Kereső toggle

A bevándorláspolitika és a szerb–magyar viszony

Migráció és szomszédság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A DÉLI HATÁRSZAKASZ mindkét oldalán a „téli átállás” jelenti a migrációs intézkedések fókuszát: a magyar oldalon gőzerővel zajlik a határzár műszaki fejlesztése, miközben a szerb hatóságok a migránsok befogadóállomásokra terelésén fáradoznak több-kevesebb sikerrel: óvatos becslések szerint is több ezer bevándorló van folyamatos mozgásban Szerbia területén.

A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint a szerb–magyar határövezetben, a július eleje óta szigorú mélységi ellenőrzésnek alávetett nyolc kilométer széles zónában november harmadik hetében összesen 261 migránst tartóztattak fel az egyenruhások, az elfogott személyeket az érvényben lévő jogszabályok alapján visszakísérték a kerítés túloldalára. Az azt megelőző héten – november 7-étől 13-áig – ez a szám 225 volt. A déli határtól távolabb fekvő területeken november harmadik hetében összesen 14 határsértőt fogtak el, míg egy héttel korábban, november 6-a és 13-a között 110 főt.


Közben a szerb kormány komoly erőfeszítéseket tesz, hogy Szerbia kikeveredjen a migrációs zsákutcából, ám az ország jelentős részben magára marad problémáival. A szerb kormány „tüneti kezelésként” az egyre inkább téliesre forduló időjárás miatt, valamint saját állampolgárai megnyugtatása és védelme érdekében igyekszik táborokba terelni az országban „kószáló” migránscsoportokat. A szerb menekültügyi igazgatóság tervei szerint a röszkei és kelebiai tranzitzóna előtt kialakult sátortábort teljesen felszámolják, az itt várakozó tömeget pedig a nagyobb vajdasági városokban egyre-másra létesülő befogadóközpontokban helyezik el. A menekültügyi hatóságok törekvése, hogy a migránsok a jövőben a befogadóállomásokról intézzék a határátlépéssel kapcsolatos ügyeiket, és csak akkor induljanak vissza a határra, ha az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának koordinálásával készített várakozási lista alapján elérkezik a kérelem benyújtásának időpontja. A hatóságok vállalják, hogy ez esetben szervezetten szállítják őket a tranzitzónákba.
Kérdés, megvárják-e ennek időpontját a migránsok, vagy inkább más módon próbálják meg átlépni a határt, a jelenlegi ütemben ugyanis heteket-hónapokat kell várni a kérelem benyújtásáig. És úgy tűnik, magyar oldalon továbbra sincs politikai akarat az ügymenet felgyorsítására, sőt, a vajdasági Magyar Szó nemrégiben arról írt, hogy a Bevándorlási Hivatal gyakorlatilag „megfelezte” a befogadott kérelmek számát azzal, hogy a napi gyakorlat szerint már csak 10-10 kérelmet lehet benyújtani a két tranzitzónában. Ráadásul a „hétvégi zárva tartás” jegyében szombaton és vasárnap nem működnek a tranzitzónák, ami összességében azt eredményezi, hogy az eddigi 210 helyett már csak 100 kérelmet fogadnak be hetente.  Ennek ismeretében egyszerűen kiszámolható, hogy a jelenlegi ütemben a hivatalos adatok szerint 9-10 ezer, a „nem hivatalos” adatok szerint ennek többszörösére tehető szerbiai migránstömeg kérelmeinek feldolgozása 70-80 hétig, azaz csaknem másfél évig tartana, feltételezve, hogy időközben nem érkeznek újabb bevándorlók, illetve mindenki csak egyszer adja be a kérelmét (tapasztalatok szerint azonban jelenleg egyik feltétel sem áll fenn).
Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter nemrégiben bejelentette, hogy Szerbia mindenkinek szállást és ellátást kínál az ideiglenes befogadóállomásokon, de mint mondta, a hatóságok dolgát nehezíti, hogy a migránsok között megjelennek különböző szervezetek aktivistái, akik arról győzködik őket, hogy jobb nekik a szabad ég alatt az esőben, mintsem valamelyik tranzitállomáson. Szerinte az aktivis­-táknak egy célja van: káoszt generálni. A miniszter megerősítette, hogy csak idő kérdése, mikor továbbítja elfogadásra a Szerbiai Képviselőházba a szerb kormány a külföldiekről és a menedékkérelemről, illetve a DNS-vizsgálatokról szóló törvényjavaslatait. A szerb belügyminiszter szerint a szóban forgó törvényjavaslatok elfogadásával Szerbia hatékonyabban tudja majd kezelni a menekültválságot, illetve felügyelni a migrációs hullámot.
Nyilvánvaló azonban, hogy a miniszter szavai ellenére a megoldás kulcsa nem Szerbia kezében van, az ország egyedül nem tudja megoldani a válságot. A szerb kormány mozgástere meglehetősen szűk, hiszen meg kell védenie saját állampolgárait, s a migránsok jelenlétéből fakadó problémákat kezelnie kell, miközben a migránstömegek ellátását is biztosítania kell, mindezt úgy, hogy a nyugati támogatások nagy része közvetlenül a segélyszervezetekhez érkezik, nem a szerb államkasszába. A szomszédos országok közül a híresen rossz szerb–horvát kapcsolatok miatt Szerbia leginkább a magyar kormánytól várhatna segítséget, különös tekintettel arra, hogy a magyar és a szerb miniszterelnök jó személyes kapcsolatokat ápol egymással, értékelhető segítséget azonban mindeddig tőle sem kapott. Nem véletlen, hogy a migráció a napokban lezajlott Nis-i találkozón is központi kérdés, sőt, szerb újságírók szerint – közvetetten – a legfontosabb téma volt. A sajtóban megjelenő hírekkel ellentétben, amelyek elsősorban a gazdasági együttműködés lehetőségeiről és Szerbia uniós csatlakozásának előkészítéséről, illetve az ebben nyújtandó magyar segítségről szóltak, szerintük a találkozó igazi tétje az volt, miként tudja a magyar miniszter­elnök gazdasági téren „kárpótolni” szerb kollégáját azokért a „pofonokért”, amelyeket a migráció kezelése során adtunk déli szomszédunknak. (Közreműködött: Hajdú Sándor)

Olvasson tovább:

  • Vona kísérlete: taktika vagy fordulat?

    Éles vitát váltott ki a Fidesszel elégedetlen értelmiségben a Jobbik néppártosodása, aminek mérföldköve volt, hogy decemberben a hanuka alkalmából Vona Gábor levélben üdvözölte a zsidó szervezetek vezetőit. Az értelmiségi reakciók sora mellett a MAZSIHISZ is izgalmas kerekasztal-beszélgetést...
  • Több tucat emberéletet követelt eddig a tél

    A hajléktalanok, az egyedülálló idősek és a mélyszegénységben élők vannak leginkább kitéve a fagy veszélyeinek. A szakállamtitkár szerint bővítették a befogadóhelyek férőhelyeinek számát, és senkinek sem kell kapacitáshiány miatt az utcán éjszakáznia. A férőhelyszám bővítése azonban csak részben...
  • Napirendre vette a kormány a Soros által támogatott szervezetek ügyét

    Németh Szilárd Fidesz-alelnök keddi sajtótájékoztatójával új fejezetéhez ért a Soros György által támogatott szervezetek és a magyar kormány küzdelme. A minta a külföldről pénzelt NGO-k (nem kormányzati szervezetek) izraeli szabályozása lehet.