Kereső toggle

Mit tudtunk meg a meghekkelt Soros-levelekből?

A nyílt társadalom titkai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A DC Leaks augusztus 11-én publikálta a vitatott közéleti szerepvállalásáról híres milliárdos filantróp, Soros György alapítványának elmúlt évekbeli levelezését. A közel 2500 dokumentum a világszerte aktív lobbi- és támogatási hálózat egyik kulcsszereplőjének, a Nyílt Társadalom Alapítványnak (The Open Society Foundations, OSF) a belső adatbázisáról származik. Az alapítvány azóta elismerte, hogy a zömében újságírói beszámolókat, pályázati kimutatásokat és irányelveket tartalmazó iratok tőlük származnak, és közölték, hogy az FBI-nál feljelentést tettek.

A demokrácia és a nyílt társadalom védelméért életre hívott szervezet súlyát bizonyítja, hogy 1993-as megalapítása óta több mint 13 milliárd dollárnyi támogatást osztott szét a kisebbségi jogok, a szabad média és a modern oktatás ügyének előmozdítására. Az Egyesült Államokban   egyedül a Bill és Melinda Gates Alapítvány rendelkezik rajtuk kívül évi 1 milliárdot meghaladó költségkerettel.

Az OSF kiadásai több mint tíz százalékát egy 37 országot magába foglaló irodahálózat fenntartására költi. Az irodák feladata, hogy monitorozzák az adott társadalom „fejlődését”, és támogassák azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek szerintük a haladó és modern gondolkodás ügyét szolgálják. Ez a célzott segítségnyújtás kezdettől fogva konfliktusokat szült az alapítvány inspirálója, Karl Popper filozófus által a „nyílt társadalom ellenségeinek” nevezett fékező erőkkel. Nemrégiben az Economist arról értekezett, hogy a hagyományos jobb–bal törésvonal helyett a nyugati társadalmak fő konfliktusai a „nyitottság” és a „bezárkózás” erői köré rendeződnek. A Soros-univerzumban ez utóbbi világképet a legváltozatosabb szereplők képviselik Donald Trumptól Benjamin Netanjahun át Orbán Viktorig. 

Soros, az anticionista

Amint arra a The Jerusalem Post kommentárja felhívta a figyelmet, Soros György közéleti szerepének kritikus vizsgálatát hosszú ideje megnehezíti, hogy a vele és érdekeltségeivel szemben megfogalmazott vélemények az elmúlt évtizedekben sok esetben nem nélkülözték az erős antiszemita felhangokat. Nem volt ez másképp Magyarországon sem. Ám mindez nem jelentheti, hogy a kikerült konkrét ügyek és adatok alapján ne lenne szükséges objektív vizsgálat alá vetni a tőzsdeguru nemzetközi szerepvállalását. Arról már nem is beszélve, hogy a nem ritkán az antiszemitizmus modern megjelenési formájaként jelentkező anticionizmus felkarolása terén is meglehetősen aktív volt Soros hálózata. Mint a most nyilvánosságra került e-mailekből kiderült, a The Open Society több támogatási projektjének célja, hogy „gátat szabjon Izrael rasszista és antidemokratikus politikájának”. Ennek eszköze többek között az ENSZ-ben, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban végzett palesztinbarát lobbitevékenység felkarolása, valamint bizonyos arab–izraeli politikai csoportok több tízmillió dolláros támogatása, hogy „az egyre radikalizálódó közvélemény és a jobboldali nacionalista kormány által elnyomott arab kisebbség ügyét védelmezzék”.

Mindenesetre a most nyilvánosságra került belső jelentéseiben az OSF sikerként értékelte, hogy Izrael folyamatos nemzetközi nyomás alá került, és a médiában egyre többen kérdőjelezik meg a zsidó állam demokratikus jellegét. Utóbbit, elsősorban a zsidó „faji törvények” és Izraelnek, mint a zsidók nemzeti otthonának „rasszista” definíciója miatt tekintik indokoltnak. Az email-botrány kitörése komoly kihívás elé állítja Soros izraeli támogatottjait is, hiszen a vonatkozó izraeli szabályozás szerint a külföldi eredetű támogatásokat nyilvánosan fel kellett volna tüntetniük a kérdéses szervezeteknek.

Obama helyett régóta Clinton az amerikai Soros-kedvenc

A dollármilliárdokkal támogatott társadalomátalakítási lendület az Egyesült Államokat sem kerülte el. Jellemző, hogy a feltört levelek és dokumentumok több mint fele a szervezet tengerentúli tevékenységéhez köthető. A honlapjukon feltüntetett adatok szerint amerikai költségvetésük (86 millió dollár) negyedét a drogpolitika liberalizációjára, kétharmadát a kisebbségi mozgalmak, kiemelten az LMBTQ-közösség támogatására, politikai védelmére költötték, míg például az oktatási projektekre alig tíz százalékot fordítottak. Az utóbbi időben új célként fogalmazták meg az „intenzív bevándorló- és muszlimellenes republikánus retorika” elleni felvilágosító kampányokat, és célzottan pénzeltek olyan online médiafelületeket, újságírókat, akik stigmatizálják a bevándorlás vagy a politikai iszlám okozta veszélyekre figyelmeztető álláspontot. A bevándorlás elősegítése egyébként annyira Soros kiemelt céljává vált, hogy egy ízben egyenesen Obama elnöktől kérte, hogy a szíriai menekültválság miatt enyhítsen a szigorú menekültkvótán és gyorsítsa a befogadási eljárást.

