Kereső toggle

Brüsszel mégis kötelező kvótát akar?

Kerítésépítés a déli, nyomvonal-kijelölés a keleti határon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A drámainak most nem nevezhető migrációs tendenciák ellenére mind a déli, mind pedig a keleti határon élénkülő honvédségi aktivitás érzékelhető: a szerb-magyar határon a kerítés megerősítésével, a román-magyar határon pedig a nyomvonal kijelölésével telik a néhány hete térben és időben is kiterjesztett válsághelyzet. A hét migrációs fejleményei közül csupán az borzolta a kedélyeket, hogy az Európai Bizottság a korábbi cáfolatok ellenére a kötelező betelepítési kvóta felé elmozduló tervet készített, a magyar kormány pedig a válsághelyzet kiterjesztésének szükségességét alátámasztó dokumentumokat 10 évre titkosította.

A police.hu adatai szerint a húsvét hétfővel kezdődő héten 940 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, ami 120 fővel meghaladja ugyan az egy héttel korábban elfogottak számát, de még mindig viszonylag mérsékelt létszámnak tekinthető, különösen a tavaly nyáron és kora ősszel tapasztaltakhoz képest. Új fejlemény, hogy megnövekedett a Csongrád és Bács-Kiskun megye hatá-rán fekvő Kelebiánál belépők száma, ahol korábban a meglehetősen nehéz terepviszonyok miatt kevesen próbálták meg a magyar határ átlépését.

Az Ásotthalom és Kelebia közötti szakasz ugyanis rendkívül nehezen járható, vízfolyásokkal, nádasokkal szabdalt terület, talán ennek is köszönhető, hogy tavaly ősszel csak részben, vagy egyáltalán nem épült meg a határzár (csak a gyorstelepítésű drótakadály készült el, sőt, egyes szakaszokon még az sem). Talán a kedvezőbbre forduló időjárás, talán a műszaki határzáron tátongó rés tette vonzóbbá a vajdasági nagyváros, Szabadka egyik külterületi városrészéhez nagyon közel fekvő térséget, mindenesetre az illegális határforgalom növekedése láttán a honvédség néhány nappal ezelőtt az érintett szakaszon is megkezdte a kerítés telepítését. A területen jelenleg cölöpverőgépek helyezik el az acéloszlopokat, ezekre dróthálót erősítenek, a kerítés tetejére a vajdasági oldal felé dőlő „hattyúnyakak” kerülnek, ezek tetejére pengésdrótot erősítenek. A honvédelmi tárca közleménye szerint a munka mielőbbi befejezése érdekében a hétvégén további erőket csoportosítottak át a térségbe.

A műszaki határzár réseinek eltüntetése enyhítheti a védelemben részt vevő rendőrök és katonák leterheltségét, akiknek száma a 174 kilométer hosszú szerb–magyar határszakaszon mintegy 1000 főre tehető, s akik nélkül a műszaki határzár nem sokat érne. Az őket szállító páncélozott harci járművekről készült fotók bejárták a helyi sajtót, a kezdetben kissé megilletődött környékbeliek mostanra hozzászoktak a katonai járművek látványához. A megyei napilap értesülései szerint a határvédelem korábban 9,5 millió forintba került naponta, kalkulációjuk szerint ez mostanra duplájára, havi 600 millió forintra nőtt.

Közben a román–magyar határszakasz Szegedtől távolabb eső pontján is megjelentek a honvédség „előőrsei”: a Debrecenhez közel eső ártándi szakaszon is megkezdődött a kerítés nyomvonalát jelölő fakarók kihelyezése (a román–magyar határ Szegedhez közeli szakaszán a munkálatok gyakorlatilag tavaly ősz óta folyamatosan zajlanak). A műszaki határzár építésének kezdési időpontjáról egyelőre nincs döntés.

Határaink védelme tehát úgy tűnik, biztosított, a húsvét hétfőn a déli határszakaszon az országos rendőrfőkapitány-helyettes jelenlétében lezajlott határszemle alkalmával feltartóztatott 255 főnyi migránstömeg is ezt látszik alátámasztani. Ami az elfogottak, illetve menedékkérők további sorsát illeti, Magyarországon töltött idejük jelentős részét nyitott, tehát szabad eltávozást lehetővé tevő befogadóállomásokon töltik, ami napi 4 655 forintba kerül személyenként. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője a bírósági ítélettel kitoloncoltak sorsát illetően a megyei napilapnak elmondta, tisztán látható, hogy amint a szerb hatóságok hivatalosan elutasítják a kiutasított személyek visszafogadását, nincs mód és jogi lehetőség a további fogva tartásukra, így az érintettek a rendőri őrizetből nyitott befogadóállomásokra kerülnek, ahonnan a többségük, amint teheti, továbbáll. Mint fogalmazott, már a határzár építésének a megkezdésekor, tavaly nyáron jelezték, hogy azokat, akik háborúk és üldöztetés, vagyis az életveszély elől menekülnek, nem tartja vissza egy kerítés.

Közben kiderült, hogy bár az elmúlt hónapokban többször tagadták, hogy az EU tagországai számára Brüsszel kötelezővé tenné a migránskvóta alkalmazását, az Európai Bizottság most mégis ebbe az irányba mutató tervet dolgozott ki.

Az MTI beszámolója szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyik javasolt terv megtartaná az érvényben lévő szabályozást, ugyanakkor lehetőséget biztosítana azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő migrációs nyomással, hogy segítséget kérjenek a többi tagállamtól a menekültek elosztásában. A másik javaslat szerint központilag, automatikusan osztanák el a menedékkérőket az uniós tagállamok között egy állandó mechanizmus alapján – tájékoztatott az alelnök.

Mint arról a Hetek beszámolt, március 9-e óta az egész országban érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Ilyen válsághelyzet elrendelhető, ha a menedékkérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszáz-ötven főt, vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja; ha a tranzitzónákban tartózkodók száma egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja, vagy bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény áll fenn (pl. zavargás, erőszakos cselekmények), amely valamely konkrét település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

A fentiek közül egyelőre egyik sem áll fönn Magyarország területén, ami miatt kérdéses, hogy miért rendelték el az országos válsághelyzetet. A Helsinki Bizottság közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH), hogy megtudja: pontosan milyen okokra hivatkozva kérték az egész országra érvényes válsághelyzet elrendelését. A két szervezet válaszából kiderült, hogy a magyar kormány az ennek szükségességét alátámasztó dokumentumokat tíz évre titkosította.

Olvasson tovább: