Kereső toggle

Magyarázzák a bizonyítványt

Kormányzati reakciók a PISA-eredményekre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

DRÁMAIAN ROMLOTT a szövegértés a legutóbbi PISA-vizsgálat szerint: közel 28 százalékos a funkcionális analfabéták aránya a 15 évesek körében. „Hoffmann Rózsa szerint Magyar Bálinték a hibásak, Lázár János szerint a pedagógusok. A PISA-eredményeinken nem javít a kényszeres egymásra mutogatás, ebben a kudarcban benne van a múlt, a jelen és a jövő. A hogyan tovább megválaszolásához szakmailag mérvadó, tehát nem a minisztérium által gyártott jelentésekre lenne szükség” – mondta lapunknak Mendrey László.

A2012-es PISA-vizsgálat szerint 20 százalékos volt Magyarországon a funkcionális analfabéták aránya, tehát azoké, akik úgy hagyják el az általános iskolát, hogy nem értik, amit olvasnak. Bár a jelenség létét Balog Zoltán miniszter egy szakbizottsági meghallgatáson tagadta, mondván: „ha valaki valamit el tud olvasni, az azt jelenti, hogy megérti”, a 2015-ös PISA-mérés adatai világossá tették, hogy a 15 éves diákoknak már közel 28 százaléka küzd elemi szövegértési nehézségekkel, ami a jövőre nézve nem sok jót tartogat, mivel a szövegértés a tanulás alapja.

Az LMP-s Hadházy Ákos Balog Zoltán lemondását követelte a nagyfokú romlás miatt. Orbán Viktor miniszterelnök az atv.hu kérdésére elmondta: vizsgálatot kért Balog Zoltántól a legutóbbi PISAvizsgálat eredményeiről, és csak a jelentés ismeretében fog véleményt mondani, illetve dönteni bármilyen személyi konzekvenciáról. Ez sokak szerint eleve nonszensz, hiszen az EMMI vezetője saját minisztériumának a munkáját vizsgálja, hasonlóképp például a NAV-elnök Vida Ildikó által lefolytatott belső vizsgálathoz Horváth András emlékezetes leleplező ügye kapcsán. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kérdésünkre megerősítette: független szakértői elemzésekre lenne szükség egy megfelelő oktatáspolitika kialakításához, ez eddig is hiányzott, s ennek következményeivel szembesülünk egyre durvább módon.

Az EMMI a digitalizált, szokatlan típusú tesztfeladatokkal és a megváltozott méréssel is magyarázta a rossz eredményeket, valamint azzal, hogy most még nem érzékelhető a két éve bevezetett új Nat hatása. Rétvári Bence, az EMMI államtitkára úgy nyilatkozott: a PISA-rangsorban – az OECD-országokon belül – a 28-29. helyen áll Magyarország, míg az egy főre eső GDP terén a 31. helyen van, tehát a diákok jobban teljesítettek, mint azt az ország gazdasági fejlettsége indokolná.

Hoffmann Rózsa volt szakállamtitkár az ATV-nek egyenesen úgy fogalmazott: a PISA-feladatok távol esnek attól a klasszikus műveltség - ideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi. Ezért az abszolutizálásuk hiba volna, ám az erős középmezőnyhöz tartozás elérendő cél kell, hogy legyen. Szerinte az új Nat egyensúlyt teremtett a kompetenciák és a lexikális ismeretek között, s a bibliai, múzeumi műveltségi versenyeket a mi diákjaink nyernék.

Tény, hogy egyes PISA-feladatok nehézségi szintjét általunk megkérdezett pedagógusok is aggályosnak tartották, de összességében a mérésekből kiolvasható romló tendenciát reálisnak gondolják. Mint ismert, a PISAvizsgálat során a természettudományok, a matematika és a szövegértés területén vizsgálták 35 ország diákjait; ebből az első kettőben alulról a 8. helyen, a harmadik esetében pedig alulról a 6. helyen végeztünk – ezzel a teljesítményünkkel minden korábbi eredményünket alulmúltuk.

Balog Zoltán és Hoffmann Rózsa szerint elsősorban a szakiskolások rontják le az eredményeket, és az „elmúlt nyolc évezést” sem hagyták ki, mondván: a rossz eredmény a korábbi Natnak a következménye. Lázár János miniszter inkább a pedagógusokat tette felelőssé. „Nem a kormány áll a katedrán, és nem a kormány ül a padban, ezért kell egy szakmai egyeztetést folytatni, ebbe valószínűleg még az Akadémiát is bele kell vonni. Tartalmi és módszertani problémák is vannak” – mondta a Kormány - infón Lázár, aki szerint nincs gond az oktatásra fordított összeggel, sem a kormány oktatáspolitikájával, amellyel kijelölte az átalakítás kereteit. Palkovics László államtitkár bejelentette: januárban tárgyal a köznevelési kerek - asztal a PISA-felmérés eredményeiről, s előtte kidolgoznak egy jelentést a kormánynak, amely a megújuló nemzeti alaptanter vet, a pedagógusképzést és -tovább kép - zést, valamint a módszertani fejlesztéseket is érinti majd.