A Soros–Obama-kapcsolat egyébként évek óta kifejezetten fagyos, mivel a távozó elnök, akinek 2008-as kampányát komoly összegekkel támogatta a milliárdos, nem részesítette Soros ötleteit olyan figyelemben, ahogy azt utóbbi elvárta volna. Ironikus módon szintén egy email-ügy, mégpedig Hillary Clinton botránya apropóján szembesült azzal a közvélemény idén év elején, hogy Soros megbánta, hogy nyolc éve Clintonnal szemben Obama megválasztását támogatta, és sérelmezte, hogy az elnök nem válaszolt a személyes találkozásukat sürgető üzenetére.

Annál felhőtlenebb a viszony Soros és a nyolc évvel a demokrata párton belül Obamától elszenvedett fájó vereség után a választási küzdelemnek ismét nekivágó Hillary Clinton között, akivel utóbbi külügyminiszter korában a kiszivárgott e-mailek alapján Soros rendszeresen egyeztetett a minisztérium európai és közel-keleti politikájáról. Többek között 2011-ben egy baráti hangulatú levélben kért és kapott segítséget az albán politikai káoszba történő beavatkozáshoz. A szívességek nem maradtak viszonzás nélkül, ugyanis az aktuális elnöki versenyfutásban Soros csak az előválasztások során már 25 millió dollárt utalt át a Hillary-kampány számára.

Európa és a „nyílt társadalom”

Míg a szivárogtatási botrány az Egyesült Államokban elsősorban a Clinton-kampányt, Izraelben pedig a Netanjahu-kabinet baloldali ellenfeleit és az arab–izraeli politikai szervezeteket érinti, Soros számára láthatóan Európa is a társadalomátalakítási kísérlet kiemelten fontos területe. Ezen belül külön hangsúlyt kapott a közép-európai térség. Jellemző, hogy a 2014-es EP-választásra időzített több mint 90 kampányukból 11-et Magyarországra írtak ki, de a Soros-hálózat figyelméből Románia, Litvánia, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is kapott.

A győztes pályázatok leginkább a szavazásra való részvételt, az úgymond jobboldali populizmus leleplezését, az LMBTQ-csoportok mozgósítását, az euroszkepticizmus és a gyűlöletbeszédnek nevezett jelenség visszaszorítását célozták meg. A hazánkban elköltött 1 millió dollárt akkor a Magyar Jeti Zrt. (444.hu), az X Kommunikációs Központ, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest, a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE), a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Transparency International Magyarország között osztották fel. A 444.hu a 14 millió forintos támogatást a kampányidőszak alatti választási csalások leleplezésére kapta, de ezt végül csak egy 14! nevű, a felhasználók szerint is fapados alkalmazással papírozták le, amit később magából az App Store-ból is töröltek. (Arról a Mandiner számolt be, hogy a Soros György által alapított jótékonysági alap, az MDIF, amely már évek óta finanszírozza a Magyar Narancs működését, 2014-ben a 444-ben is tulajdonrészt szerzett.) 

A média- és civilhálózat a 2015-ben forrpontra jutott migrációs krízis során is aktív szerepet játszott. Soros György régóta nem titkolja, hogy nem problémát, hanem lehetőséget lát a tragikus szíriai polgárháború nyomán Európát is elérő menekülthullámban. Ahogy a szervezettől kiszivárgott vezetői feljegyzés mondja: „Ez egy kapu a Sorosalapítványok számára, hogy befolyásolják a bevándorlási politikát világszerte.” A növekvő külső beáramlás szerintük segít Európa átalakulásában, és meg fogja majd oldani a kontinens egyre mélyülő válságát. Az optimista hozzáállás oka, hogy a „sokszínűség” elősegítése képes feloldani a berögzült konzervatív paradigmákat, és alkalmassá teszi a társadalmat a változásokra. Ennek megfelelően a The Open Society sem volt tétlen, és több millió dollárt költött támogatott médiamegjelenésekre, brüsszeli lobbitevékenységre, a válságzónában pedig olyan marketingakciókra, amelyek bátorítják a menekülni kényszerülő vagy a távozást más okból fontolgató helyieket az Európai Unióba történő bevándorlásra. Ezekben a szóróanyagokban és információs weboldalakon leírják az elérhető „kiskapukat”, a szóba jöhető útvonalakat, hogy mikor, hol és mit kell mondani ahhoz, hogy elkerüljék a kiutasítást az adott országból.

Olvasson tovább: