Kereső toggle

Több tucat emberéletet követelt eddig a tél

Ellentmondó adatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hajléktalanok, az egyedülálló idősek és a mélyszegénységben élők vannak leginkább kitéve a fagy veszélyeinek. A szakállamtitkár szerint bővítették a befogadóhelyek férőhelyeinek számát, és senkinek sem kell kapacitáshiány miatt az utcán éjszakáznia. A férőhelyszám bővítése azonban csak részben jelent megoldást, tekintve, hogy legalább kétszer annyian halnak meg saját fűtetlen otthonukban, mint a szabad ég alatt. A rendőrség adatai szerint tavaly október óta 52-en, civilek szerint 100-an fagytak meg.

Január folyamán továbbra is rendkívüli hidegre kell számítani, ezért az Országos Mentőszolgálat külön figyelmeztetést adott ki arról, hogy a kihűlés, fagyás veszélye nem csak a szabadban tartózkodókat fenyegeti, a baj elégtelen fűtésű helyiségekben is bekövetkezhet. Mint írják, az utcán akár 10-20 percnyi földön fekvés is a szervezet lehűléséhez vezethet, ezért létfontosságúak a gyors lakossági bejelentések.

Csakhogy ha valaki nem akar elmenni a mentőkkel, akkor nem vihetik el. „A szociális gondozók számon tartják és rendszeresen látogatják az utcán élőket, illetve próbálják rávenni őket, hogy menjenek be a hajléktalanszállóra. Szükség esetén mentőt hívnak hozzájuk.

A mentők is csak azt tudják tenni, hogy rábeszélik az illetőt, hogy menjen meleg helyre. Ha beteg, akkor beviszik a sürgősségire. Vidéken más a helyzet, mint a fővárosban, ott többnyire nem az utcán vannak az elesettek, hanem sokszor a saját lakásukban hűlnek ki, ha nem kérnek segítséget. Ilyenkor a szomszédoknak, illetve az önkormányzatnak kellene jobban figyelni rájuk” – mondta el lapunknak egy Pest megyében dolgozó mentős tiszt.

Így tehát jó hír, hogy a Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálatának adatai szerint múlt héten fokozatosan emelkedett az éjjeli menedékhelyek férőhelyeinek kihasználtsága. Néhány megyében (Vas, Zala, Somogy, Borsod, Heves, Tolna, Hajdú-Bihar, Békés) minden férőhely betelt. A segítő szervezetek ilyenkor pótágyakon, matracokon helyezik el a rászorulókat. Az alapítvány tájékoztatása szerint a fővárosban 90 százalékos, országosan 92 százalékos a férőhely-kihasználtság. Megmozdult a társadalom is, fölerősödött az adakozókedv, s a Diszpécser Szolgálathoz rekordszámú hívás érkezett: január 6-án fogadták a legtöbbet, 363 hívást, ebből 174 alkalommal utcán élő emberekhez hívtak segítséget. A szociális munkások kimennek, segítenek az elhelyezésben, illetve a túlélés céljából takaróval, élelmiszerrel látják el azokat, akik nem fogadják el a szállások nyújtotta lehetőségeket. Egy aktivista kérdésünkre megerősítette, hogy a rendkívüli hidegben sem könnyű rávenni az utcai hajléktalanokat arra, hogy egy szállásra bemenjenek, mert félnek a zsúfoltságtól, bántalmazástól, és sokukat egyáltalán nem érdekli, hogy az utcán meghalhatnak.

Pedig lenne elegendő férőhely, legalábbis Czibere Károly szociális szakállamtitkár szerint, aki hétfőn úgy nyilatkozott: a kormány országosan 9600-ról 11 100-ra emelte a hajléktalanellátó intézmények férőhelyeinek számát, és 400 millió forint többlettámogatást is biztosít. 83 utcai szociális szolgálatot finanszíroz, és megerősítették a regionális diszpécserközpontokat, hogy a segítő szervezetek gyorsan megkapják a jelzéseket. Hozzátette: az utóbbi időben háromszor annyi jelzés futott be a diszpécserközpontokba, mint máskor. Hangsúlyozta, hogy mindenkit befogadnak, senkinek nem kell kapacitáshiány miatt az utcán töltenie az éjszakát. A 3 milliárd forintos szociális tűzifaprogramra pedig rengeteg önkormányzat jelentkezett.

Az államtitkár múlt héten azt is közölte, hogy újév óta nem történt fagyhalál, ezután az ORFK illetékese bejelentette, hogy vasárnap egy hajléktalan pár holttestét találták meg Zuglóban, és azt is közölte: nem egyedi esetről van szó. A rendőrség honlapjáról kiderül, hogy országszerte fokozott munkában vannak a rendőrök, polgárőrök, katasztrófavédelmisek, tanya- és falugondnokok, akik folyamatosan látogatják, segítik főleg a kistelepülések rászoruló idős lakosait étellel, itallal, tűzifa-aprítással.

Az elmúlt napokban a rendőrök több esetben szállítottak menedékhelyekre idős, magatehetetlen embereket a fűtetlen otthonukból, de ez csak eseti megoldás lehet Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum vezetője szerint. Mint lapunknak kifejtette, a fagyhalál veszélye szorosan összefügg a szegénységgel, márpedig ma Magyarországon 800 ezer–1 millió ember él mélynyomorban, azaz legfeljebb havi 15-25 ezer forintból, akiknek aligha telik fűtésre. A problémát súlyosbítja, hogy tavaly a kilakoltatási moratórium lejárta után ötezer embert tettek ki az otthonukból devizahitel vagy rezsitartozás miatt, akiknek jelentős része ma az utcán él.

Simó Endre szerint évek óta nem megbízhatók a kormányzati közlések a fagyhalálok számával kapcsolatban. Az MSZF számításai szerint tavaly október–december között 80 ember fagyott meg, kétszer annyian, mint az előző év hasonló időszakában. Simó szerint december 10 és 31-e között hatszor annyian fagytak meg a saját otthonukban, illetve kórházba szállítás közben vagy után, mint a szabad ég alatt. Ilyenformán a férőhelyek száma részletkérdés – állítja, megjegyezve, hogy az MSZF összesítése szerint október óta mintegy 100 ilyen haláleset történt.

Tény, hogy a fagyhalálok esetszámával kapcsolatos tájékoztatás kissé nehézkesnek tűnik. Lapunk megkeresésére az OMSZ-nél közölték: nincsenek naprakész adataik, hiszen a mentősök csak a halál beálltát, nem pedig az okát állapítják meg, s az sem mindegy, mi számít elsődleges oknak. Az ORFK sajtóügyeletén úgy reagáltak: nincsenek kéznél idei adatok, s lapzártánkig nem is kaptunk választ, jóllehet, előző nap laptársunkat arról tájékoztatták, hogy október 15-e és január 8-a között 52 kihűléses haláleset történt, ebből 19 ember közterületen, 33 ember pedig magánterületen vesztette életét.

Olvasson tovább: