Kereső toggle

Összecsapás a magyar–szerb határon

Kapuzárási pánik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szerdán elszabadult a pokol a magyar–szerb határon. A Horgosnál kitört összecsapások a migránsok és a magyar rendőrök között az intifádát idézték, lapzártánkkor nem látni az erőszak végét.

Szerdán összecsapás tört ki a magyar–szerb határnál a rendőrök és a határ szerb oldalán feltorlódott migránsok között. A tömeg bedöntötte a Röszke II. közúti határátkelőt lezáró kaput, majd kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobálta meg a magyar oldalon álló rendőröket. A rendőrök könnygázt és vízágyúkat is bevetettek a migránsok megfékezésére. Lapzártánkkor húsz rendőr és számos menekült sérüléséről lehet tudni. A helyzet középtávú normalizálása irányába hathat ugyanakkor, hogy a magyar határ lezárása nyomán szerb buszok a horvát határra kezdték szállítani a bevándorlókat. A horvát kormányfő kijelentette: a horvát hatóságok segítenek nekik eljutni Nyugatra.

Az utolsó napok áradata

Kedd déltől életbe lépett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet. A rendelkezés Bács-Kiskun és Csongrád megyére érvényes, legfeljebb március 15-éig, bár többször is meghosszabbítható. A jogszabálycsomag hatályba lépése azonban „csak” jogi keretet adott annak, amit a világ vezető hírcsatornái már hétfő este élőben közvetítettek: vagonra erősített kapuelemekkel és szögesdrótfonatokkal lezárták a Röszke-Horgas közötti vasúti sínt, a menekültek beáramlásának legfontosabb pontját. Életbe lépett tehát a fizikai határzár, aminek következtében csak a határátkelőhelyeken lehet bejutni az országba.

Az utolsó nap menekültáradata minden rekordot megdöntött, csaknem 9400-an érkeztek Magyarországra. A szerencséseket, akik a kerítés lezárása előtt átlépték a határt, a rendőrök és a segítők a Hegyeshalom felé induló buszokra irányították, hogy minél előbb elhagyhassák az országot. Még regisztráltatniuk sem kellett magukat, Gulyás Gergely indoklása szerint azért, mert ennyi ember regisztrációját képtelenség volt ellátni. Annyi biztos: a korábban – legalábbis szavakban – szigorúan regisztrációpárti kormány a határzár életbe lépése előtti napokban szabad folyást engedett a menekültáradatnak – ezzel sok tízezer ember Ausztriába jutását segítette elő a magyar állam.

Szijjártó Péter június közepén jelentette be, hogy négy méter magas kerítést építenek a 175 kilométeres szerb–magyar határra, máshogy ugyanis nem tudják biztosítani, hogy illegális bevándorlók ne léphessenek át a zöldhatáron.

A bejelentés váratlan volt annak fényében, hogy Kósa Lajos aznap reggel azt állította, hogy nem kerítés épül, hanem más módszereket használnak. A menekültek száma azonban a nyár beköszöntével folyamatosan emelkedett: a korábbi napi néhány száz helyett hirtelen elérte az ezres, majd a kétezres nagyságrendet is, ezért lépni kellett.

A kormány tavasz óta azt hangsúlyozta, hogy mivel Magyarország az unió külső határa, ezért a schengeni egyezmény alapján kötelesek vagyunk megakadályozni az illegális határátlépéseket. Bárki folyamodhat menekültstátuszért – szólt a hivatalos verdikt –, aki az országba lépése után a bevándorlási hivatal kirendeltségén benyújtja kérelmét. A magyar kormány ebben következetes is maradt: hiába támadta a kerítésépítésért Orbán Viktort számos európai politikus, hiába cikkeztek újabb vasfüggönyről a hazai és a nemzetközi lapok, Magyarország kitartott az unió határainak megvédése, illetve a Dublin III. rendelet betartása mellett. (Ez utóbbi alapján egy külső országból érkezőnek, menekülőnek abban az országban kell ujjlenyomatának megadásával regisztráltatnia magát, ahol belépett az Európai Unióba. Később aztán ide toloncolható vissza, ha továbbment más országba, de nem kapott menekültstátuszt.)

Ezzel együtt az európai vezetők – Angela Merkel német kancellárral az élen – ferde szemmel néztek Orbánra a kerítésépítés miatt, és mert szerintük nem kezeli elég humánusan a menekültügyet, igazi leszidást mégsem kapott, hiszen mindenben az uniós jogszabályok alapján járt el. Magyarországgal ellentétben Görögország nem sietett betartani a dublini rendeletet: az idén mindössze néhány ezer menedékkérőt regisztráltak, miközben a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkező migránsok nyilvánvalóan főként a török–görög–balkáni tranzitútvonalon érkeznek Európába. Valamilyen rejtélyes oknál fogva azonban Görögországot nem vette elő az unió, sőt augusztusban bejelentették, hogy 474 milliós segélyalapot hoztak létre a hellén államban uralkodó áldatlan menekültállapotok megoldására. Magyarország az igényelt nyolcmillió helyett csupán négymillió eurót kapott, míg Ausztria számára ötmillió eurót hagytak jóvá Brüsszelben.

Felturbózott roham

A menekültáradat kezelése azonban Magyarországon sem a táborokban való elhelyezést jelentette. A határ szeptember 15-i lezárásáig idén mintegy 195 ezer migráns érkezett hazánkba, ezeknek töredéke költözött be az országszerte alig néhány ezer főt befogadni képes menekülttáborokba. A többiek kihasználták azt a joghézagot, hogy regisztráció után a menekültkérelem elbírálásáig szabadon mozoghatnak az országban, és a magyar hatóságok sem törték magukat, hogy az országban tartsák őket (erre kísérletet tettek a Keletinél, de az ott-tartózkodók emlékezetes akciója után, amikor gyalog nekivágtak az útnak Ausztria felé, a kormány meggondolta magát, és mindenkit elszállítottak az osztrák határra).

A bevándorlók túlnyomó többsége tehát nem várta meg a menekültügyi eljárás lefolytatását: mindenféle lehetséges módon igyekezett Nyugat-Európába eljutni, bár ezt csak illegálisan tehették meg, hiszen az eljárás végéig Magyarországon kellett volna maradniuk.

Augusztusban áldatlan állapotok kezdtek kialakulni a fővárosi és egyes vidéki pályaudvarokon, köztereken (Menekülttáborrá vált a Keleti és környéke. Hetek, 2015. augusztus 7.), majd mire a kormány és a főváros bejelentette a határ menti, illetve a Verseny utcai átmeneti táborok felépítését, Németország a lovak közé dobta a gyeplőt. A bevándorlási hivatal kiszivárgott dokumentumaiból és Angela Merkel nyilatkozataiból is az a kép alakult ki, hogy Németország minden szíriai menekültet befogad, amire – érthető módon – az addig Magyarországon várakozók is elindultak Németország felé.

Ausztria nem igazán tudott mit kezdeni a kialakult helyzettel: hol megnyitotta, hol lezárta a határait, a magyarok pedig hol – először egyedinek mondott, majd szinte rendszeressé váló – buszkonvojokkal, hol meghosszabbított vonatszerelvényekkel szállították, ha tovább nem is, legalább a határig a bevándorlókat. Máskor viszont a jogszabályokra hivatkozva akasztották meg a tranzitot, aminek következtében egy nap alatt újra több ezren torlódtak fel a Keletiben. A német „bejelentés”, illetve a magyar határkerítés építése tehát gyorsan felpörgette a menekültáradatot: az elmúlt közel egy hónapban több tízezer, csaknem százezer menekült jutott el Ausztrián át Németországba.

Jönnek a katonák

A jelek szerint Németország is besokallt a fejleményektől. Míg korábban Merkel arról beszélt, hogy az erős német gazdaság korlátlan számú menekült befogadását teszi lehetővé, a héten egyre-másra hangzottak el olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a németek is kezdenek megtelni, és nehezen bírják el a hatalmas menekültáradat okozta terheket. A határ menti osztrák kistelepülésekről már nem is beszélve, amelyek néhány száz lakója nem is tud mit kezdeni a Magyarországról átáramló embertömeggel. A múlt hét végén aztán Németország és Ausztria is bejelentette: visszaállítják a határőrizetet, igaz, az állítások szerint csak ellenőrzési és menekülttámogatási céllal. Magyarországon eközben több ezer katona és rendőr vigyázza a határkerítést, amelynek átvágása vagy megrongálása a keddtől életbe lépett törvények alapján immár bűncselekménynek számít.

Csak első nap 260 emberrel szemben intézkedtek ebből kifolyólag, akikre automatikusan a kiutasítás vár. A határon felállított tranzitzónában kedden 72 menekült adott be kérelmet, ám a jogszabályok szerint, aki Szerbiában nem regisztráltatta magát, arra helyből elutasítás vár. 40 főnek első fokon el is utasították a kérelmét, míg a többiek – a kisgyerekesek és betegek – a vámosszabadi befogadóállomáson várhatják meg a vélhetően hasonló döntést. Miközben már az első napon ezres nagyságrendű embertömeg rekedt a határ szerb oldalán, déli szomszédaink is bejelentették, hogy ők is a katonaság határra vezénylésével akarnak uralmat venni a helyzet felett. Azt azonban kijelentették: nem engedik meg, hogy a kerítés előtti senki földjéről visszatoloncolják hozzájuk a migránsokat. A menekültek közül közben többen éhségsztrájkba kezdtek, és azt követelik, hogy nyissák meg előttük a határt. A kérdés csak az, hogy ki húzza a rövidebbet?

Belgrádi államtitkár: a közvélemény a magyarok mellett áll

Belgrád számára elfogadhatatlan, hogy más államok visszaküldjék Szerbiába a menekülteket, miközben további menedékkérők érkeznek az országba – nyilatkozta a magyar határzár kapcsán Ivica Dačić szerb külügyminiszter, aki hangsúlyozta, Szerbia nem akar a menekültválság egyedüli áldozatává válni. A szerb szociálisügyi miniszter, Aleksandar Vulin pedig arra panaszkodott, hogy a magyar kormány nem egyeztetett a szerb hatóságokkal arról, hogy mi fog történni a határvédelmi szigorítások után (ezt később a magyar fél cáfolta). A politikus a humánus, Európai Unióhoz méltó viselkedést is számon kérte Magyarországon.
Az éles hangú nyilatkozatok ellenére Csikós László, a szerb kormány szociális ügyekért felelős államtitkára szerint a szerb–magyar kapcsolatok hosszú távon nem fognak megromlani. „Szerbia számára az a legfontosabb, hogy ezek a szerencsétlen emberek el tudjanak jutni oda, ahova igyekeznek. Arra számítunk, hogy a bevándorlók útvonala megváltozik, és Horvátország felé lépnek be az Európai Unióba” – fogalmazott a szerbiai magyar politikus, aki szerint ehhez a buszközlekedés és a „terepviszonyok” is megfelelőek. Információi szerint már a görög–macedón határon olyan szórólapok terjednek a migránsok között, amelyekben azt javasolják nekik, hogy kerüljék el Magyarországot, ahol a hatóságok lezárták a határt.
Ha valóban kialakulnak alternatív útvonalak, akkor a szerb oldalon nem „ragad bent” több tízezernyi migráns, ráadásul a vajdasági települések élete is visszatérhet a rendes kerékvágásba. Csikós László azért sem számít a két ország viszonyának megromlására, mert – tapasztalatai szerint – a szerb közvélemény 80-90 százalékban támogatja a magyar intézkedéseket, azzal együtt is, hogy a kerítésépítés – történelmi okokból – sokakban rossz emlékeket ébreszt.
Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz azokkal, akik legálisan érkeznek Magyarországra, de nem kapnak menekültstátuszt, az államtitkár azt mondta, tudomása szerint eddig minden ilyen személy visszatérhetett szerb területre. (S. I.)

Olvasson tovább: