Kereső toggle

A népszavazás intézménye és a verőemberek

Kopasz-gate

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A népszavazás fontos demokratikus intézmény, ami abban segít, hogy ne hozhassanak az emberek feje fölött az életüket jelentősen befolyásoló döntéseket. A fenti miniszterelnöki meghatározást talán azzal lehetne kiegészíteni, hogy mindez a kormány szándékaival megegyező népszavazásokra igaz. Persze az is tény, hogy a kormány szándékával ellentétes népszavazás meg nem létezik. Legalábbis 2010 óta.

Gyalázatos módon lehetetlenítették el a vasárnapi zárva tartás ellen küzdő MSZP népszavazási kezdeményezését kedden délelőtt: büntetett előéletű, náci érzelmű, kigyúrt férfiak egy csoportja fizikailag akadályozta meg Nyakó István szocialista politikust abban, hogy „idejében” benyújthassa pártja kérdését. Az akció sikeréhez azonban a népszavazást szabályozó törvény abszurditása is kellett. Ez utóbbit a kormánypártok változtatták meg. A kigyúrt férfiak és az általuk segített „magánszemély” több szálon köthető a Fideszhez, ráadásul a nagyobbik kormánypárt szemmel láthatóan fél egy, a vasárnapi boltzárról tartandó népszavazástól. Bár a Fidesz állítja, hogy semmi köze a demokráciát és a jogállamiságot lábbal tipró akcióhoz, szinte minden jel ennek ellentétére mutat.  

A 2014-ben életbe lépett törvény szerint a népszavazásra javasolt kérdést a szervezőnek hitelesítés céljából be kell nyújtania a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt. Nagyon fontos a kérdés benyújtásának időpontja, ugyanis az úgynevezett „párhuzamossági moratórium” miatt egy témakörben egy kérdést fogad be a bizottság: azt, amelyik elsőként érkezik be. A gyakorlatban mindez úgy működik, hogy a népszavazás kezdeményezője elmegy a Nemzeti Választási Irodához (NVI), ahol az előtérben elhelyezett „időbélyegző” automatából húz egy sorszámot.

Mivel tavaly október óta hevert egy, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdés az NVB asztalán, mindeddig nem lehetett új kérdést beadni. Azonban tudható volt, hogy – a törvényes határidők lejárta miatt – kedd délelőtt meg kell születnie az NVB döntésének: vagy átengedi, vagy elkaszálja a kérdést.

Az MSZP képviselői, Lukács Zoltán és Nyakó István, arra számítva, hogy a nem egyértelműen megválaszolható kérdést elutasítják, kora reggel elmentek a választási irodába, hogy ha megjelenik a hír az előző kérdés elmeszeléséről, beadják a saját kérdésüket. Csakhogy a helyszínen már ott volt 15-20 kopasz, kigyúrt férfi. A szocialista képviselők után egy órával pedig egy idős nő érkezett egy férfi kíséretében. Mint kiderült, a nő is népszavazási kérdéssel jött. Többórás várakozás után fél tizenkettő körül megjelent a hír az októberi kérdés elutasításáról, ami tehát azt jelentette, hogy ismét megnyílt a lehetőség egy, azaz egy darab népszavazási kérdés előtt. Ekkor jött el a kopaszok ideje, akik fizikailag megakadályozták Nyakó Istvánt abban, hogy elsőként lépjen oda az automatához. A primitív törvénynek és a kopaszoknak köszönhetően az idős nő, pontosabban férfi segítője ért oda hamarabb az automatához: négy másodperccel megelőzte Nyakót, így az ő kérdését fogadta be az NVB.  

A sikeres akció után a kopaszok sietve távoztak. Akárcsak az idős nő, aki egy szót nem volt hajlandó nyilatkozni az őt kísérő riporterek hadának. A kigyúrt férfiak egy-egy mondatot elejtettek, így például kiderült, hogy egyikük azt hitte, egy művelődési házban várakozott hajnal óta. Az ukrán politika szintjét közelítő események óriási felháborodást váltottak ki az ellenzéki pártokból, a sajtó pedig órák alatt felderítette az idős nő és a kopaszok kapcsolati hálóját.

A nő Erdősi Lászlóné: férje, Erdősi László, Herceghalom polgármestere, ősfideszes. Az Index szerint Erdősiné a 2014-es kampányban Orbán Viktor az én miniszterelnököm feliratú kitűzőt hordott.

A kigyúrt kopaszokról eleinte Fradi-ultrákként cikkezett az online média, ám egy névtelenséget kérő valódi Fradi-ultra megírta, hogy kik is valójában. Kiderült, hogy több büntetett előéletű személy van köztük, többen náci szövegeket posztolnak, és többen azt írták a profiljukban, hogy a Fradi Security, az FTC biztonsági cégének alkalmazottai. Ez utóbbit az FTC később cáfolta: szerintük csak a klub iránti rajongásból állítja néhány kigyúrt kopasz, hogy a biztonsági cég alkalmazottja, valójában ez nem igaz. Ezt ugyanakkor cáfolja egy fotó, melyen a Nyakó Istvánt akadályozó csoport két tagja látható egy FTC kézilabda meccsen a klub emblémájával ellátott zöld biztonsági mellényben, nyakukban igazolvánnyal. Az ellentmondást a klub mindezidáig nem oldotta fel. Ami azért kínos, mert az FTC elnöke az a Kubatov Gábor, aki egyben a Fidesz alelnöke. Ráadásul a keddi akció több szereplője látható közös fotón és baráti szituációban azzal az Sz. Ferenccel, aki 2013 tavaszán még a Fradi Security „biztonsági koordinátoraként” védte a tüntető aktivistáktól a Fidesz Lendvay utcai székházát. Sz. Ferenc korábban tíz évet ült emberölésért, végül tavaly ősszel elbocsátották a cégtől. A friss képek szerint azonban baráti kapcsolatai azóta is megvannak.

A fenti tények alapján nem meglepő, ha sokan úgy látják, hogy egy, a kormány számára kényes népszavazást ezúttal egy fideszes magánszemély és a párthoz személyi szálakkal köthető, kétes elemekből álló csoport összehangolt akciója akadályozott meg. És ezen az sem sokat segít, hogy Gulyás Gergely Fidesz-alelnök azt állította, nekik semmi közük a történtekhez. 

A keddi akció ráadásul egy sorozat ötödik része volt: az elmúlt évben négyszer akadályozták meg hasonló trükkel az MSZP népszavazási kezdeményezését a témában: februárban Monok jobboldali érzelmű polgármestere előzött be hasonló kérdéssel az NVB-nél. Tavasszal az a kommunista Thürmer Gyula tett keresztbe a szocialistáknak, aki most Salgótarjánban indul az időközi választáson, és akinek szórólapjait a város korábbi fideszes alpolgármesterének közreműködésével terítik, és akiről az a hír járja, azért indul el, hogy megossza a baloldali szavazókat. Júliusban egy Wodicska Zoltán nevű nyugdíjas előzte be az MSZP-t.

A férfi Schmuck Andor pártjának jelöltje volt. Schmuck korábban azzal segítette meg a Fideszt, hogy 2012 októberében, azt követően, hogy Bajnai Gordon bejelentette, Együtt néven pártot indítanak a 2014-es választáson, Együtt 2014 Párt néven bejegyeztette saját pártját, névváltoztatásra kényszerítve és megzavarva a valódi ellenzékieket. Októberben egy üzlettulajdonos nő népszavazási kérdése akadályozta meg a szocialisták előrelépését az ügyben. További hasonlóság a „beelőző” akciókban, hogy mindegyik kérdést többféleképpen értelmezhető módon fogalmazták meg, így az NVB mindegyiket elkaszálta, és végül mindegyik csak időhúzásra volt jó. (Sokak szerint persze eleve ez is volt a terv.) A mostani, Erdősi Lászlóné által benyújtott kérdés sorsa is bizonytalan, mert kétértelmű. Erdősiné ezt adta be: „Egyetért-e ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek – a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint – továbbra is zárva tartsanak vasárnap?” 

Az MSZP mindenesetre megtámadja az NVB döntését. A témában nyilatkozó jogászok szerint egyértelműen bűncselekmény történt, amikor a kopaszok útját állták Nyakó Istvánnak. A politikus egyébként azt is elmondta, hogy a várakozás óráiban többször fenyegették, trágár és obszcén kifejezésekkel heccelték a túlerőben lévő nácik. Akikről egyébként az is kiderült, hogyan juthattak be az épületbe: az NVB-be ugyanis csak az mehetett be, aki népszavazási kérdéssel érkezett. A kopaszoknál volt is egy-egy mappa, ezért beengedték őket. Egy szerencsésen elkattintott fotó alapján később kiderült, hogy ugyanazt a kérdést hozták magukkal, amit Erdősiné. Vagyis előzőleg valaki lemásolta a nő aláírt beadványát, és kiosztotta nekik.   

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a menekülteket kötelezően betelepítendő európai uniós terv ellen. A miniszterelnöknek három orgánum – MTVA, TV2, Origo – munkatársai tehettek fel kérdést: az egyik a keddi botrányra vonatkozott. Orbán azt mondta, „méltatlan helyzet alakult ki”, mert „nem jó” a népszavazást kezelő jogszabály, és ezért azt kéri, hogy az érintettek tegyenek javaslatot a változtatásra. A miniszterelnök saját pártja érintettségéről nem beszélt, és úgy tett, mintha nem éppen a kormánytöbbség alakította volna „nem jóvá” a jogszabályt. Ugyanakkor akaratlanul is kínos helyzetbe hozta a Nemzeti Választási Bizottság elnökét, Patyi Andrást, aki alig két hete még azt találta nyilatkozni, hogy „Magyarországon nem nehéz népszavazást tartani olyan országokhoz képest, ahol például nincs is népszavazás”. Az önmagában is felháborító nyilatkozatról szerda óta hivatalosan tudható, hogy nem igaz, különben miért vár a miniszterelnök javaslatot a jogszabály megváltoztatására. 

A kormány által kezdeményezett népszavazás kapcsán Orbán azt mondta, nem hozhatnak az emberek feje fölött az életüket súlyosan befolyásoló döntéseket, ezért a közhangulatnak engedve döntöttek a referendumról. Ezt a kérdést kívánják feltenni: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A Hetek kormányközeli információi szerint a kormánypárt jogászai hetek óta dolgoztak a kérdés előkészítésén. Ha esetleg nem menne át a szűrőkön, a kormány akkor is elmondhatná, hogy a maga részéről mindent megtett a menekültek kötelező befogadása ellen. Ha átmegy – márpedig értesüléseink szerint úgy fogalmazták meg, hogy ne sértsen nemzetközi szerződéseket –, legalább szeptemberig meghatározza a közbeszédet, és ez önmagában is a kezdeményezőnek kedvez. Orbán Viktor azt kérte, szavazzon nemmel mindenki, akinek fontos az ország önállósága, és az, hogy mi határozhassuk meg, kikkel akarunk egy országban élni. Ezzel nehéz lenne szembemenni, sőt, a Fidesz mellett a Jobbik szavazóit is képes aktivizálni a kérdés. A baloldali ellenzék nem kezdhet kampányolni az „igen” mellett, ezért legfeljebb távolmaradásra buzdíthatja szimpatizánsait. Így – legalábbis értesüléseink szerint – a Fideszben azzal számolnak, hogy ők biztosan elvisznek két és fél millió szavazót, és ez már önmagában siker, még akkor is, ha a népszavazás érvényességéhez négymilliós részvétel kellene. Továbbá azzal is kalkulálnak, hogy más uniós tagállamok is népszavazást írnak ki, ami ismét azt igazolja, hogy „minket követ Európa”. És arra is számítanak, hogy a népszavazás eltereli a figyelmet a pedagógusok, az egészségügyi és a közlekedési dolgozók elégedetlenségi akcióiról. Valamint a vasárnapi zárva tartás elleni népszavazási kezdeményezésekről.

Olvasson tovább:

  • A népszavazás és a szétzilált baloldal

    Nem lesz közös kampány, de mindkét ellenzéki párt beleáll az októberi kvótanépszavazás bojkottjába, tudta meg a Hetek az MSZP-től és a DK-tól.
  • Tanévkezdés, kérdőjelekkel

    Nemsokára kezdődik a tanév, s még nem világos, mit szűrt le a kormány a tavaszi eseményekből. „A három legkomolyabb kritika a diákok terhelését, az intézményvezetői jogköröket és a működtetői viszonyokat érte.
  • Ki fog itt dolgozni?

    Eltűnhet a magyar málna a gyümölcsös standokról – ezzel a hírrel sokkolta a Magyar Idők a hazai gyümölcsök rajongóit. Ennek csak egyik oka, hogy a magyar málnafajták nem bírják az egyre szárazabb hazai klímát, a másik, hogy egész egyszerűen nincs, aki leszedje a gyümölcsöt.