Kereső toggle

Budapest és Brüsszel a sokk után

Reakciók a párizsi vérfürdőre itthon és Európában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A párizsi terrortámadások ellenére az uniós országok vezetőinek többsége továbbra sem a határok lezárását vagy a bevándorlási hullám lelassítását látja megoldásnak, Kelet-Európa azonban ismételten elutasította a menekültkvótát.

Megtámadták az Európai Uniót, és mi is veszélyben vagyunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki párizsi merényletekkel kapcsolatban hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét Franciaországnak, majd idézte François Hollande francia államfőt, aki szerint ami történt, az háborús tett. Orbán Viktor szerint nemcsak Franciaország és a francia nép áll háborúban. Franciaország az EU tagja, Párizsban az EU-t támadták meg, így „ez a mi ügyünk is” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kormányfő ismét elutasította a kvótákat, amelyek szerinte éles ellentétben állnak az európai szellemmel. Kifogásolta, hogy szerinte Brüsszelben még mindig azt állítják, hogy a bevándorlás jó dolog, miközben napról napra újabb bizonyíték van arra, hogy rossz. „Mi úgy érezzük, hogy Európa léte a tét” – mondta –, Brüsszel azonban rossz üzeneteket, újabb és újabb meghívókat küld a migránsoknak ahelyett, hogy becsületesen megüzenné: itt egyáltalán nem az várja őket, amire számítanak.

A miniszterelnök új Európa-politikát szorgalmazott, azt javasolva, hogy „felejtsük el a politikai korrektséget”, és „négy magától értetődő parancsolat” alapján gondolják újra a kontinens politikáját: meg kell védeni az EU külső határait, a kultúránkat, a gazdasági érdekeinket, és meg kell adni a jogot az embereknek, hogy befolyásolhassák az európai döntéseket.

Kijelentette: „A terrortámadás fényében most már Brüsszel végképp nem vitathatja el, hogy a tagállamoknak joguk van megvédeni magukat, ugyanis a kötelező betelepítési kvóta azért veszélyes, mert szétterítené a terrorizmust Európában.”

Arra is kitért, hogy a bevándorlók olyan területekről érkeznek, ahol európai államok katonai akciókat hajtanak végre. „Nem gondoljuk, hogy mindenki, aki onnan jön, terrorista, de senki sem tudja megmondani, hány terrorista érkezett a migránsok között eddig, hányan vannak már itt, hányan érkeznek még nap mint nap” – fejtette ki.

Orbán Viktor felszólalását azzal zárta: az európai polgárok nem akarták, és nem is adtak senkinek engedélyt arra, hogy idegenek százezrei ellenőrizetlenül, a határokat illegálisan átlépve „lerohanják országainkat”. „Az emberek biztonságban akarnak élni, és élvezni akarják az unió előnyeit”, az európai kormányoknak pedig meg kell hallaniuk az emberek hangját – mondta.

Európa országai közül a terrortámadások Lengyelországban váltották ki a leghevesebb reakciókat. A kormány európai ügyekért felelős minisztere azt írta, „nincs politikai lehetőség” arra vonatkozóan, hogy a migránskvóta megvalósuljon az országban. Beszédét főleg Németországban követte felháborodás, így Konrad Szymański később visszakozott, amikor kijelentette: elfogadnák a kvótát, ha „lennének biztonsági garanciák”. Hasonlóan keményen fogalmazott a cseh pénzügyminiszter is, aki arra szólította fel az uniós vezetőket, hogy zárják le Európa külső határait. Miloš Zeman cseh elnök pedig kifogásolta, hogy a szír bevándorlók szerinte bevezetnék a sariát, és megköveznék a házasságtörő nőket, majd hozzátette: a franciaországi, Iszlám Állam által elkövetett támadások „az európai civilizáció jövője” elleni háború részei.

Françcois Hollande francia elnök ugyanakkor azt állította a francia alsó- és felsőház gyűlésén, hogy „nem civilizációk háborúja” zajlik, mert „ezek a gyilkosok egyik civilizációt sem képviselik”. Hollande szerint nemzete „tudja, hogyan védje meg magát”, és a politikus azt is hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a szír és iraki menekültek befogadását. Németországban ugyan felfüggesztették a schengeni egyezmény betartását, azonban Angela Merkel továbbra sem gondolja úgy, hogy meg kellene szüntetni a százezres migránstömegek befogadását Európába. A kancellár ehelyett Németország újraegyesítéséhez hasonlította a migrációs válságot, és olyan homályos kijelentéseket tett, hogy országa „együtt harcol azok ellen, akik elkövették ezt a felfoghatatlan cselekményt”. A német titkosszolgálat (BfV) vezetője viszont nem köntörfalazott, amikor elmondta: eddig több mint 100 olyan esetről tudnak, amikor iszlamisták megpróbáltak menekülteket beszervezni a befogadóközpontokban.

Robert Fico szlovák miniszterelnök arra emlékeztette az európai vezetőket, hogy korábban már figyelmeztette őket a migráció jelentette „óriási biztonsági kockázatra”, és reméli, hogy a történtek miatt végre „felnyílik az emberek szeme”. Alexisz Ciprasz görög kormányfő viszont azon európai vezetők közé tartozik, akik szerint nincs szükség a migrációs politika felülvizsgálatára. A görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „a terroristák csak akkor győznek (…), ha Európa erőddé válik, ahol félelemben élnek az emberek”. A brit Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának nem szabad úgy reagálnia a franciaországi iszlamista terrortámadásokra, hogy az tovább „táplálja az erőszak és gyűlölet körét”. Corbyn hozzátette: „büszke” arra, hogy multikulturális és sokvallású országban él, és „kiáll az összes közösséggel való egység mellett”.

Olvasson tovább: