Kereső toggle

Megszűnik a KLIK, de mi lesz utána?

Elébe menne a sztrájknak a kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Klik megszüntetését és a tananyag felülvizsgálatát ígérte a héten Rétvári Bence államtitkár. Az biztos, hogy az iskolák állami fenntartása megmarad, de nem tudni, pontosan milyen formában. Mivel a kormány nem teljesíti a pedagógustüntetők követelését, és nem tárgyal azok 12 pontos csomagjáról, a sztrájktörvény pedig ellehetetleníti a sztrájkot, ezért a Miskolcról indult országos mozgalom kitart a március 30-ai polgári engedetlenségi akció mellett.

A március 15-ei nagyszabású pedagógustüntetés óta kormányzati részről egyrészt folytatódott a durva ellenkampány, másrészt több örvendetesnek szánt bejelentést is tettek. Palkovics László oktatásügyi államtitkár a Köznevelési Kerekasztal hétfői ülése után úgy nyilatkozott: megállapodás született a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztathatóságáról, és jövő héten az igazgatók rendelkezésére bocsátják a mindennapi működéshez szükséges pénzkeretet. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) kapcsolatban Palkovics annyit mondott, hogy a februári vezetőváltás óta „megfelelő ütemben haladnak a tervezett feladatok”, és a működéshez szükséges pénzt „folyamatosan” biztosítják.

Mint kiderült, megmarad az iskolák állami fenntartása, s egy ahhoz kapcsolódó központi szerv is, ami alá megyei vagy járási szintű szervezeti egységek fognak tagozódni. Tankönyvekről, tananyagról egyelőre nem tárgyal a kerekasztal, amely továbbra is invitálja a tüntetőket, mondván: követeléseik a kerekasztal tematikájában is benne vannak. A pedagógusok március 30-i tiltakozó akciója kapcsán Sipos Imre helyettes szakállamtitkár úgy fogalmazott: „adatbekérés és retorzió” eddig sem volt, és ezután sem lesz.

Másnap reggel az ATV Start című műsorában Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára jelentette be, hogy „nyáron teljesen megszűnik a KLIK”, és szeptemberre egy kevésbé központosított rendszer áll fel. Szerinte valós probléma a KLIK működése és a diákok túlterheltsége. Rétvári szerint a kormánynak van egy javaslatcsomagja a diákok óraszámának csökkentésére, amire már szeptembertől sor kerül, és a tananyag, illetve tantervek gyerekszempontú felülvizsgálatát is megígérte.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, a kerekasztal egyik résztvevője kérdésünkre elmondta: a kerekasztal idén decemberig tervez koncepciót kidolgozni a Nat és a kerettantervek ésszerű átalakítására, majd a megfelelő törvénymódosítást követően jövőre vezetnék be azok új változatát. A jelenlegi magas óraszámokat mielőbb csökkentenék, ennek mikéntjéről a kerekasztal április végéig dönt. Horváth Péter szerint tantárgyi kérdésekben nem lesz könnyű ilyen rövid idő alatt konszenzusra jutni, másrészt az óraszám elválaszthatatlan a tartalomfejlesztéstől, ami időigényes feladat.

A bejelentésekkel egyidőben tették közzé a Századvég Alapítvány március közepén végzett felmérését is, mely szerint a megkérdezettek 78 százaléka a kormány és a pedagógusok közötti konfliktus megoldását a tárgyalásokban látja. A Századvég sajátos értelmezése szerint a magyar társadalom mérsékelten kritikus a közoktatási rendszer teljesítményével kapcsolatban, mivel kiválóra vagy jóra 23 százalék, közepesre 41 százalék, elégségesre és elégtelenre pedig 34 százalék értékelte azt. A felmérés szerint a lakosság 60 százaléka elutasítja a tiltakozásnak azt a formáját, amikor a szülők nem vitték gyermekeiket iskolába. Egyébként a vizsgálat kérdésfelvetései meglehetősen aggályosak, hiszen az „inkább egyetért, vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy...” típusú kérdésekkel nem a kategorikus álláspontokat mérik.

A Századvég egyik közgazdásza, György László nemrég az M1 tévécsatornán elismerte: százmilliárdos hiánnyal küzd az oktatási rendszer, amit még idén ki fog pótolni a kabinet. Hiller István, a parlament szocialista alelnöke kérdésünkre ezt úgy kommentálta: csak a jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor, azaz májusban fog kiderülni, hogy a hiányt tényleg pótolják-e, enélkül az új fenntartó sem fogja tudni finanszírozni a rendszert. „A miskolci és a két nagy budapesti tüntetés erőt mutatott, a kormány némileg meghátrált, de még mindig nem lehet tudni, hogy lesz-e bármilyen lényegi, rendszerjellegű változás az oktatásban” – fűzte hozzá Hiller.

Mint ismert, a március 15-i megatüntetésen Pukli István gimnáziumigazgató a kormány bocsánatkérését követelte, és érdemben tárgyalóképes delegáció felállítását kérte, amellyel a Tanítanék Mozgalom a 12 pontos követeléséről tárgyalhat. (Tüntetés után, sztrájk előtt. Hetek, 2016. március 18.). Ha ez március 23. éjfélig nem valósul meg, úgy Pukli március 30-ra polgári engedetlenségi akciót hirdetett, egyórás általános munkabeszüntetés formájában. Ezt a felhívást Rétvári Bence nyilatkozata után a Tanítanék Mozgalom megismételte.

„A Tanítanék Mozgalom is a tárgyalásos megoldás mellett van: pont azért mentünk ki az utcákra, mert előtte hiába jeleztük a problémáinkat írásban az illetékeseknek. Megmondtuk, hogy mindenképp tárgyalni szeretnénk, de nem a kormány által kreált kerekasztallal. Ez mindig csak időhúzásra jó, hosszú hónapók óta nem történik semmi érdemi lépés, miközben olyan égető problémákról van szó, melyek egy államtitkári aláírással rendezhetők lennének. Ezen túlmenően meggyőződésünk, hogy alapvetően egy új, korszerű oktatási rendszerre és annak megfelelő törvényre van szükség” – mondta el lapunknak Pilz Olivér, a mozgalom egyik miskolci vezetője, hangsúlyozva, hogy nem a KLIK-kel mint elnevezéssel van bajuk, hanem a centralizált oktatással. Hozzátette: a 12 pontjukról végképp nincs sehol döntés, holott ehhez volt kötve az egyórás munkabeszüntetésük, miután jogszerűen sztrájkolni gyakorlatilag lehetetlen. Ha a pontokat nem teljesíti a kormány, akkor a következő tanévben ismét lehetetlen helyzetbe hoz rengeteg diákot, tanárt, például az érettségi miatt.

„Mérvadó információink szerint az ígéretek mögött nincs semmilyen érdemi elképzelés, döntés, tehát a nyilatkozatok még a Köznevelési Kerekasztal munkájával sincsenek összhangban. A kormány ígéretei valójában nem nekünk szólnak, hanem a nyilvánosságnak, és a támogatottságunk csökkentése a céljuk” – vélekedett Pilz Olivér.

A szakszervezetek és a civilek között egyelőre nincs akcióegység, „A Tanítanék Mozgalommal abban egyeztünk meg, hogy a szakszervezetek továbbra is a törvényes keretek között mozognak, a mozgalom pedig tartja magát a polgári engedetlenség formájához. Mi engedetlenségre nem buzdítunk senkit, de megértjük, és szükség esetén jogi képviseletet biztosítunk” – mondja Mendrey László, a PDSZ elnöke, akinek szavaiból kitetszik: a nagy kérdés az lesz, hogy kimennek-e a tiltakozók az utcára, vagy bent maradnak az épületekben – sztrájkolni ugyanis csak a munkahelyen jogszerű, azon kívül tartózkodva ez fegyelmi vétségnek minősülhet. „A nemrég benyújtott sztrájktörvény-módosító javaslat már a bizottsági tárgyaláson elvérzett, ami azért is elgondolkodtató reakció a kormánypárti képviselők részéről, mivel az engedetlenségi akció egyik fő oka épp a betarthatatlan sztrájktörvény” – jegyezte meg Mendrey.

Olvasson tovább: