Kereső toggle

Menekültek, betyárok, rendőrök, aktivisták és kerítésépítő katonák

Nyüzsgés a déli határvidéken

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hetekben sem csillapodott a délről érkező menekültáradat Szegeden, a nagyállomás előtti térre továbbra is csoportosan érkeznek a határról autóbuszokkal ideszállított menekültek. Az őket segítő aktivisták jelenléte is folyamatos. Új szereplőként a szélsőjobbos Betyársereg is színre lépett, majd július 13-án, hétfőn a katonaság közreműködésével megkezdődött a déli határzár, azaz a kerítés építése.

Az elmúlt napokban 900 és 1200 között volt az elfogott határsértők száma országosan. Nagy részük Csongrád megye déli részén realizálódott – olvasható a rendőrség honlapján. A bevándorlók szegedi nagyállomásra szállított csoportjairól továbbra is a MigSzol (Migráns Szolgálat Csoport) visel gondot, most már napi 24 órában. A vasútállomás előtti téren működő rögtönzött „menekülttábor” infrastruktúrája a szegedi önkormányzat, illetve a Környezetgazdálkodási Kft. jóvoltából egy faházzal és két mobilvécével gyarapodott. Ott jártunkkor épp egy nagyobb, ezúttal főként fekete-afrikaiakból álló csoport készülődött a továbbutazásra: tisztálkodtak, étkeztek, illetve informálódtak, az önkéntesek segítségével. A Szegeden tanuló arab és afrikai orvostanhallgatók is kijárnak az állomásra, akik a tolmácsolásban és a menekültek útbaigazításában vesznek részt. A pályaudvaron tartózkodó menekültek a hatóságoktól kapott ingyenjeggyel utaznak tovább a főváros felé – kivéve azok, akiket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szegedi állomásának túlterheltsége miatt előbb Pécsre szállítanak, hogy onnan közelítsék meg a fővárost, illetve a debreceni menekülttábort.

Eltévedt betyárok

Bár a bevándorlók általában azonnal továbbutaznak az ország belseje felé, július 6-án, hétfőn kora este így is feszült helyzet alakult ki a téren, ahova megérkezett a Betyársereg 30-40 tagja, hogy „elbeszélgessenek” a nagyállomás előtt tartózkodó menekültekkel. A „diskurzus” végül a kiérkező rendőrök határozott fellépésének köszönhetően nem jött létre. Szeged és a környékbeli települések tűrőképessége jelentős próbatételen megy keresztül ezekben a hetekben, a vasútállomás környékének hangulatát azonban remélhetőleg a továbbiakban is az aktivisták segítőkész hozzáállása fogja uralni, nem pedig a szélsőséges indulatok. Mindenesetre a rendőrség még aznap közleményt adott ki, mely szerint ura a helyzetnek, Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere pedig meglepő módon elhatárolódott a Betyársereg akciójától, mondván, nincs szükség önkéntes határőrökre, a polgárőrség, mezőőrség és a rendőrség segítségével megoldják a problémát.
A Toroczkai és a „betyárok” közötti konfliktus gyökerét az Index tárta fel a héten. Mint kiderült: a „sereg” Ásotthalmon is megjelent, Toroczkai azonban – azt leszámítva, hogy vendégül látta őket egy birkapörköltre – nem akart együttműködni velük. Az Index beszámolója szerint az egyértelműen „verekedni” ideérkező csoport „kiakadt” Toroczkaira, különösen azt követően, hogy a kalauzolásukra kirendelt mezőőrrel az élen eltévedtek, s hosszasan bolyongtak a határövezetben. A meghiúsult akciót követően kötöttek ki végül a szegedi nagyállomáson, a verekedést (pontosabban a „verést”) azonban a Betyársereg útját végig figyelemmel kísérő rendőrök megakadályozták.  

Rasszista szlogenek

Hogy a Betyárseregnek pontosan mik a tervei az esetleg kezük közé kerülő menekültekkel, az elég pontosan körvonalazódik az atv.hu beszámolójából. A portál kedden írt arról, hogy „A bevándorlók bére csak halál lehet” – feliratú pólóban feszítenek a Betyársereg tagjai a Pilismaróton megrendezett II. Betyáros Hétvége képes beszámolójában. Az eseményen résztvevő jobbikos képviselő azt mondta az atv.hu-nak, hogy ha tudta volna, hol lehet vásárolni, szíve szerint akár hármat is felhúzott volna a pólóból. Egy másik jobbikos képviselő a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Keleti pályaudvarnál tartott pénteki menekültellenes tüntetésén beszélt az egybegyűltekhez, akik a rendezvény végén a „ledarálunk minden román csecsemőt” felkiáltásban törtek ki.
A csongrádi helyzet komolyságára utal, hogy a migrációs probléma miatt az érintett települések képviselőinek részvételével megyei találkozót hívtak össze az elmúlt hét végén. Itt a 43 település képviselői mellett megjelent a megyei kormánymegbízott, a megyei rendőrkapitány, a katasztrófavédelem megyei igazgatója, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatója is. Lukács János megyei rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy Csongrád megye 129,5 kilométeres határszakaszán az elmúlt években megsokszorozódott az illegális határátlépések száma: 2010-ben 1771, 2013-ban 18 ezer, tavaly csaknem 36 ezer, idén az első félévben pedig már több mint 55 ezer határsértőt fogtak el. Seres József, a BÁH regionális igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy az ország által kezelt menedékkérelmek 90 százalékát a megyében nyújtják be: ezek száma tavaly 37 ezer, idén az első fél-évben pedig már 52 ezer volt. A koszovói kérelmek száma mostanra gyakorlatilag nullára csökkent, a kérelmezők döntően szíriai, iraki, afgán és pakisztáni állampolgárok.
A találkozón Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere a migránsok után hátramaradt hulladék kezelésében kérte a kormány segítségét, valamint a mezőgazdasági károkozások miatti kártalanítások ügyében emelt szót. A Toroczkai Lászlót helyettesítő ásotthalmi Fackelmann István a honvédség bevetését kérte, a deszki jegyző, Altmayerné Kocsis Anita pedig arról beszélt, hogy a kerítés megépülte után számítani lehet arra, hogy a menekültek a szerb–román határ felé veszik az irányt, s Románia felől próbálnak belépni hazánk területére.
Molnár Áron algyői polgármester a településen élők aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egy nemrégiben felröppent hír szerint a jelenleg ideiglenesen működő algyő-nagyfai menekülttábort állandó befogadó állomássá fejlesztenék, és az itt elhelyezett menekülteket kérelmük elbírálásának teljes időtartamára, tehát 90 napra itt is tartanák. Ezzel egyidejűleg a tábor jelenleg 300 fős befogadóképességét is megnövelnék. A hír nyugtalanságot okozott Algyőn, a helybeliek ugyanis attól tartanak, hogy akár a debrecenihez hasonló konfliktushelyzetek is kialakulhatnak a táborban és annak környezetében.
Mint ismert, július 13-án, hétfőn kora reggel Mórahalom térségében megkezdődött a határzár építése. A megyei napilap beszámolója szerint a nap kezdetén több tucat katonai jármű és teherautó vonult fel a határon, alaposan meglepve a földeken dolgozó gazdákat, akik mit sem tudtak a munkálatok megkezdésének pontos időpontjáról (mint kiderült, az időpontról maga a polgármester sem kapott előzetes tájékoztatást). A kivezényelt szentesi, debreceni és szolnoki alakulatoknak egy hét alatt 150 méternyi szakaszon kell felhúzniuk a próbakerítést.

Olvasson tovább: