patkányokról, kukacos májkonzervekről lehetett olvasni az elmúlt időszakban – ami miatt joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért így becsüli meg az ország a határait védő fegyvereseket. Az ellátási problémák miatt is történhetett meg az emlékezetes januári tömeges megbetegedés a határon szolgálatot teljesítők körében, amely 126 embert vett ki néhány napra a szolgálatból.

Szigorodó szabályok

Pintér Sándor határövezetben tett látogatása alkalmával elsőként fogalmazta meg a jogi határzár megerősítésének szükségességét. Mint mondta, a kormány döntött arról, hogy azok, akiknek a menedékkérelmét elutasították, csak ellenőrzött körülmények között tartózkodhatnak Magyarországon. A téma a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésén is központi kérdés volt, az ehhez szükséges jogszabályi háttér kidolgozása és törvénybe foglalása a héten, a parlament tavaszi ülésszakának első napjain meg is kezdődött.

 A határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorítása azért vált szükségessé, mert a migránsok kiismerték a korábbi szabályokat – mondta néhány héttel ezelőtt a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Tuzson Bence szerint korábban négy hétig lehetett a tranzitzónában tartani a bevándorlókat, utána be kellett őket engedni az országba. Az érintettek azonban akkor is fellebbezéseket nyújtottak be, ha ez nem volt megalapozott, így idővel nyitott táborokba kerültek Magyarországon, ahonnan viszont „eltűntek”, ami biztonsági kockázatot jelentett – ismertette a folyamatot az M1 hírműsorában.

Az új szabályok értelmében a migránsoknak a tranzitzónában, őrizet alatt kellene megvárniuk kérelmük jogerős elbírálását, a tranzitzónát csak engedéllyel hagyhatnák el. Továbbá nemcsak a határtól számított nyolc kilométeres sávból, hanem az ország egész területéről vissza lehetne kísérni őket a tranzitzónába. Egy kivétel van: a 14 év alattiak ügyét az Európai Unió – tehát Magyarország – területén vizsgálnák majd. A jogszabály „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” idején alkalmazható, a kormány a válsághelyzet 2015 szeptemberében kihirdetett, majd azóta kétszer is módosított határidejét nemrégiben újabb fél évvel, 2017. szeptemberéig meghosszabbította.

Szabadkai várakozók

A szigorításoknak természetesen nem örülnek a határ szerbiai oldalán gyülekező migránsok, akik az MTI tudósítójának helyszíni beszámolója szerint mindezek ellenére nem tettek le arról a szándékukról, hogy hazánk területére lépjenek.

A Szabadka déli, tehát a határövezettől legtávolabbi részén, a Pionir csokoládégyár melletti mezőn sátrat verő néhány száz fős tömeg a befogadóállomáson és a tranzitzónában történő regisztráció helyett a teljesen nomád, önfenntartó életmódot választotta. Igaz, a segélyszervezetek önkéntesei ide is eljutnak, egyik nap vizet, másik nap pedig ételt hozva nekik. Az egyedülálló, fiatal vagy középkorú férfiak a tudósító kérdésére úgy nyilatkoztak, embercsempészek segítsége nélkül próbálnak továbblépni – a Belgrádtól Bécsig vezető út 1500 eurós tarifája megfizethetetlen számukra. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, nem először próbálkoznak a határ átlépésével, többen közülük hat-hét kísérleten is túl vannak már. De mint mondták, nem adják fel, és a napokban újra próbálkoznak.

Olvasson tovább: