Kereső toggle

Drámai PISA-eredmények

Versenyképes-e a magyar diákok tudása?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az alulteljesítő magyar diákok aránya minden vizsgált területen megnőtt a PISA 2015 nemzetközi kompetenciamérés friss adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy folytatódott 2012 óta a romló tendencia, egyre jobban nyílik a szakadék a szűk elit és a lemaradottak növekvő tömege között, s az összteljesítményünk tartósan átlag alatti.

2015-ben számos országban romlott a diákok teljesítménye a 2012-es PISA-felméréshez képest, de a visszaesés mértéke Magyarországon kirívó mértékű. A legdrámaibb változás a szövegértés terén tapasztalható: e téren a diákok 28 százaléka gyengén teljesített. Jelentősen romlottak a mutatók a természettudományi és némelyest a matematikai kompetenciák esetében is. Többek között ez olvasható ki a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés legfrissebb, 2015-ös adataiból. A PISA-mérést 2000 óta végzik el az OECD-országokban és partnerországokban. A három­-évente zajló vizsgálat során a szövegértést, valamint az alkalmazott matematikai és természettudományi műveltséget vizsgálják a 15 éves diákok körében. Arra kíváncsiak, hogy az iskolai tudást mennyire tudják a gyerekek hétköznapi helyzetekben alkalmazni. Idén új terület volt a „kollaboratív problémamegoldás”, de ennek eredményei még nem ismertek.

A magyar diákok PISA-teljesítményében 2009-ben volt egy pozitív kiugrás, amit a 2012-es méréskor visszaesés követett. Majd a romlás 2015-ben folytatódott, s hosszú távon az eredményeink egyre távolabb kerültek az OECD-átlagtól. Magyarország fokról fokra az OECD-rangsor utolsó negyedébe csúszott le, most a szlovákokhoz hasonlít leginkább a helyzetünk a régióban. Az Oktatási Hivatal konferenciáján Ostorics László mérési osztályvezető többek között elmondta: a magyar diákok természettudományi eredménye 2006-ban 504 pont volt, amivel akkor még a nemzetközi rangsor második negyedében voltak – ez 2015-re 477 pontra csökkent. A hozzánk hasonló eredményű országok egyikében sem volt ilyen zuhanás.

Legutóbb a három vizsgált területen 472 és 477 pontos eredményeink születtek, míg az OECD-átlagok 490 és 493 pontok voltak. S míg az OECD-átlagok 1-1 pontot csökkentek 2012-höz képest, addig a magyaroknál szövegértésben 12, természettudományi téren 9 és matematikai kompetenciában 4 pontos visszaesés volt három év alatt.

Ostorics László elmondta: az OECD-országok közül továbbra is hazánkban a legerősebb a családi háttér hatása a teljesítményre. Ez másfajta kutatásokból is egyértelműen kiderül, így a 2015-ös TIMSS-vizsgálatból is, amely 4. és 8. osztályosok matematika és természettudományos tantervi (lexikális) tudását vizsgálja, s amelyen a magyar diákok hagyományosan jól teljesítenek. Kimutatható, hogy a sok és a kevés erőforrással rendelkező családok gyermekeinek teljesítménye mögött sokkal nagyobb a különbség, mint nemzetközi átlagban: a jól teljesítők kimagaslóan jók, a gyengék meg kirívóan gyengék.

A TIMSS-mérésekben a magyar diákok rendre a lista felső harmadába tartoznak, míg a PISA-méréseken az utolsó negyedbe esnek. Ez Ostorics szerint azt mutatja, hogy erős az általános iskolában szerzett tantervi tudásuk, de 15 évesen nem tudják azt a gyakorlatban alkalmazni, ami megkérdőjelezi a tudás versenyképességét. A PISA-ban közel kétszer annyian teljesítettek nagyon gyengén, mint nagyon jól – ez utóbbi 10 százalék –, holott az élbolyban lévő országokban a legjobbak aránya többszöröse a legrosszabbaknak.

Szakemberek szerint a legnagyobb probléma, hogy a tanulók szociális háttere leképeződik az intézmények közötti teljesítménykülönbségben, azaz elkülönül az elitoktatás, és a hátrányos helyzetű gyerekek számára csak a rossz minőségű állami iskolák maradnak. A Millennium Intézet kerek­asztal-beszélgetésén Radó Péter oktatáskutató elmondta: a régióban élen járó lengyelek a ’90-es évek végén egy olyan iskolareformot csináltak, amelyben mindenek előtt egységesítették az iskolarendszerük színvonalát – ez ugyanis a kiindulási alap ahhoz, hogy további fejlesztéseket lehessen megvalósítani. A PISA-ból az is kiviláglik, hogy egyes országokban komoly húzóereje van a szülők növekvő iskolai végzettségének, mivel egyre komolyabb elvárásokat támasztanak az iskolarendszerrel szemben, melyek hangsúlyosabban jelennek meg, mint az, hogy az állam mit vár el az oktatástól.

Radó kitért arra is: 2012-2013-ban súlyos pénzkivonások történtek, a versenyképes tudást nyújtó oktatáshoz viszont több pénz kellene, hiszen megfelelő technikai felszereltségre, valamint sokkal korszerűbb pedagógiai módszerekre és szemléletmódra lenne szükség, tekintve, hogy a mai kor kihívásai között a tanár szerepe gyökeresen megváltozik. Az sem mindegy, hogy a pénzt hogyan költjük el: Radó szerint a jelenlegi finanszírozási rendszerben semmilyen ösztönző nincsen, ami a pedagógusokat jobb teljesítmények elérésére sarkallná. A finanszírozás megváltoztatásának és a 16 éves korhatár bevezetésének drasztikus hatása lett: 2011 és 2015 között drámaian csökkent a 17 és a 18 éves korosztály részvétele a közoktatásban (a 18 éves diákok aránya 80 százalékról 68-ra csökkent) – mutatott rá a szakember.

Radó szerint a problémák nem új keletűek, hanem 25 év alatt jutottunk el a mai helyzethez, amiben minden kormányzati ciklusnak megvolt a maga felelőssége. „Az oktatáspolitika egészen elképesztően zárt volt, törzsi volt, amikor a legnyitottabb volt, akkor politikai pártokhoz közel álló szakértők sokaságát vonta be, de az igazi érdekcsoportok aktív bevonása a politikacsinálásba egyszer sem történt meg” – szögezte le az oktatáskutató.

Olvasson tovább:

  • Vona kísérlete: taktika vagy fordulat?

    Éles vitát váltott ki a Fidesszel elégedetlen értelmiségben a Jobbik néppártosodása, aminek mérföldköve volt, hogy decemberben a hanuka alkalmából Vona Gábor levélben üdvözölte a zsidó szervezetek vezetőit. Az értelmiségi reakciók sora mellett a MAZSIHISZ is izgalmas kerekasztal-beszélgetést...
  • Több tucat emberéletet követelt eddig a tél

    A hajléktalanok, az egyedülálló idősek és a mélyszegénységben élők vannak leginkább kitéve a fagy veszélyeinek. A szakállamtitkár szerint bővítették a befogadóhelyek férőhelyeinek számát, és senkinek sem kell kapacitáshiány miatt az utcán éjszakáznia. A férőhelyszám bővítése azonban csak részben...
  • Napirendre vette a kormány a Soros által támogatott szervezetek ügyét

    Németh Szilárd Fidesz-alelnök keddi sajtótájékoztatójával új fejezetéhez ért a Soros György által támogatott szervezetek és a magyar kormány küzdelme. A minta a külföldről pénzelt NGO-k (nem kormányzati szervezetek) izraeli szabályozása lehet.