„Egy merőben új oktatási törvény és Nat kellene, egészen más módszerek és más struktúra. Ehhez képest a Nat felülvizsgálatát most teljes titok övezi, érdemi szakmai egyeztetést a kormány továbbra sem folytat az oktatáspolitikáról” – mondta lapunknak Mendrey László. Hozzátette: alapvetően nem a PISA-méréssel van a baj, hanem az oktatási rendszerünknek vannak rossz tradíciói, amiket meg kellene változtatni, nem pedig teljes gőzzel visszaállítani. Mendrey szerint nyilván a pedagógusok között is akadnak kevésbé jó szakemberek, de a felelősségük erősen vitatható a jelenlegi központi utasításos rendszerben, ahol lényegében végrehajtókká lettek lealacsonyítva, még azt sem dönthetik el, hogy milyen tankönyvből tanítsanak. Rendszerszintű változtatások kellenek és egy önálló oktatásügyi tárca, mivel a jelenlegi gigaminisztérium, az EMMI minden ágazata mostohasorsra jutott – tette hozzá.

Más mérések (TIMSS, OKM) azt mutatják, hogy az alsó tagozat még viszonylag jól működik nálunk a tudás és a kompetencia terén is, s a felső tagozatban indul el a teljesítmény-olló kinyílása. Mendrey szerint ennek oka a korai szelekció, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok elszívják a jól teljesítő gyerekeket. „Az élbolyban lévő európai országok mindenekelőtt egységesítették és megerősítették az alapfokú oktatásukat, azaz nincs korai szegregáció, így kimutathatóan sokkal jobb és kiegyensúlyozottabb a gyerekek teljesítménye. Az egységes 9 osztályos általános iskolai modell bizonyítottan képes kompenzálni a szociokulturális különbségeket, melyek Magyarországon rendkívüli mértékben meghatározzák az iskolai teljesítményt. Az eredményeket különösen lehúzó szakképzés megújításának is az általános iskola megerősítése a feltétele” – mondta Mendrey László, aki szerint akár történik változás, akár nem, a következő, 2019-es PISA-eredményekben még aligha fognak javulni az eredmények – egy reform hatása minimum tíz-tizenöt év, lassan egy generáció sorsával kísérletezünk.

PISA-PÉLDAFELADAT

„Két tanuló nem ért egyet abban, miért van különbség a talajnedvességben a két lejtő között. Az 1. tanuló úgy véli, a talajnedvesség különbségét a két lejtőre érkező napsugárzás különbsége okozza. A 2. tanuló úgy véli, a talajnedvesség különbségét a két lejtőre érkező csapadék különbsége okozza. Az adatok alapján melyik tanulónak van igaza?”

GYEREKVERŐ HITTANTANÁR

Több portál is beszámolt róla, hogy egy veszprémi faluban egy katolikus pap úgy megütött egy gyereket a hittanórán, hogy a gyerek vérezni kezdett, a pap ellen pedig eljárás indult. A Kötőszó blog megszólaltatott az ügyben egy helyi viszonyokat ismerő evangélikus lelkészt, aki elmondta: döbbenetes állapotok uralkodnak a magyar társadalomban és így a magyar oktatásban is. „Tanítottam már Budapesten, megyeszékhelyen, kisvárosban és falun is. Köztük azon a környéken is, amelyik most reflektorfénybe került az elmúlt héten egy katolikus pap miatt. Le kell szögeznem, hogy a bántalmazás, a fizikai erőszak minden formája elítélendő a tanítási órákon. Ez nem kérdés. Ezen kívül viszont rengeteg kérdést vet fel ez az eset” – mesélte a lelkész, aki szerint az M0-s körgyűrű nem elkerülő, hanem inkább szakadék, és minimum kétfelé vágja az országot. Elmondása szerint a papok nincsenek felkészítve a pedagógusi munkára, különösen azokra a szakmai és emberi kihívásokra, amik egy hátrányos helyzetű településen várnak rájuk. A kilátástalanság, a nyomor, a drog, az agresszió, a tanulási kompetenciák hiánya, párosulva a pedagógusok rendkívüli munkaterhelésével áldatlan helyzetet teremt, aminek kezeléséhez a pedagógusok nem kapnak segítséget. „Erre (tudniillik a gyermekverésre) nincs mentség, ez durva hiba volt, és nagyon romboló az egyházra nézve. Bár döbbenetesek a körülmények, amik között szolgálnunk kell, és ez sok mindent kihoz az emberből – rosszat is, jót is –, de ezt nem lehet megtenni. Más megoldást kell találni, bár én sem tudom, mi lehetne az” – teszi hozzá a hittantanár.

Olvasson tovább:

  • A Kék bálna-átverés és az öngyilkos tinik

    A kamaszok körében terjedő, Kék bálna névvel fémjelzett internetes öngyilkossági hullámra, amely állítólag Európa-szerte terjed, különböző szervezetek, szakemberek, sőt a politika is rámozdult. A bulvármédia által erősen kiszínezett hír azonban, úgy tűnik, nem teljesen megalapozott, és felesleges...
  • Visszavonták a „rabszolgatörvény” tervezetét

    A Munka Törvénykönyve módosításának visszavonását kezdeményezte a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága, így az egyéni módosító lekerült a napirendről, és – fordított sorrendiségben – jövő héten a kormány és a versenyszféra egyeztető fóruma elé kerül. Bírálók szerint a tervezet, amely mögött...
  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.