„A tanárok frusztráltak, gyanakvók, túlterheltek és félnek. Az állam az egyedüli döntéshozó, totális ellenőrzést valósít meg az igazgatók kinevezésével és a bürokratikus tanfelügyeleti rendszerrel. Megszűnt a szakmai önállóság, az egyentankönyvek rosszak, és van, ahol még hónapokkal az évkezdet után is hiányoznak. A Klik nem tudja biztosítani az iskolák színvonalas működéséhez szükséges feltételeket” – ezeket sorolták azok a pedagógusok, akik részt vettek a Pedagógus Szakszervezet múlt heti fórumán. Sokan bírálták a közelmúltban elfogadott etikai kódexet, és többen panaszkodtak, hogy az ismét eladósodott Klik tanévkezdés óta nem folyósítja az óraadó tanárok díját – volt olyan felszólaló is, aki a harmadik fizetetlen hónap után felmondott. Az elhangzottak némileg árnyalták Czunyiné Bertalan Judit államtitkár korábbi kijelentését, miszerint a pedagógusok elégedettek a helyzetükkel, az életpályamodellel és az értékelési rendszerrel.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke elmondta, hogy az elhangzottakat egy levélben összefoglalták, és továbbították a miniszterelnöknek. Azt követelik Orbán Viktortól, hogy tegyen lépéseket a köznevelés jelenlegi helyzetének javítása érdekében. A szakma szerint a magyar közoktatás alulfinanszírozott és túlbürokratizált, nem veszi figyelembe a gyerekek érdekeit. Gallóné az ATV-ben is elmondta: ha nem kapnak érdemi választ, januárban sztrájkot hirdetnek.
A kedélyeket különösen felborzolta, hogy a héten fogadta el a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) a pedagógusok etikai kódexét. A PSZ eleve vitatta a NPK szabályalkotási jogosultságát, és ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, aminek azonban nincs halasztó hatálya. A másik szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) eleve elutasította az etikai kódex szükségességét, sőt, magát az NPK-t is teljességgel illegitim szervezetnek tartotta, és tiltakozik a kötelező tagság miatt.
Az etikai kódex ellen 11 szakmai szervezet tiltakozott, többek között amiatt is, hogy az „üres ideológiai szólamokra épül”. Sokat emlegetett idézet, miszerint „a pedagógusok munkája nemzeti közszolgálat, amit mindenekelőtt a nemzet érdekében kell hogy végezzenek, kiemelt figyelmet fordítva a gyermekek mindenek felett álló érdekére”.
„Gondoljon bele: a kódexet – kvázi 125 ezer pedagógus nevében – 58 darab igennel és 23 nemmel sikerült elfogadnia az NPK-nak” – mondta lapunknak Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki most nyilvános vitát kezdeményez a dokumentumról a kar elnökével. Mendrey emlékeztetett rá: a kódex megsértése esetén a delikvens eleshet a NPK tagságával járó kedvezményektől, rosszabb esetben az NPK továbbíthatja az ügyet a Klik, mint munkáltató felé. Az etikai határozat bekerül az illető személyi anyagába is, azaz bárhová megy dolgozni, ez ott fog díszelegni a kartotékjában.
A pedagógusok személyi aktái meglehetősen vastagok lesznek, hiszen tartalmazzák majd a portfóliókat, valamint a minőségbiztosítás, azaz a külső és belső értékelések dokumentumait is. Szakértők szerint egyedülálló, hogy mind a 125 ezer pedagógust egyenként, sokféleképpen minősítik, s mindezt központilag, az Oktatási Hivatalnál archiválják majd (más országokban csak az intézményeket szokás ellenőrizni).
Mendrey szerint annyi pozitív fejlemény van, hogy az Emmi és a NPK – egy nappal a PSZ sztrájkbejelentése után – megállapodott abban, hogy a teljes körű intézményi önértékelésre nem kettő, hanem ötéves időszakonként kerül sor mind a pedagógusok, mind az intézményvezetők, mind az intézmények tekintetében. Az Emmi közleménye szerint az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe. Az államtitkárság szerint szükséges továbbá az „önértékelés eszközrendszerének egyszerűsítése”, amelyről a két fél még tárgyalni fog.
Mostanában a gimnáziumbezárásokkal és az egyetemi oktatók alacsony bérezésével kapcsolatos hírek is irritálták a közvéleményt. Mendrey szerint a két dolog közvetett módon összefügg egymással, hiszen ha valóban 70-ről 40 százalékra csökkentik az érettségizők arányát, akkor csökken a felsőoktatásba jelentkezők, s így a szükséges egyetemi oktatók száma is.
A januári sztrájkkal kapcsolatban a PDSZ elnöke elmondta: csatlakoznak egy esetleges sztrájkhoz, azonban hasonló kezdeményezésüket tavaly óta blokkolja a kormányzat azáltal, hogy írásbeli kérésre sem hajlandó tájékoztatást adni a sztrájk esetén biztosítandó elégséges szolgáltatás mibenlétéről, ami merőben törvénysértő. Mendrey szerint a sztrájktörvényt annak idején – a népszavazáshoz hasonlóan – eleve úgy szigorította meg a kormány, hogy azt lehetetlen legyen megszervezni, ezért a Liga keretében a sztrájktörvény módosításáért fognak síkra szállni.
2015. 11. 27. (XIX/48)
