Kereső toggle

Változnak-e az iskolai hitoktatás szabályai?

Csökken a tanulók terhelése

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szeptembertől csökken a diákok óraterhelése, de ennek részletei nem ismertek. A Civil Közoktatási Platform követelései között a kötelező hit- és erkölcstan eltörlése is szerepelt, a hírek szerint ennek lehetőségét vizsgálja a Nemzeti Köznevelési Kerekasztal illetékes munkacsoportja. Lázár János miniszter viszont úgy nyilatkozott: a mindennapos testnevelés, valamint a kötelező hit- és erkölcstan is megmarad.

A magas tanulói óraszám gyors csökkentése céljából a testnevelésórák mindennapos gyakoriságának, valamint a hit- és erkölcstan órák kötelező jellegének az eltörlését javasolta a Tanítanék Mozgalom 12 pontos azonnali intézkedési terve. Indoklásuk lényege, hogy a két tárgy fokozott hely- és időigényét az iskolák nehezen tudják biztosítani, másrészt eleve jogsértő a szülőket arra kötelezni, hogy nyilatkozzanak vallási meggyőződésükről, harmadrészt az etikaoktatásnak nincsenek meg a kellő személyi és tárgyi feltételei. Az sem utolsó szempont, hogy ez a lépés tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak az óraszámcsökkentésre.
Az Emmi-nek feltett kérdéseinkre – pontosan miként valósítanák meg szeptembertől az óraszámcsökkentést; eltörlik-e a kötelező hittant; eddig milyen arányban választottak a diákok hittant, illetve etikát – lapzártánkig nem jött válasz. Április elején Palkovics László oktatási államtitkár a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy az NKKA munkacsoportja értékeli a mindennapos testnevelés kérdését, és azt, hogy „a hit- és erkölcstan órák mennyire váltották be a hozzájuk fűzött célt”. A múlt heti kormányinfón Lázár János miniszter már azt mondta, hogy „mind a kettő marad”.
Ha tekintetbe vesszük a kormány sport iránti elkötelezettségét, illetve hogy mind Lázár, mind Palkovics az egyik legjobb döntésnek nevezte a napi testnevelést, akkor a hit- és erkölcstan marad az egyetlen beáldozható óra. Feltéve persze, hogy ideológiai fronton a kormány bevállal egy újabb meghátrálást, közvetlenül a vasárnapi boltzár visszavonását követően.
Az Emmi az Origónak azt írta, hogy az NKKA keretein belül „két munkacsoport is tárgyalja, megéri-e megtartani a kötelező hittan- és erkölcstanoktatást”. Tény, hogy a Hoffmann Rózsa idején, 2013-ban bevezetett tantárgy már kezdettől aggályokat keltett, s még az egyházakon belül is megoszlottak róla a vélemények. Az idei a harmadik tanév, amikor a diákoknak el kell dönteniük, hogy az etikaórát vagy valamely egyház hittan óráját választják; a felmenő rendszer idén a 4. és 8. osztályosok kivételével már minden évfolyamot érint.
Balog Zoltán miniszter tavaly novemberben úgy nyilatkozott: ma Magyarországon az állami fenntartású iskolákban 206 ezer gyerek tanul hit- és erkölcstant, azaz „minden harmadik gyermeket elérnek az egyházak a köznevelési rendszeren keresztül”. További 123 ezer általános iskolás korú gyermek tanul egyházi fenntartású iskolában. „Míg 2013-ban az elsős diákok 44,7 százaléka jelentkezett hit- és erkölcstanoktatásra, addig az idei tanévben beíratott elsősök aránya már 48,6 százalék”– ismertette a  miniszter. 2013-ban az ötödik évfolyamosok 42 százaléka választotta a hittant, 58 százaléka az etikát; az arány tehát függ az életkortól vagy a lakhelytől is, hiszen Budapesten például elsöprő többségben vannak a nem vallásos családok.
„Azt, hogy a kötelező hittan és az erkölcstan bevezetésének milyen eredménye volt például a gyerekek személyiségfejlődésére nézve, ilyen rövid idő alatt nehéz megítélni. Ezeknek a tantárgyaknak a sikere különösen függ a pedagógus személyiségétől. A hittanórákat nem ismerem, de az tény, hogy etikaóra helyett gyakran lyukasóra, korrepetálás vagy jellemzően iskolai ünnepély zajlik. Ez afféle mostoha terület, nyűg a legtöbb diáknak és az iskoláknak is, mert tanárt, helyet és időpontot is kell hozzá biztosítani, ráadásul csoportbontásban” – erősítette meg kérdésünkre egy etikát is oktató magyartanár. Hozzátette: bár a gyorstalpalón végzett etikatanárok, az elsajátítandó lexikális tudás mennyisége vagy a hullámzó színvonalú tankönyvek mind az etikaoktatás csődjét mutatják, egyetért a CKP azon megállapításával is, miszerint egyes pedagógusok – főleg az elitintézményekben – kreatívabban használják ki a tantárgy adta lehetőségeket. Mellesleg 2013 előtt is folyt iskolai erkölcstanoktatás, ami hatását illetően szintén elég kétséges volt.
Az egyházak egyelőre kevéssé szólaltak meg a kérdésben. „Tavalyelőtt 100, tavaly 80 százalékkal nőtt az egyházunk által szervezett hittanórákra járó diákok száma országosan, ami dinamikus növekedés, beleszámítva a plusz évfolyamokat is. A hittant választó diákok között a Hit Gyülekezete a negyedik helyet foglalja el” – mondta el kérdésünkre Papp László koordinátor, hozzátéve: annak ellenére is így van ez, hogy a hitoktatás finanszírozása megoldatlan, a hitoktatók lényegében önkéntesekként dolgoznak. Bár problémásnak látja azt, hogy a hittan kötelező tantárgyként való bevezetését a kormány nem egyeztette az érintettekkel, ezzel együtt az évek során nagyon konstruktív kapcsolatot sikerült kiépíteniük rengeteg iskolával. „Az iskolák ma számtalan erkölcsi problémával – pornográfia, internetfüggés, drog stb. – kénytelenek szembenézni. Ugyan érzékelni az egyházakkal szemben egy erős fenntartást, mégis azt látjuk, hogy komoly nyitottság van mind a gyerekekben, mind számos intézményben a hiteles, a bibliaismeretre aktuális módon fókuszáló nevelés iránt, így szívesen meghívnak minket osztályfőnöki órákra is” – tette hozzá az illetékes. Szerinte érdemes lenne még legalább egy évet várni a döntéssel, hogy meggyökerezzen a hitoktatás iránti igény, ami aztán egy fakultatív „délutáni” rendszerben is jó eséllyel megmaradna.

Olvasson tovább: