Kereső toggle

Újból kitört a Hosszú–Gyárfás háború

Gyurta és Kapás is elégedetlen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lemondásra szólította fel Gyárfás Tamás úszószövetségi elnököt Hosszú Katinka. Rio háromszoros olimpiai bajnoka a magyar úszásra legártalmasabb tényezőnek nevezte Gyárfást, aki szerinte ígéretekkel és megfélemlítéssel tart sakkban ver­seny­zőket és teljes klubokat. Az elnök nem mond le, és tippje sincs arra, mi áll Hosszú támadásának hátterében. Forrásaink szerint azonban szakmai körökben köztudott, miként irányítják a magyar úszósportot.

Pozitív kicsengésű interjút adott kedden a Borsnak Gyárfás Tamás. A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnöke a riói olimpia magyar úszóeredményit méltatta, és külön kitért a három aranyérmet szerző Hosszú Katinkára is, mint aki „sorra éri el a sikereket”. Mivel az olimpia előtt Hosszú a nyilvánosság előtt bírálta a szövetséget, a lap erre is rákérdezett. Gyárfás azt mondta, hogy „ami a szövetség és az úszóklasszis viszonyát illeti, csend van körülötte, egyik részről sincs felhang”.

Délután robbant a bomba, Hosszú ugyanis nyílt levélben reagált az elnök szavaira. Az olimpiai bajnok azt írta, teljes mértékben értetlenül áll Gyárfás nyilatkozatai előtt, miszerint minden a legnagyobb rendben van köztük. „A szövetséggel való viszonyom továbbra is változatlan. Gyárfás Tamás volt az első, aki 2008-ban azt mondta, hagyjam abba az úszást, és vonuljak vissza. Ha rajta múlik, Magyarország a riói olimpiáról 3 arany- és 1 ezüstéremmel kevesebbel tért volna haza. Idén januártól teljes mértékben egyedül, az Úszószövetség segítsége nélkül edzettem. Állíthatom, hogy megkönnyebbültem, teljes erőbedobással a felkészülésemre koncentrálhattam, ami szerencsére az eredmények tekintetében is megmutatkozott.”

Hosszú azt állítja, hogy tavaly óta – amikor először bírálta nyíltan a szövetséget – csak romlott a helyzet. „Az olimpiai felkészülésemet 0 fokban, sokszor zuhogó esőben, kültéri medencében kellett végeznem, és nem én voltam az egyetlen. A feltételek mind a mai napig rosszak, a profi felkészülés körülményei nem biztosítottak sem az uszodában, sem a szárazföldi edzések terén.”

Az úszónő szerint a szövetség sajátjaként dicsekszik a sportolók eredményeivel, miközben „a lényeg” nem az úszásról, még kevésbé az úszókról szól. Hosszú azt állítja, hogy a MÚSZ úgy irányítja és manipulálja az úszó­sportot, hogy szerepe megkerülhetetlen legyen, miközben valójában saját hasznát keresi, és miközben – éppen Hosszú személye rá a példa – vannak olyan sikeres versenyzők, akik a MÚSZ nélkül értek a csúcsra. Ezt alátámasztja, hogy bár Gyárfás elégedettségét fejezte ki a magyar úszók riói teljesítménye miatt (3 arany, 2 ezüst, 2 bronz), ennek döntő részét az ország Hosszú Katinkának köszönheti (a 3 aranyat és 1 ezüstöt).

Hosszú szerint Gyárfás és környezete a sportolók és klubok sakkban tartásával, jutalmazással és fenyegetéssel tartja befolyása alatt a szakágat. Mindennek a célja pedig Gyárfás és a szövetségi vezetők pozícióban maradása. A kérlelhetetlen hangvételű levél végén Katinka az elnök távozását sürgeti: „Amennyiben Gyárfás Tamásnak valóban fontos a magyar úszás, és olyan elhivatottság van benne a sport iránt, mint ahogy azt állítja, önként távolítsa el a magyar úszásra legártalmasabb tényezőt, önmagát, és mondjon le tisztségéről!”

Katinka levelét rövid idő alatt közel hétezren osztották meg a közösségi médiában, köztük Gyurta Dániel, London olimpiai bajnoka, aki ráadásul azt írta: „Hosszú Katinka nyilatkozatában sajnos sok olyan meglátás van, ami minden úszó számára ismerős, még ha ezekről nyíltan nem is tudnak beszélni.”

Lapzártánkkor újabb úszóbajnok, Kapás Boglárka szólalt meg. Kapás a Nemzeti Sporthoz eljuttatott közleményében azt írta, egyetért Gyurtával, valóban áldatlan állapotok, belharcok nehezítik a sportolók munkáját. 

Gyárfás Tamás szerdán reagált Hosszú levelére: sajtótájékoztatóján értetlenségének adott hangot, majd Hosszú érdemeit elismerve és méltatva azt mondta, fogalma nincs, mi állhat a támadás hátterében, hiszen a MÚSZ Hosszú minden kérését teljesítette, ráadásul az olimpia előtt 12 millió forintos támogatási szerződést is ajánlottak a sportolónak. (Ez volt az a szerződés, amit Hosszú a nyilvánosság előtt széttépett, mondván, nem a pénzről szól a történet.)

Gyárfás mindenesetre leszögezte: nem mond le, mert a MÚSZ egyöntetűen támogatja. „Innen is üzenem, Katinkáék nem tudnak úgy megsérteni, hogy emiatt a sportág érdekei háttérbe szoruljanak” – jelentette ki az elnök, majd azt is elárulta, hogy idén 15 millió forintot akarnak felajánlani Hosszúnak a 2017-es budapesti világbajnoki felkészülésére. Gyárfás szerint „Katinka” néhány éve „csodálatos és bűbájos” volt, és bár azóta egyre sikeresebb, mégis megváltozott. „Valószínűleg a férje és edzője hatására, aki egy kívülálló, aki valamiért évente egyszer kitör” – utalt Shane Tusupra, akivel már nem is köszönnek egymásnak, noha Gyárfás sokáig próbálta normalizálni a viszonyukat. Az elnök végül megismételte, hogy nem mond le, már csak azért sem, mert az áprilisi Kiss László-botrány után bizalmi szavazást kért maga ellen, ám a tagság 112–1 arányban megerősítette posztján, ami akkor is nagy eredmény, ha nyílt szavazás volt.  

Bár Hosszú azt írja, nem magáért, hanem úszótársaiért és a jövő generációinak érdekében állt ki immár többedszer a MÚSZ-t bírálva, az olimpia előtt ellenlábasai azt állították, hogy akkor előre menekült: azért bírálta Gyárfásékat, hogy egy – esetleges – sikertelen olimpiai szereplés után legyen kire hárítani a felelősséget. Ez a teória azonban a három riói arannyal és az ezüstéremmel megdőlt. Hosszú „pénzéhsége” sem tűnik logikus magyarázatnak, hiszen egyrészt idén nagyjából 200 millió forintot keresett – olimpia és pénzdíjas Világkupa versenyek –, a MÚSZ 12 millióját pedig visszautasította.

A Hetek több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a Hosszú–Gyárfás konfliktus tényleg arról szól, amit a sportoló állít. „Tény, hogy a szakmában is sokan elégedetlenek a Gyárfás-féle vezetéssel. A Magyar­-országon működő 80-100 úszóegyesület nem a valódi teljesítmény alapján részesedik az anyagi támogatásból, hanem önkényes döntések alapján” – állította a Heteknek a Kiss László-botrány kapcsán egy vidéki klub edzője. (Hallgat a mély. Hetek, 2016. április 16.) A klubok szavazataikkal pozícióban tartják a MÚSZ vezetését, mert utána tőlük remélhetik a támogatást – állította lapunknak a fentiekkel egybehangzóan egy olimpikon úszó menedzsere. Forrásunk azt mondta, a sportolók támogatása nem feltétlenül az eredményeik alapján történik: nincs normatív rendszer, a vezetés antidemokratikus. Van olyan kétszeres országos bajnok, aki havi negyvenezer forintot kap, miközben nála kevésbé sikeres sportolók több százezret, s ez a menedzser szerint az önkényes döntéshozatali mechanizmusból fakad.

A szerdai sajtótájékoztatón Gyárfás Tamás nem reagált arra a kérdésre, hogy mennyire demokratikus szervezet a MÚSZ, ahol botrányos helyzetekben is 112–1, vagy 118–1 arányú döntések születnek.

Olvasson tovább:

  • A Kék bálna-átverés és az öngyilkos tinik

    A kamaszok körében terjedő, Kék bálna névvel fémjelzett internetes öngyilkossági hullámra, amely állítólag Európa-szerte terjed, különböző szervezetek, szakemberek, sőt a politika is rámozdult. A bulvármédia által erősen kiszínezett hír azonban, úgy tűnik, nem teljesen megalapozott, és felesleges...
  • Visszavonták a „rabszolgatörvény” tervezetét

    A Munka Törvénykönyve módosításának visszavonását kezdeményezte a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága, így az egyéni módosító lekerült a napirendről, és – fordított sorrendiségben – jövő héten a kormány és a versenyszféra egyeztető fóruma elé kerül. Bírálók szerint a tervezet, amely mögött...
  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.