Kereső toggle

Budapest és Abdeslamék

A párizsi vérfürdő előkészítése és a magyar szál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nincsenek terrorista logisztikai bázisok Magyarországon. Aki ezt állítja, az nincs tisztában a kifejezés jelentésével, vagy kampánycélból próbálja megfélemlíteni a választókat. Ugyanakkor hazánk is alkalmas terep a terrortámadásokhoz szükséges logisztikai támogatásra.

A párizsi és brüsszeli merényletek elkövetői egyfajta logisztikai bázisként használták Magyarországot, állította Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke néhány nappal a kvótanépszavazás előtt. Kósa egy közelmúltban lezárult nyomozás nyilvánosságra hozható eredményeire hivatkozott, amelyet a francia és belga hatóságok kértek a párizsi és a brüsszeli merényleteket követően. A 130 halálos áldozattal járó, novemberben elkövetett párizsi terror-akciók egyik szervezője, Salah Abdeslam (kis képünkön) kétszer is járt Magyarországon, és egyik útján ő fuvarozta mások mellett azt a férfit is, aki öngyilkos merénylőként főszerepet játszott a 32 halálos áldozatot követelő márciusi brüsszeli támadásokban.

Kósával szinte egy időben Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke egy zuglói szálloda előtt tartott sajtótájékoztatóján azt állította, „tizennégy terroristáról derült ki, hogy Magyarországon szervezkedett, és logisztikai központként használta Budapestet”. Németh arról is beszélt, hogy három terrorista korábban a nevezett szállodában töltött egy hetet. Az ügy kényes voltát jelezte, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) ezzel ellentétben azt kommunikálta, hogy a terroristák nem rendelkeznek kiterjedt hálózattal hazánkban. (Ha rendelkeznének, az nyilván rossz fényt vetne a sokmilliárdos költségvetéssel dolgozó TEK-re is.)

A logisztikai központon kívül nem volt újdonság a két bejelentésben, ugyanis Abdeslam magyarországi útjairól már januárban is részletesen beszámolt a sajtó. A kérdés tehát az, milyen információk alapján állítható, hogy a terroristák bázissal rendelkeztek nálunk. 

„A Nemzetbiztonsági bizottságban elhangzottak alapján felelősséggel nem tudom kijelenteni, hogy Magyarországon terroristák logisztikai bázist építettek volna” – mondta a Heteknek Mirkóczki Ádám, a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja. Tény, hogy többen közülük átutaztak az országon – akár többször is –, ám ha azt állítjuk, hogy logisztikai bázisuk volt, az azt jelenti, hogy rendelkeztek egy megfelelő infrastruktúrával ellátott állandó ingatlannal, ahonnan megterveztek és levezényeltek különféle akciókat: erről szó sincs, „ez nagyon meredek lenne” – mondta

Mirkóczki. Már csak azért sem szerencsés ez a fajta kormányzati kommunikáció, mert ha igaz lenne, az súlyos kérdéseket vetne fel a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, alkalmasságával kapcsolatban, tette hozzá a jobbikos politikus. A logisztikai bázis létét szerinte az is cáfolja, hogy amennyiben a magyar szolgálatok kaptak volna jelzést a külföldi partnerszolgálatoktól ilyen terrorista szerveződésekről, azt nyilván nem utólag tették volna közzé. „Úgyhogy ezt a kijelentést a kvótanépszavazáson való részvétel erősítése érdekében tett próbálkozásként értelmezhetjük” – összegezte álláspontját Mirkóczki. 

„A logisztikai központ vagy logisztikai bázis nem csupán azt jelenti, hogy a terroristáknak van egy hídfőállásuk, hanem azt, hogy az adott országban beágyazódtak a társadalomba, a társadalom egy része a helyi hatalom asszisztálása mellett együttműködik velük” – magyarázta a fogalom jelentését megkeresésünkre Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke. „Logisztikai központjai például az Iszlám Állam terrorszervezetnek vannak Afganisztánban vagy Pakisztánban, ám ezek kiépülése 4-5 évet is igénybe vehetett. Úgyhogy amiről Kósa Lajos beszélt, az két dologról tanúskodhat: vagy nem tudja, mit jelent a kifejezés, vagy szándékosan próbált félelmet kelteni. Ez utóbbi nyilván a népszavazással állhat összefüggésben” – tette hozzá Molnár. 

„Magyarország tranzitország, vannak arra utaló jelek, sőt bizonyítékok is, hogy bizonyos ideig jelen vannak vagy átutaznak terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek, ám ez nagyságrendekkel különbözik Kósa Lajos állításától” – mondta Molnár.

 Pintér Sándor belügyminiszter a nyár folyamán – a Nemzetbiztonsági bizottságban tartott szokásos éves meghallgatásán – arról beszélt, hogy további kétmilliárd forinttal növelték a nemzetbiztonsági szakszolgálatok költségvetését, fejlesztették a Terrorelhárítási Központot, növelték az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat létszámát is, mert ha nem is konkrét célpont egy ország, „a leggyengébb láncszem veszélyben van”. Arra a kérdésre, hogy Pintér netán a TEK-et nevezte a leggyengébb láncszemnek, Molnár Zsolt azt mondta: a belügyminiszter általánosságban értette a kifejezést, és a kormányra kívánt nyomást gyakorolni a többlettámogatások érdekében, mondandójának lényege az volt, ne engedjük meg, hogy a terrorelhárítás terén az ország a térség leggyengébb láncszemévé váljon.   

A Kronen Zeitung című osztrák lap márciusban azt írta, hogy idén januárban Sopronban láthatták Salah Abdeslamot, a párizsi terrorakciók egyik főszervezőjét. A lap egy burgenlandi olvasójára hivatkozott, aki azt állította, hogy egy soproni kávézóban látta Abdeslamot, amit másnap be is jelentett a kismartoni (Eisenstadt) illetékes hatóságnak. Arra a kérdésünkre, hogy a magyar szakhatóságok rendelkeznek-e információkkal a terrorista soproni útjáról, Molnár Zsolt azt mondta: a titoktartási kötelezettsége miatt csak annyit mondhat, hogy Abdeslam legalább kétszer járt Magyarországon, ám a város megnevezését „elkerülné”. Az biztos, hogy a férfi előzetes tervek alapján több személyt utaztatott autóval Nyugat-Európába.

„Nem szabad összekeverni a logisztikai bázist a logisztikai támogatással” – mondta a Heteknek Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

„A terrorszervezetek működéséhez szükség van logisztikai támogatásra. Ez a támogatás jelenthet fegyverszállítást, robbanóanyag-szállítást, pénzszállítást, de nem jelent terrorakciót, támadást.” Magyarország alkalmas lehet ilyen tevékenységek folytatására, hiszen az illegális fegyverkereskedelem egyik szála a Nyugat-Balkánról, a másik Ukrajna felől indul nyugat felé, így a csempészek Magyarországon is áthaladhatnak. Kis-Benedek szerint hazánkat főleg a Koszovóból és Bosznia-Hercegovinából induló csempészek használhatják útvonalként. Mint emlékezetes, tavaly nyáron a még nyitott zöldhatáron át tömegével érkeztek az országba menekültek, akik aztán Ausztria irányában el is hagyták Magyarországot: Kis-Benedek József szerint „buta az a terrorszervezet”, amelyik kihasználatlanul hagy egy ilyen lehetőséget, miközben éppen nyugatra akarja juttatni embereit. „Még ha nem is tekintik műveleti területnek hazánkat, tesztelni kiváló lehetőség volt a tavalyi áradat”, vélekedett a szakember. „Emellett Magyarországon sok olyan szálloda, magánszállás van, ahová okmányok bemutatása nélkül is be lehet jelentkezni, ahol nem készül számla, így a »vendég« kilétéről sem tudható meg a valóság. Többek között ez is kedvez a terroristáknak, akárcsak a rejtekhelyek, ahol átmenetileg tárolhatják a csempészárut. Magyarország tehát igen-is alkalmas terep a terroristák logisztikai támogatására, ám ez nem jelenti azt, hogy logisztikai bázis vagy központ is lenne itt” – hangsúlyozta a szakember. Arra a kérdésre, hogy mennyiben felelősök a magyar hatóságok a fentiek miatt, Kis-Benedek azt mondta: ez ellen lehetetlen védekezni, ilyen mértékű forgalomban nem lehet mindenkit ellenőrizni. De vajon ebből az is következik, hogy egy esetleges terrortámadás ellen sem lehet védekezni? Csak a terroristák elhatározásán múlik, hol indítanak akciót? Kis-Benedek József szerint sajnos „pontosan így van”. „Ugyanakkor a terrortámadás indítása döntő többségben politikai döntés kérdése, hiszen az akcióknak politikai vagy vallási-politikai céljai vannak”, tette hozzá a szakember.

Olvasson tovább: