Kereső toggle

Magyar pártok a romániai választási évben

Elszalasztott alkalom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyár elején önkormányzati, ősszel törvényhozási választást tartanak Romániában. A magyar pártok nem túl meggyőző kísérlete az összefogásra a jelek szerint kudarcba fulladt, miközben a román politikai élet európai migrációs krízis nyomán történt átrendeződése akár végzetesen is meggyengítheti az összes erdélyi magyar politikai erőt.

A kampányon érződik az elmúlt években ismét feszültebbé vált magyar–román viszony hatása; egyre többször kerülnek elő a nemzetiségi kérdések, így a magyarságot érintő nacionalista hangvételű nyilatkozatok is, de a fő frontvonal régen nem etnikai alapú: a kormányzásra készülő nemzeti liberálisok a távozott Victor Ponta kabinetje körüli korrupciós botrányok nyomán kialakult kormányváltó hangulatot igyekeznek meglovagolni, a baloldal pedig a jobbközép erők előretörését állítaná meg.
Az erdélyi magyar politikai erők tettek ugyan egy kósza kísérletet a választási egység megteremtésére, de az érdekeltek közötti kolozsvári tárgyalási kísérlet kudarcba fulladt, mindeközben a szakértők szerint vélhetően egyre többen maradnak otthon majd a voksolás helyett, így az erdélyi magyarok akár harminc százaléka is.

Minden áron siker

Bár felmerült a választási szabályok megváltoztatása, a polgármester-választás egyfordulós lesz – mondta lapunknak Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró, politológus. A liberálisok kezdeményezték, hogy tegyék kétfordulóssá a polgármesterek megválasztását, de erre legkorábban a következő, 2020-as önkormányzati választás előtt lesz alkalom. A hétfői parlamenti vitanapon kiderült: a képviselők többsége ellenzi a törvénymódosítást. A törvény márpedig csak parlamenti úton módosítható, Dacian Cioloș miniszterelnök hétfőn is jelezte: a kormány nem hajlandó rendelettel a jogszabályon változtatni.
Ferenczi Zsolt szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a Ponta-kormányt elsöprő civil tüntetések adta lendületnek köszönhetően offenzívában van a romániai belpolitikában, vélhetően eláll a kétfordulós választási beadvány szavazásától. Kolumbán
Gábor székelyudvarhelyi politikai elemző hozzáteszi: a változtatás rengeteg pénzbe került volna, növekvő adminisztrációval járt volna, ráadásul a kampány közbeni változtatás rosszat tett volna az ország megítélésének is.

„Az élet felülírja még a filmeket is”

A kampánygépezet még csak most pörög fel, de máris lehet észlelni a megszokottnál sokkal keményebb hangvételű kampány jeleit – véli Kolumbán Gábor.
A nemzeti liberálisok a megbuktatott szociáldemokrata Ponta-kormány korrupciós ügyeit állítják a középpontba, és a Klaus Johannis elnököt hatalomra juttató, majd a Ponta-kabinetet megbuktató civil mozgalom erejére próbálnak építeni. A baloldal pártjai erős államot, harmonikus társadalmat vizionálnak, és továbbra is a társadalom egészét érintő kérdésekkel igyekeznek elérni a választóikat. Ám Kolumbán Gábor figyelmeztet: harmónián ma mást értenek az emberek, mint az előző választási ciklusban. Ma nem az emberi jogi kérdések, a társadalmi béke megteremtése, a nemzetiségek közötti megbékélés és az esélyegyenlőség, egyszóval a társadalom finomhangolása áll a politika középpontjában, hanem a migráció, a terrorizmus és hasonló kérdések. A mostani önkormányzati kampány tehát kevésbé a helyi ügyekről, sokkal inkább az Európa előtt álló kihívásokról fog szólni, és várhatóan „érdes és kemény lesz”. A politológus azt a román mondást idézte, amely úgy hangzik: „Viata bate filmul”, azaz az élet felülírja még a filmeket is. Ez történt az elmúlt évben Európával és benne Romániával – mondja a politológus a Heteknek.

Bajban lehetnek a magyar szereplők

Az erdélyi magyar politikai palettán nincs számottevő változás. A magyarok érdekképviseletét döntő hányadban továbbra is az RMDSZ képviseli. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a választók kis százalékát képviseli. A logikus az lett volna, ha a három párt a siker érdekében összefog legalább a választások idejére – mondja Nagy Árpád kolozsvári politológus lapunknak. Ebbe az irányba terelték a román politika fordulatai is a magyar pártokat, hiszen közös indulással kihasználhatóak lettek volna az egyfordulós választási rendszer előnyei.  
Az elmúlt évek romániai belpolitikai fejleményei egyáltalán nem kedveztek az erdélyi magyar közösség érdekérvényesítő képességének. Nagy Árpád szerint a román politikában a magyar közösség érdekei egyre kisebb mértékben érvényesülnek; a kilencvenes évek óta a romániai közélet megkerülhetetlen résztvevőjének számító RMDSZ az elmúlt években kezd súlytalanná válni, sőt az eddigi szerepét, amit kormányalakításoknál játszott, most kis román pártok, mint az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) vették át.
Traian Băsescu 2004 és 2014 közötti elnöksége óta a mindenkori román politikai hatalom kimondott vagy alig titkolt célja a magyar politikai szereplők (elsősorban nyilván az RMDSZ) súlytalanná tétele. Az európai migrációs krízis más országokhoz hasonlóan Romániában is átrendezheti a politikai térképet, többek között súlyos csapást mérve az Európa identitása mellett háttérbe szoruló nemzetiségi ügyekkel kampányoló pártokra. Nagyon komoly kérdés, hogy ebben a helyzetben hogyan reagálnak a magyar szavazók, hiszen a megosztott román politikával szemben egy egységes fellépés lenne a kézenfekvő, de az erdélyi magyar politikai színtér szereplői erre képtelennek tűnnek az elmúlt hetek történései alapján – mondta a Heteknek Nagy Árpád.
Szerinte az elmúlt években az erdélyi pártpolitika egyszereplőssé vált, az RMDSZ-en kívüli szereplők súlytalanná váltak azzal, hogy az MPP és az EMNP ikonikus alapítói, Szász Jenő és Tőkés László „vendégmunkásokká” váltak Budapesten, illetve az Európai Parlamentben. Márpedig az erdélyi magyar szavazók Nagy szerint úgy gondolkodnak, hogy ha nincs itt valaki, akkor ne is szóljon bele a helyi politika ügyeibe, ne „ossza az észt” a távolból, ha nem él az adott közösségben – mutat rá sommásan a két kisebb erdélyi magyar politikai erőt sújtó probléma gyökerére a politológus.
Kolumbán Gábor szerint az RMDSZ sincs könnyű helyzetben, hiszen a kisebbségi érdekképviselet, amely húsz éve a párt kampányainak központi eleme, az utóbbi időszakban jelentősen háttérbe szorult
Európa biztonságának, a terrorizmusnak és a migrációnak a kérdései mellett. Ebben a helyzetben a Szövetségnek nagyon nehéz lesz megtalálnia azt a hívószót, amely megmozdítja az erdélyi magyarokat a két választáson.
Minden jel arra utal, hogy a romániai magyar pártok nem lesznek képesek összefogni a választási évre annak ellenére, hogy Orbán Viktor felszólította az EMNP-t és az MPP-t az RMDSZ mögé történő felsorakozásra, az RMDSZ-t pedig az EMNP-vel folytatott tárgyalásra. Kelemen Hunor RMDSZ- és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök találkozott is, de a jelek szerint eredménytelenül. Közben az EMNP nagyon nehéz helyzetbe került, már újsághirdetésben keresik a polgármester- és tanácsnokjelölteket, és bár a kampány anyagi bázisai biztosak, a Tőkés László által alapított szervezet fennmaradása erősen kétségessé vált – mondja Kolumbán Gábor.

Olvasson tovább: