Kereső toggle

Újra módosítják a „kodifikációs remekművet”

Vita az egyházügyi törvényről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Országgyűlés megkezdte az egyházügyi törvény átfogó módosításának vitáját, amelyet az ellenzéki pártok és több egyház – köztük a Hit Gyülekezete – részéről is éles bírálatok értek.

A Semjén Zsolt által korábban „kodifikációs remekműnek” minősített jogszabályról most a módosítást előterjesztő Gulyás Gergely is elismerte, hogy bár a visszaélések miatt indokolt volt négy évvel ezelőtt az első egyházügyi törvény módosítása, ez „túl szigorúra sikerült” – számolt be a parlamenti vitáról az Origo.

A módosítások alapján tíz fő felett bármely közösség egyházi jogi személlyé válhat. Az a vallási közösség, amelynek három évre visszamenőleg legalább négyszáz fő rendelkezett adója egy százalékáról, kérheti az egyházi státust, négyezer szja-felajánlás esetén pedig már bejegyzett egyház is lehet. A kormány a jövőben újra bírósági nyilvántartásba vétellel ismeri el a jogi személyiséget. A kormány kárpótolja a korábban hátrányos megkülönböztetésük miatt bírósághoz fordult és pert nyert egyházakat, és módosul az egyházfinanszírozási törvény, valamint számos, a közfeladat ellátására irányuló ágazati törvény.

Az MSZP szerint valójában új törvény született, de ezt a kormány nem akarja elismerni, ugyanakkor a szocialisták úgy látják: megmarad a diszkrimináció az egyházak között. A Jobbik egyetért a bírósági bejegyzés visszaállításával, de Mirkóczki Ádám kifogásolta, hogy továbbra is lesznek privilegizált egyházak.

A módosítás nemzetbiztonsági részét viszont a Jobbik javasolta, ennek célja távol tartani az országtól az iszlám szélsőséges ágait, például a vahabita irányzatot.

Az egyházügyi törvény módosításának tervezetét a Népszabadságban megjelent nyílt levelében élesen bírálta Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, arra kérve az Országgyűlés képviselőit, hogy ne szavazzák meg a módosítást. Iványi szerint bár „az új törvényjavaslat azt hangsúlyozza, hogy a módosítás célja az érintett egyházak státuszának a rendezése, a joghátrány megszüntetése, az Alkotmánybíróság, valamint a nemzetközi jogi fórumok kritikájának való megfelelés”, valójában „a törvény célja – tartalma szerint – egyértelműen a mára kialakított diszkrimináció bebetonozása, az eddigi, sokszorosan elbukott jogi szabályozás érdemi konzerválása”.

A Hit Gyülekezete Jogi Főigazgatósága szerint több ponton is súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel az egyházügyi törvény. Az egyház szakértői szerint a tervezet negatív irányban változott meg az előkészítő folyamat során, és mind az Alkotmánybíróság, mind pedig a Velencei Bizottság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatainak kapcsán további vitapontokat generál. A gyülekezet szakértői üdvözlik, hogy a jogszabály bírósági hatáskörbe helyezné vissza az egyházak nyilvántartásba vételét, és a politikai mérlegelésnek utat nyitó gumiparagrafusokat is töröl, ugyanakkor megítélésük szerint több ponton felszámolja a felekezeti jogegyenlőség és a normativitás maradványelemeit is azáltal, hogy intézményesíti a politikai alkuk rendszerét, illetve sérti a jogbiztonság követelményét.

 Úgy látják, a tervezet nem a vallási közösségek korábban meghirdetett három variációját állítaná fel, hanem ténylegesen hat (!) egymástól eltérő státusú kategóriát generál. Konkrétan a vallási egyesületet leszámítva öt különböző egyházi szintet hoz létre: a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház kategórián belül is létrejönne ezek csökkentett jogkörű alvariánsa, és megjelenik az Alaptörvényből átemelt bevett egyház státus is.

Egyenlők és egyenlőbbek

A tartalmi jogosultságokban megmutatkozó eltérések annyira jelentősek a közösség jogi szakértői szerint, hogy a tervezet nem véletlenül hagyja el a hatályos törvény felekezeti jogegyenlőséget deklaráló passzusát. Ez azonban ellentétes az Alkotmánybíróság iránymutatásaival, ahogyan az egyházi kategóriák halmozása is sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét és áttekinthetetlen a jogalkalmazás és a mindennapi gyakorlat számára.

 A Jogi Főigazgatóság ellenzi az állam és az egyházak közötti különmegállapodás lehetőségének intézményesítését, mert szerintük az felülírja és látszólagossá teszi az egyházakra vonatkozó törvényi előírásokat, és valójában a külön megállapodásokat emeli a törvény vezérlő elvévé a normativitás helyett. Úgy látják, hogy egy vallási közösséggel kötött együttműködési megállapodás nem szólhatna másról, mint az azonos kategóriába tartozó összes szereplőt megillető jogosultságoknak az adott közösség tényleges közérdekű tevékenységére való egyediesítéséről.

 A Hit Gyülekezete jogi szakértői kifogásolják az átfogó együttműködési megállapodások törvényben való kihirdetését is, hiszen az az általános törvények fölött álló, egyházi „szuperligát” kreálna. Ezzel a tervezet lényegében „megszüntetve megőrizné” az Országgyűlés egyházelismerési hatáskörét a bevett egyházakra vonatkozóan, ráadásul a hatályos törvény alapján jelenleg e kategóriába tartozó huszonhét vallási közösséget is visszaminősíti – írják az észrevételek szerzői, akik egy szűk kör számára fenntartott „extra és exkluzív jogosultságokról” beszélnek.

Ami az egyházfinanszírozás átalakítását illeti, a tervezet a rendszerváltás óta kialakult gyakorlatot felszámolva mind a nyilvántartásba vett, mind a bejegyzett egyházi kategóriába tartozó egyházak esetén távlatilag eltörölné a közcélú tevékenység után járó állami támogatás jogosultságát, és azt csak azon egyházak vonatkozásában tartaná fenn, amelyek az állammal megállapodást kötöttek, vagy kötnek. Ez a változás a megállapodásból kimaradó egyházakat a magánszféra egyéb intézményeinél is rosszabb helyzetbe hozná – vallják a szakértők, mivel teljes mértékben politikai alku tárgyává teszi a finanszírozást.

 A közcélú tevékenység kiegészítő támogatásának alapját képező megállapodásokkal nemcsak az a baj a Jogi Főigazgatóság szerint, hogy azokat – szemben a bevett egyházak törvényi szinten bebetonozott átfogó megállapodásaival – kötelező felülvizsgálni, hanem az is, hogy a támogatás mértékének alapját távlatilag az ellátottak száma helyett a népszámlálási adatok, vagy a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkezők aránya képezné. A változás alkotmányellenességét a szerzők abban látják, hogy annak bevezetése folytán az állam a fenntartó egyház alapján tekintené értékesebbnek, illetve értéktelenebbnek az ellátottakat.

 Végül a Hit Gyülekezete szakértői hiányolják a törvénytervezetből az egyházi önállóságot biztosító önkormányzatiság deklarálását is, amely garanciális jellege miatt eddig valamennyi korábbiban benne volt, és így szólt: az egyházak „azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezetek”.

A vita lapzártánk után folytatódik.

Olvasson tovább: