Kereső toggle

Kivezényelt ovisok és iskolások

Mit tehet meg az oktatási rendszer a gyerekeinkkel?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Óvodások műsorával nyitottak meg kormányablakot, előtte szennyvíztisztító telepet. Máshol vallási ünnepen vonultatták fel a kicsiket a helyi országgyűlési képviselő mögött. Vona Gábor is ellátogatott egy ózdi óvodába, hogy gyerekfejeket simogatva lefényképeztesse magát, és kiposztolja a képeket hivatalos oldalán – hosszasan lehet sorolni a példákat arra, amikor a politika beavatkozik az iskolák, óvodák életébe. A legnagyobb probléma az, hogy az érintett intézmények vagy önkormányzatok ritkán találnak ebben bármi kivetnivalót.

Akadnak azért olyan nagynevű intézmények is, melyek ellenállnak a politikai nyomásnak. Emlékezetes volt a váci Madách Imre Gimnázium kálváriája, amely nem volt hajlandó elküldeni diákjait az idei március 15-ei állami ünnepségre – mint ismert, a KLIK toborozta a vidéki középiskolásokat ingyenes utazás, ellátás ígéretével Budapestre. A tiltakozás komoly vihart kavart; a gimnázium konkrét fenyegetéseket kapott a váci polgármestertől. Hasonló eset a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumé, amely szintén nyilatkozatban tiltakozott nemrég az iskolai „besúgórendszer”, azaz a belső értékelési csoportok felállítása ellen. A Hívatlanul blogon megjelent állásfoglalását az iskola utóbb levetette, nehogy politikai állásfoglalásnak minősüljön.
„A politikai nyomásnak való ellenállás ritka, mert kevesen mernek fellépni ellene, de eleve kevesen is ismerik fel annak jogsértő és inkorrekt voltát” – erősítette meg kérdésünkre Zsugyó Virág, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) jogász munkatársa. Miután az utóbbi évben rengeteg, pártpolitikai célokat szolgáló eseményen szerepeltettek óvodásokat, az EKINT munkatársai megkérdeztek erről óvodavezetőket, és azt tapasztalták, hogy az illetékesek nem is értették, mi ezzel a probléma.
Zsugyó Virág emlékeztetett arra, hogy a köznevelési törvény szerint a közoktatási intézményekben – az óvodáktól a gimnáziumokig, függetlenül attól, hogy állami, egyházi vagy alapítványi fenntartású intézményről van szó – tilos a pártpolitizálás. Elvileg az is jogsértő, ha kivezénylik a diákokat tüntetésekre, vagy iskolaidőn kívül, mondjuk a Facebookon népszerűsítenek a tanárok különböző ideológiákat diákjaik körében – tette hozzá a szakértő.
 A fejleményekre és az érintettek általuk tapasztalt jogi tájékozatlanságára való tekintettel az EKINT a Történelemtanárok Egyletével (TTE) együttműködve idén április 1-től egyéves programot indított azért, hogy a közvélemény és az oktatási közösségek számára nyilvánvalóvá váljon: egy demokráciában mi fogadható el és mi nem az oktatás és a politika viszonyában. Deklarált céljuk, hogy politikai nézetei miatt senki ne szenvedjen hátrányt a közoktatásban. Szerintük ebben kulcsszerepük van a pedagógusoknak, ezért november, december és február folyamán ingyenes tréningeket indítanak számukra Budapesten és vidéken is, hogy az ilyen problémákra pedagógiai és jogi szempontból egyaránt helyes válaszokat tudjanak adni. Hallgatókat is várnak, mert a pedagógusképzésben kevés szó esik a szakma emberjogi vonatkozásairól.   
„A programunkban hangsúlyozzuk, hogy az oktatás feladata a demokráciára, önálló véleményalkotásra való nevelés. Nem az a megoldás tehát, hogy egyáltalán nem beszélünk közéleti, politikai dolgokról a gyerekekkel, sokkal inkább a lehetséges álláspontok megismertetése, a megfelelő vitakultúra kialakítása lenne a cél” – hangsúlyozta Zsugyó Virág. Szerinte visszaélés esetén a jogi tájékozottság csökkenti a kiszolgáltatottságot. Elismerte: rendkívül sokrétű jelenségről van szó, hiszen nemcsak kívülről jön politikai befolyásolás, hanem gyakran maguktól a tanároktól vagy intézményvezetőktől is.
Sokszor maguk az önkormányzatok sincsenek tisztában a jogszabályokkal. Amikor a TASZ munkatársai megkérdezték az ózdi önkormányzatot Vona Gábor óvoda-látogatásával kapcsolatban, azt a választ kapták, hogy maga az önkormányzat kérte az óvodát a pártelnök fogadására. Márpedig a pártpolitika tilalma az iskolában azt jelenti, hogy nem szabad a gyerekeket politikai haszonszerzésre felhasználni. Nagy ezen a téren a látencia, az ombudsmani hivatal is kevés esetről tud. Ez nem csoda, hiszen az érintetteknek általában természetes, hogy például a polgármester vagy az országgyűlési képviselő részt vesz az évnyitón.  Mindez az EKINT-program keretében megrendezett minapi pódiumbeszélgetésen hangzott el, ahol a vonatkozó jogszabályt próbálták szakemberek a gyakorlatban értelmezni.
A helyzet abszurditását érzékeltetendő Lápossy Attila, az ombudsmani hivatal főosztályvezető-helyettese elmesélte: az iskolai pártpolitizálással kapcsolatos fogalmi tisztázás iránti igényüket a szaktárca azzal hárította el, hogy egyrészt ezzel tisztában szoktak lenni az intézmények, másrészt a részletesebb jogi meghatározása rendkívül bonyolult lenne. Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója utalt arra: a 19. század vége óta kialakult tömegoktatási intézményeket az állam a hadseregszervezés mintájára alakította ki. Ehhez a százötven éven át bemerevedett rendszerhez tértünk vissza 2010-ben politikai megrendelésre. Huszonöt év exlex állapotot és némi fejlődést követően a politika rendszerszinten nyúlt bele az oktatásba, autonómia helyett a hierarchikus struktúrát hozva vissza, így Horn szerint még szerencse, hogy a fiatalok szemében nem az iskola, hanem a kortárs közeg a mérvadó.
Csákó Mihály oktatásszociológus kutatásai alapján arra jutott, hogy az iskola igenis képes befolyásolni a gyerekek világképét, társadalmi ismereteit, főleg a szeretett tanárok és pedagógusok révén. Legutolsó vizsgálatában átlagos és a médiából pozitív példaként ismertté vált gimnáziumokat figyelt meg, így a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumot is. Azt találta, hogy a „kurázsival” rendelkező gimnáziumokban másként élnek a diákok: társadalmi aktivitásuk erősebb, jobban becsülik a demokratikus értékeket, és sokkal magasabb a tekintélytisztelet és a szolidaritás a körükben, mint az átlagos gimnáziumokban. A cselekvést felvállaló iskolák azt mutatják, hogy a tanároknak nagy felelősségük van ezen a téren, és a gyerekek ezt lereagálják.

Olvasson tovább: