Kereső toggle

Eljött az offshore-lovagok alkonya?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Véget vethet a külföldre menekített jövedelmek korának az a jogszabály, amit kivételes eljárásban fogadott el az Országgyűlés kedden. Az offshore-lovagok alkonyát egy OECD-megállapodás hozhatja el, amelynek köszönhetően jövő szeptembertől a NAV rálát majd a magyar adófizetők külföldi bankszámláira is. A most elfogadott jogszabály ezt megelőzően egy utolsó lehetőséget ad arra, hogy egy tízszázalékos közteher önkéntes megfizetésével az adózó men­tesüljön az eltitkolt jövedelme miatti következmények alól.

Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban jövő nyárig utolsó esélyt biztosított a pótlólagos adófizetésre a jövedelmüket külföldre menekítőknek. A képviselők 122 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő törvények módosításait a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére.

A kormány a javaslat indoklásában emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. Esetükben a NAV az eltitkolt adó behajtása mellett adó­bírságot és a jegybanki alapkamat két­szeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki, amennyiben az érintettek 2017. június 30-ig nem fizetik be önkéntesen az ekkor választható 10 százalékos közterhet.

A nemzetgazdasági tárca ezzel kapcsolatos közleménye hangsúlyozza: a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat utolsó lehetőségként biztosítja, hogy ne az adóhivatal tárja fel és szabja ki a külföldi bankszámlán lévő vagy más módon eltitkolt jövedelmek után az adót. Ez azt is jelenti egyben, hogy jövőre az offshore szisztémákkal és más nemzetközi színtéren ténykedő adóelkerülőkkel szembeni küzdelem új szakasza kezdődik.

Az NGM közölte: a leghatékonyabb eszközt az eredményes fellépéshez az OECD égisze alatt kidolgozott – a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló – többoldalú megállapodás biztosítja. Az első információcserére 2017. szeptember 30-ig kerül sor az új, valamint a már meglévő, magas értékű egyéni számlák esetében. Ez azt jelenti, hogy 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.

Egyszerűbben kifejezve: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 2017 őszétől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, amelyeket az adóhivatal kockázatelemzői összevetnek a rendelkezésre álló egyéb adatokkal. Így könnyen kiszűrhetőek azok, akik a hazánkban keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket.

2017. június 30-ig tehát az, aki a NAV ellenőrzése előtt úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont) jövedelme után 10 szá­zalékos adót fizet, mentesül az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezményektől. Ezt a jövedelmet ugyanis a 10 százalékos adón és önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, ám az adóból semmilyen kedvezmény sem vehető igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett a NAV által kijelölt bank számlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget, amelyből a bank utalja át – anonim módon – a 10 százaléknyi adót.

A jogszabálytervezet még a vállalkozásban kedvezményesen, legalább 10 százalékos részesedést szerző személyeknek is könnyebbséget biztosít, hiszen nekik a tulajdonszerzéskor nem kell adót fizetni, az így felszabaduló összeget a vállalkozás a növekedésre fordíthatja.

Olvasson tovább:

  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.
  • Orbán Soros-maratonra készül

    Kisebbségben vannak a Fideszben azok, akik feleslegesnek vagy elhibázottnak tartják a CEU körüli konfliktust. Orbán Viktor verbális és metakommunikációja mindenki számára világossá teszi a pártban, hogy ebben az ügyben bizalmi kérdést jelentene bármilyen különutasság. A hivatalos belső álláspont...
  • Gyorsított eljárás - Orbán Viktor és a CEU

    Még a Fidesz politikusait is meglepte, hogy a kormányfő bizalmi kérdésként kezelte a Közép-európai Egyetem (CEU) jelenlegi formában történő mű­kö­dését nehézzé tevő felsőoktatási törvény módosítását. Három magyarázatot hallottunk arra, hogy miről szól és miért volt sürgős ez az óriási politikai...