Kereső toggle

Hír- és dezinformáció-cunami Magyarország körül

Hazugságok és mozgatórugók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon botokkal terelik a megszámozott migránsokat. Pokollá teszik a többségükben magasan képzett, életüket féltő, éhező menekültek életét. A magyarok idegenellenesek, szögesdrótjuk Hitlert idézi. – A migránsválság magyar kezelése kapcsán megjelent torz hírek terjesztésébe az európai politikai elit egy része is bekapcsolódott, miközben a magyar hatóságok képviseletében Bakondi György ugyancsak össze-vissza beszélt több kérdésben.

Az elmúlt héten a magyar kormány, pontosabban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fél Európának beszólt: nagyköveteket rendelt be, miniszterelnököket cáfolt, sőt, az ENSZ főtitkárát is helyre tette. A heves diplomáciai reakcióknak ezúttal volt is alapja: súlyos hazugságok egész sora hangzott el néhány nap alatt.

A világsajtó egy része hetek óta egyoldalúan számol be a magyarországi helyzetről: amint arról a Hetek is írt, a balliberális orgánumok – leegyszerűsítve – a Magyarországra érkezettekkel részvéttelenül, sőt kegyetlenül bánó hatóságokról tudósítanak, miközben, legalábbis szeptember 15-e előtt, a migránsokat segítő civilek is elismerték: a rendőrség messze az elvárhatónál türelmesebben járt el menekült- és migránsügyben.

Ám a röszkei összecsapás óta a Magyarországgal szembeni vádak komoly világpolitikai tényezők részéről is megfogalmazódtak. A sort az osztrák kancellár, Werner Faymann nyitotta, aki szeptember 12-én „Kvóta nélkül nem megy” című interjújában azt mondta, Orbán Viktor felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít, és „tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza”, az pedig kontinensünk

legsötétebb korszakának emlékét idézi, amikor menekülteket „vonatra helyeznek abban a hitben, hogy teljesen máshova” fognak utazni. A vészkorszakra tett félreérthetetlen utalást három nappal később Victor Ponta román miniszterelnök még nyíltabb formában ismételte meg. Ponta először azt mondta, hogy „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik

és sorszámmal látják el őket”, majd amikor a magyar külügyminiszter szóvá tette a botokkal és sorszámokkal kapcsolatos valótlanságot, Ponta a Facebookon reagált: azt írta, hogy a magyar vezetők mentalitása és attitűdje „a legmagasabb szinten olyan, amelyhez foghatót Európa a múlt század harmincas-negyvenes éveiben látott”. Ponta szerint a magyar kormány szégyent hoz az Európai Unió értékeire és kultúrájára, mind a zsidókkal és valamennyi kisebbséggel szembeni attitűdjükkel, mind pedig a menekültválság idején mutatott viselkedésükkel.

A magyar külügyminiszter válaszul tiltakozó jegyzéket adott át az osztrák nagykövetnek, és ugyanezt akarta megtenni a román kirohanás miatt is, ám Románia – bár fogadta hazánk bukaresti nagykövetét – nem volt hajlandó átvenni a jegyzéket, amivel ismét megsértett egy európai normát.

Az osztrák kancellár Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulásait osztrák belpolitikai okok is magyarázhatják: az országot nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata-néppárti tandemet egyre jobban szorongatja a bevándorlás-ellenes – és Orbán Viktor politikáját nyíltan üdvözlő – Osztrák Szabadságpárt. A szociáldemokrata Faymann addig tudott kiállni a migránshullám „humánus kezelése” mellett – és ezzel szembemenni a Szabadságpárt kemény retorikájával –, amíg Ausztriát nem érte el a hullám. A szerb–magyar határra húzott kerítés átadása előtti napokban azonban a magyar hatóságok kontrollálatlanul engedték Ausztriára az áradatot, ezért a kancellár kénytelen volt beismerni, hogy az ausztriai menekülttáborokban „az utolsó ágy is betelt”.

Victor Ponta hagyományosan nem szíveli a magyar kormányt, miközben az ellenzékkel jó kapcsolatot ápol: emlékezetes, hogy az MSZP választási kongresszusán beszédet is mondott. Az adócsalás és pénzmosás miatt eljárás alá vont román kormányfőt a Fidesz bálványosi nyári táborai is irritálják, ám súlyos kijelentései leginkább azzal függhetnek össze, hogy a szerb–magyar határkerítés miatt Romániát fenyegető migránsválság „hullámain” erősítené meg pozícióját. (Közismert, hogy válsághelyzetekben a választók szinte mindig a kormányzat felé fordulnak.)

Bár lapzártánk napján Szijjártó Péter a barátság jeleként összeölelkezett szerb kollégájával, a magyar kormány Belgrád iránti szimpátiája az elmúlt napokban meglehetősen egyoldalúnak tűnt. Az egy héttel ezelőtti röszkei összecsapások során a szerb rendőrök órákon keresztül tétlenül figyelték, hogy a feldühödött tömeg betondarabokkal és más tárgyakkal dobálja a magyar rendőröket. Majd pedig a szerb foglalkoztatási miniszter azt állította, hogy Magyarország nem tájékoztatta Szerbiát a határon zajló eseményekről, miközben a magyar külügy állítása szerint Szijjártó szeptember elején az uniós külügyminiszterek nem hivatalos luxemburgi tanácskozásán is tájékoztatta Ivica Dačić szerb külügyminisztert az új jogszabályi és fizikai környezetről, ami szeptember 15-én hatályba lépett Magyarországon, illetve a magyar–szerb határon.

Nem sokkal később Harlem Désir, az európai ügyekért felelős francia államtitkár is beszólt Magyarországnak: a TV5 Monde tévécsatornának és a Radio France-nak adott interjújában elítélte a magyar kormányt, amiért kerítéssel tartóztatja fel a migránsokat. Désir állítása természetesen nem volt valótlan, ám érdemes emlékeztetni rá, hogy Franciaország Calais-nál épített kerítést a bevándorlók megfékezésére.

A legdurvább kijelentés – eddig – Gianni Pittellától, az Európai Parlament szocialista frakcióvezetőjétől származik: a Röszkére látogató Pittella azt nyilatkozta, hogy „a szögesdrótot látva úgy érezte magát, mintha visszatért volna Hitler idejébe”. A válság összetettségét jelzi, hogy miután a 120 ezer EU-ba érkezett menekült szétosztása ellen voksoló Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Romániát a többi tagállam leszavazta, ám Robert Fico szlovák miniszterelnök ezek után is elfogadhatatlannak nevezte a kvótát, lapzártánk előtt Pittella kezdeményezte Fico pártjának kizárását az európai baloldali pártok családjából.   

Szeptember 16-án, a röszkei összecsapás másnapján Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár New Yorkban kijelentette: sokkolta a látvány, „ahogy ezekkel a menekültekkel és migránsokkal bántak”. Másnap kollégája, Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa már azt állította, hogy a migrációs válságot érintő intézkedéseivel Magyarország nemzetközi jogokat sértett, a magyar kormány politikája pedig szerinte idegen- és muzulmánellenes.

A legsúlyosabb vitába Horvátországgal került a magyar kormány. (A két ország kapcsolata a migránsválság előtt is mélyponton volt a gázszállítás, a MOL–INA üzlet és Hernádi Zsolt ügye miatt.) Tény, hogy mindaddig, amíg a menekültáradat a szerb–magyar zöldhatáron haladt keresztül, a horvát kormány bizakodó és „menekültbarát” nyilatkozatokat tett. Amikor azonban a kerítés miatt a vándorlás iránya a szerb–horvát határra tolódott, Horvátország idegenrendészete két nap alatt összeomlott. Olyannyira, hogy ezt a horvát államelnök, Kolinda Grabar-Kitarović is felrótta hazája kormányának. (Az is igaz persze, hogy Grabar-Kitarović az ellenzékben lévő HDZ politikusa, és fél év múlva választások lesznek az országban.) Ezt követően indított a magyar kormány ellen átfogó támadást a horvát kormány, többek között azt állítva, hogy Magyarország félmillió menekültet engedett át a területén úgy, hogy a migránsokat „vagy regisztrálta, vagy nem”. Majd a horvát belügyminiszter szombaton azt mondta, hogy Horvátország a magyar kormány jóváhagyásával szállított migránsokat Magyarországra péntek éjjel.

Ostojić belügyminisztert végül saját miniszterelnöke cáfolta meg: Zoran Milanović azt mondta, a horvátok nemhogy a magyarok jóváhagyásával, hanem ellenkezőleg, a magyarokra „rákényszerítve akaratukat” szállították a migránsokat Magyarországra, és a jövőben is ezt fogják tenni.   

Nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg róla, hogy a magyar hatóságok sem maradtak ki a ferdítések és hazugságok kavalkádjából. Hazánkat Bakondi György, Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója képviselte e téren. Bakondi egészen furcsa dolgokat mondott a vonattal Magyarországra szállított migránsokat kísérő horvát rendőrök ügyéről, majd a múlt heti röszkei összecsapáskor azt nyilatkozta, hogy a határnál összegyűlt migránsok a kerítés felett dobtak át két kisgyereket, akiket aztán a mentők vittek el. Az ATV-ben néhány nappal később Bakondi visszakozott: azt mondta, nem látta, hogy átdobták a gyerekeket, csak az ott álló rendőröktől hallotta, hogy „átdobták” vagy „átadták” őket. És a mentők sem vitték el a gyerekeket (mert nem voltak ezt indokoló sérüléseik), hanem a mentőautóhoz vitték, majd visszaadták őket a szüleiknek.

Olvasson tovább: