Kereső toggle

Béremelés előtt

Nyomás alatt a munkaerőpiac

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Országos szinten és a legtöbb ágazatban komoly munkaerőhiány alakult ki, már a szakképzettséget nem igénylő területeken is. Feltehetően ez is az oka annak, hogy a kormány jelentősebb emelést tervez a minimálbért és a garantált bérminimumot illetően – habár ezt nem kényszerlépésként, hanem a gazdasági stabilitással járó, amolyan jóléti intézkedésként igyekszik kommunikálni. Szakértők szerint bár üdvözlendő lépésről van szó, a versenyképesség növeléséhez, a leszakadó régiók felemelkedéséhez ez önmagában nem lesz elegendő.

Jövőre a minimálbér 25, a garantált bérminimum (a szakmunkás minimálbér) értéke 25 százalékkal emelkedhet, 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal növekedhet – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavai alapján a bruttó minimálbér összege a jelenlegi 111 000 forintról 127 650 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 161 250 forintra nőhet jövőre.

„Hatéves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie” – ismertette a terveket a miniszter.

A kormány azt is javasolja, hogy 2017-ben 4, 2018-ban további 2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe. 2019-től 4 éven keresztül pedig újabb 2-2 százalékponttal csökkenne a szociális hozzájárulás, amennyiben a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.

A bértárgyalásokon részt vevő Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukban túl nagy terhet rónak a munkáltatói szférára. Szerinte a jelenlegi kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Hozzátette: pozitívan fogadták a kormány kezdeményezését a többéves megállapodás megkötésére, mivel a kiszámíthatóság nagyon fontos.

Rolek aggodalmát amúgy számos szakember osztja, mondván: a jelentősen emelkedő bérköltség a minimálbéresek másfél milliós táborának többségét kitevő hazai kkv-szektort jóval negatívabban érinti, mint a nagyvállalatokat, a várt fogyasztásélénkítő hatás ellenére is.

A kormány nem titkolt szándéka a közfoglalkoztatás visszaszorítása és a munkaerő-elvándorlás fékezése is. „A béremelés miatt a kormányzat egyértelműen a közfoglalkoztatás visszaszorulásával számol, hiszen a költségvetés alapján látható, hogy 2017-ben és 2018-ban egyaránt 55-55 milliárd forinttal kevesebbet szán közmunkaprogramokra – ez az évi 320 milliárd forintos

ráfordítás egyharmada” – mondta el lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke. Kordás szerint a béremelésnek eltérő hatása lesz, mivel Nyugat-Magyarországon sokkal kevesebb a közfoglalkoztatott, és több a munkalehetőség, mint az ország keleti felében.

„A növekvő bérköltséget kompenzálhatja ugyan a keresletnövekedés – de ahol sok a közmunkás, és a közmunkásbér nem emelkedik, ott a fogyasztás sem nő. Márpedig Kelet-Magyarországon, különösen a nagyvárosok szűk vonzáskörzetén kívül eső kistelepüléseken, illetve válságrégiókban az egyetlen munkalehetőség a közmunkaprogram. Ahol egyáltalán adódik minimálbéres munkalehetőség, ott is kérdéses, hogy azok, akiknek eddig nem érte meg, hogy a közmunkát plusz az egyéb alkalmi lehetőségeiket minimálbérre cseréljék, most váltani fognak” – mondta el Kordás. Szavait alátámasztja a Policy Agenda elemzése is, mely szerint a bérek alsó határának növelésétől a területi társadalmi különbségek érdemben nem fognak csökkenni, sőt, míg a keleti elmaradott régiók helyzete nem vagy csak kis mértékben javul, addig a nyugati országrészekben a fogyasztás és a foglalkoztatás egyértelmű növekedése várható.

Kordás László hozzátette: mindenképpen üdvözlendő a lépés, hiszen a minimálbér értéke végre megközelíti majd az egy főre eső létminimumot, aminek az értéke tavaly 88 ezer forint volt. Szerinte csökkenni fog ugyan a közmunkások száma, de a foglalkoztatás javulásához egyéb intézkedésekre – többek között munkahelyteremtő beruházásokra, megfelelő adópolitikára és szakképzési rendszerre – is szükség lenne. Most egyfajta paradigmaváltás érzékelhető a kormány részéről, hiszen a keleti nyitás jegyében korábban épp a versenyképességre hivatkozva utasította el a béremelést. De ez önmagában nem elég, hiszen a bérekre rakódó, uniós viszonylatban legmagasabb adóterhek továbbra is a versenyképesség ellen hatnak – tette hozzá az MSZSZ elnöke.

„A munkaerő-elvándorlást ez a lépés nem igazán fogja megfékezni, sem a visszaáramlást elősegíteni, mivel főleg a jól kvalifikált rétegek mennek el. Ha viszont sikerül érvényre juttatni a garantált bérminimum feletti kategóriákban is hasonló szintű béremelést, annak már lehet visszatartó hatása, ami a bérfeszültségek elkerülése miatt is fontos lenne” – mondta a szakszervezeti vezető. Úgy véli, az emelés 800 ezer-1 millió embert érint, ami jórészt az állami szférában lehet érdemi – és nem mellesleg szavazatszerző – hatású, főleg ott, ahol még mindig a 2008 óta befagyasztott bérek jellemzőek, mint például a teljes szociális szférában, ahol sztrájkot hirdettek december 5-ére, továbbá az egészség- és oktatásügyben a nem szakdolgozói réteg esetében.

Kordás László kitért arra is, hogy mivel az elvándorlás az egész kelet-európai régiót sújtja, ezért a munkavállalókért folyó verseny nemcsak a régió országain belül, hanem az országok között is erős. Magyarország bérszínvonal tekintetében a sereghajtók között van az EU-ban, így nem véletlen, hogy a határ menti területeken már nem hozzánk járnak át dolgozni a románok és szlovákok, hanem fordítva. Ma már Szlovákia lett az elérendő minta, ahol nemrég jelentették be, hogy 380 euróról 435 euróra emelik a minimálbér összegét – ez nálunk jelenleg 360 euró.

Olvasson tovább:

  • Karesz atya megáldott, sosem felejtem

    Óriási kárt okoznak a pécsi katolikus egyházi botrányhoz hasonló esetek: a papok által elkövetett szexuális bűnök nemcsak a közvetlen áldozatokat, de teljes családokat tesznek tönkre, az ügyek és az eltussolásukra tett – többnyire sikeres – kísérletek pedig az egész kereszténység hitelét rombolják...
  • „Édesanyja hibáit nem tárja fel”

    Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap alapítója néhány évvel ezelőtt több egyházi szexuális visszaélést próbált feltárni, ám mint a Heteknek elmondta, mindig falakba ütközött. Interjú.
  • Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

    Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította...