Kereső toggle

Egy népszavazás, amitől tartanak a Fideszben

MSZP-s akadályfutás, nehezített terepen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Burleszkbe illő jelenetek tarkítják az ellenzéki pártok azon kísérletét, hogy a vasárnapi zárva tartás témájában elérjék a népszavazás kiírását. Szerintük a választási szervezeteknél a Fideszhez „bekötött” delegáltak és hivatalnokok, illetve gyanús párthátterű trollok úgynevezett „elterelő kérdésekkel” tudatosan akadályozzák, hogy a nép voksolhasson ebben a kérdésben. Úgy tudjuk, hogy a Fideszben két dologtól biztosan tartanak, amelyek akár a 2018-as választási esélyeiket is csökkenthetnék: az egyik az, ha valamilyen szaftos korrupciós ügy kerülne nyilvánosságra, a másik pedig, ha a vasárnapi zárva tartás témakörében összejönne a népszavazás.

A Fidesz vezető személyiségei között is többen politikai értelemben feleslegesnek tartották (és sokuk most is annak tartja) a vasárnapi boltzár bevezetését. Több forrásunkkal történő beszélgetés után úgy tűnik, hogy az ötletet Orbán Viktor – a KDNP segítségével – erőltette át a Fidesz-vezérkaron. Voltak ugyan heves ellenzői az elképzelésnek, de végül a pártelnök-miniszterelnök „lenyomta” az ellenkezőket, akik viszont – mint például állítólag Rogán Antal frakcióvezető – lojalitásból nem fordultak a sajtóhoz kritikájukkal, hanem beálltak a testületi döntés mögé. Az intézkedés szükségessége mellett érdemi érvet nem hallottunk, úgy tűnik, hogy a döntés valódi háttere, hogy Orbán Viktor egyfajta „jó királyként” nem akarja, hogy a magyarokat vasárnap is dolgoztassák, illetve hogy a kormány 2014 után a polgárok életvitelére és életmódjára is hatást gyakorló intézkedésekben gondolkodik. Bár voltak olyan vélemények, miszerint egy magyar tulajdonú boltláncot akartak volna helyzetbe hozni a leginkább a multikat sújtó döntéssel, de mivel a megvalósítás egyetlen magyar láncnak sem kedvezett, ezért az az érv nem áll meg a lábán.

A problémát a Fidesz számára az jelenti, hogy ez az intézkedés nem népszerű. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége elutasítja (egy kutatás 70 százalék feletti elutasítottságot is mért) a vasárnapi zárva tartást, amelyet egyébként érdemi társadalmi egyeztetés sem előzött meg. Pedig 2006 és 2008 között Orbán Viktor – még ellenzéki vezetőként – nagy pártolója volt a népszavazásnak: volt, hogy arról értekezett, hogy a közvetlen demokratikus intézményeknek (ilyen a népszavazás, amely például Svájcban legendás hagyományokkal bír) kedvező hatása van a hatalomban levőkre, hiszen nem szakadnak el a néptől, működhet a társadalmi kontroll. Ezen érv szerint a népszavazás megakadályozza, hogy választásokat követően – miként a Gyurcsány-kormány 2006 után – a győztes párt a választási ígéreteivel ellentétes kormányzást gyakoroljon. A galibát az jelenti a jelenlegi kormánykoalíciónak, hogy most ugyanezt a meccset próbálhatja lejátszani az MSZP vagy a Jobbik, netán mindkettő a Fidesz-KDNP-vel szemben.

Egy népszavazás esetén azért is kerülne nehéz helyzetbe a Fidesz, mert ha bojkottálná a referendumot, akkor azt biztosan elérné, hogy eredménytelen legyen a voksolás, de politikai értelemben ekkor is bukna az ügyön. Az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes ugyanis, ha a választópolgárok több mint fele az urnákhoz járul, ami kicsivel több, mint négymillió ember. (A választópolgárok száma nyolcmillió körüli.) Ennyit, azaz négymillió embert az ellenzék nem képes önmagában „megmozdítani”. A rendszerváltás óta kétszer sikerült ilyen sok embert „népszavaztatni”: 1989-ben 58 százalékos részvétel mellett 4,4 millió ember voksolt az úgynevezett négyigenes népszavazáson, míg 2008-ban a „szociális vagy háromigenes népszavazás” során 50,51 százalékos részvétel mellett 4 millió 50 ezer ember járult az urnákhoz. Mindkét esetben a pro és kontra fél is beleállt a „politikai háborúba”. (A négyigenes népszavazás a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt; a szociális népszavazás pedig a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetéséről.) 

Ha a Fidesz a híveit arra kérné, hogy e kérdésben ne menjenek el szavazni, akkor kijöhetne olyan eredmény, hogy 2,5 millió ellenzéki vokssal (hiszen a Jobbik 1,5 millió, az MSZP 1 millió szavazót képes mozgósítani) szemben nulla kormánypárti állna. Ezzel eredménytelen lenne ugyan a népszavazás, „nem keletkezne törvényalkotási kötelezettség”, de politikai értelemben a kormánykoalíció számára negatív lenne a referendum „optikája”, hisz a Fidesz 2,5 millió – nullra kikapna.

Ha viszont a Fidesz „beleállna” a népszavazásba, akkor nem biztos, hogy nyerne, mert a mérések szerint még a kormánypárti táborban is sokan ellenzik a vasárnapi boltbezárást. Egy sikeres referendum pedig fordulatot képes generálni, például 1989-ban a négyigenes referendum hatására lett országosan ismert párt az SZDSZ és a Fidesz, ami hozzájárult az 1990-es országgyűlési választásokon elért jó eredményeikhez. 2008-ban a szociális népszavazással a Fidesz megalapozta az úgynevezett „új többségét”, és 2,7 milliós masszív szavazótábort tudtak „összerakni” a 2010-es országgyűlési választásokra.    

Tehát a Fideszben a történelmi tanulságok miatt sem lelkesednek azért, hogy egyszer csak – pestiesen szólva – „szembejöjjön” velük ez a népszavazás. Igaz, jelenleg egyik számottevő ellenzéki erő sem jutott el odáig, hogy biztosan tudjon „népszavaztatni”. Az elemzők szerint Magyarországon jelenleg három politikai erő lenne képes a népszavazással kapcsolatos szervezési feladatokat elvégezni, például 200 ezer érvényes aláírást összegyűjteni: a Fidesz, a Jobbik és (talán) az MSZP. Ez utóbbi párt azonban már hosszú hónapok óta igyekszik az adminisztratív feltételeknek megfelelni, de eddig látványosan „becsúszott” egy-egy olyan esemény, ami ezt lehetetlenné tette.  A törvény szerint ugyanis a szervezőnek a népszavazásra javasolt kérdést – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán, az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – a kérdés hitelesítése céljából be kell nyújtania a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A benyújtás időpontjának a kérdés Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történő érkeztetése számít.

A kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés, a később benyújtott kérdéseket el kell utasítani az úgynevezett „párhuzamossági moratórium” miatt. Ez pedig fontos klauzula. Jelen esetben a Munkáspárt megelőzte az MSZP-t, így a téma egy időre „védetté” vált. A Munkáspárt kérdése később „elvérzett”, mire az MSZP újra benyújtotta a javaslatát, amit a választási iroda azzal dobott vissza, hogy bár elsőként nyújtották be, de túl korán, mert akkor még nem emelkedett jogerőre a Kúria (ők a felülvizsgálati szerv) döntése, amely elutasította Munkáspárt kérdését. A Kúria döntése megjelent ugyan a valasztas.hu oldalon, de az NVI szerint az ebben a formában csak a népszavazásra jogosultak tájékoztatását szolgálja, joghatással nem bír, hiszen az NVI nem résztvevője a bírósági felülvizsgálati eljárásnak.

A Kúria június 30-án hozott döntést arról, hogy jogerősen elutasította a Magyar Munkáspárt elnökének népszavazási kérdését a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban, a döntést az NVI internetes oldalán 16 óra 5 perckor tették közzé. Az MSZP NVB-be delegált tagja, aki egy közelben lévő étteremben várakozott, hogy mindenkit megelőzhessen, 16 óra 15-kor nyújtotta be a népszavazási kérdést a vasárnapi boltzárról. Amikor azonban a portára érkezett, ott már várakozott egy másik személy, aki szintén népszavazási kérdést kívánt benyújtani. Később őt tekintették elsőnek, mert előbb lépett az épületbe – az MSZP-s delegált csak azért előzte be, mert volt belépője. De itt még nincs vége: az elsőként befutó személy kérdését sem fogadták el, mert nem találták egyértelműnek. Mivel azonban beelőzött, ezért a téma a jogorvoslati idejéig védett, azaz az MSZP kérdése továbbra sem ment át az adminisztrációs szűrön.

A botrány kapcsán megszólalt Pálffy Ilona, az NVI elnöke, aki bejelentette, hogy lesz egy jegyautomata az NVI kapujában, és aki előbb húz sorszámot, az lehet az első, az „stoppolhatja” a témát. Az elnök asszony azt kezdeményezi az igazságügyi miniszternél, hogy szűnjön meg a népszavazási kérdések esetében a jelenleg érvényben lévő úgynevezett párhuzamossági moratórium, azaz több hasonló témájú kérdésben is lehessen egy időben aláírásokat gyűjteni, és arról lehessen népszavazást tartani, amelynek a leghamarabb összegyűlik a 200 ezer támogató aláírás. Ez a döntés egyébként kedvezne az MSZP-nek, hiszen a „trolloknak” látszó magánszemélyekkel és kispártokkal szemben ők vélhetően képesek lennének 200 ezer aláírást összegyűjteni, nemcsak foglalnák a helyet mások elől. 

A témában a Fidesz egy rövid közleményt adott ki, miszerint a Fidesz-frakció semmilyen konkrét módosítási javaslatot nem ismer, és legutóbb is az okozta a problémát, hogy az MSZP delegáltja nem tartotta be a bizottság eljárási szabályait, visszaélt a pozíciójával. Ha az MSZP delegáltja betartja a szabályokat, akkor az eljárásban semmilyen probléma nem alakult volna ki.

A Fidesz közleményéből annyi kiolvasható, hogy Pálffy Ilona kezdeményezése mögött nem áll a Fidesz, az kvázi magánkezdeményezésnek tekinthető. Ezt egyébként egy fideszes forrásunk is megerősítette. Igaz, ez érthető is, hiszen a Fidesznek nem is áll érdekében megkönnyíteni, hogy egyik politikai ellenfele képes legyen egy kényes politikai kérdésben „populárisan”, számára nyerhető ügyben népszavaztatni.

Olvasson tovább: