Kereső toggle

A szőlősgazdáknak elegük van az olasz borból

Különben  dühbe jönnek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Hetek információi szerint alföldi szőlősgazdák tüntetést szerveznek az olasz nagykövetség, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) borászati igazgatósága elé augusztus 12-re. Céljuk az, hogy visszaszorítsák az irreálisan olcsó olasz bor importját, ami szerintük nemcsak a szőlőtermelőket, de a tisztességesen dolgozó borászatokat is tönkre fogja tenni. Tavaly a kormány harcba szállt az „olasz fronton”, ám a gazdák szerint az intézkedések kisiklottak. A nemzeti érdekvédelmet most segítheti, hogy az olaszoknál szó szerint ipari méretekben foglaltak le gyanús eredetű bortételeket. Az a borászat is érintett, amely az egyik legjelentősebb beszállító a magyar piacon.

Győzelmi jelentés az olasz frontról – ezzel a címmel írtunk tavaly ősszel arról, hogy a kormánynak sikerült „visszaverni” az olasz bordömpinget, amely az asztali (vagyis a leggyengébb) kategóriájában telítette a piacot, és – leginkább az Alföldön – jócskán letörte a szőlőfelvásárlási árakat. A helyzetet bonyolította, hogy az 500 ezer hektoliternyi, 70-90 forintos áron importált olasz bor nagy része folyóborként érkezett (érkezik) hozzánk – ezért némi hazaival vegyítve származási helyként elegendő annyit ráírni, hogy Európai Unió. Ráadásul úgy kellett korlátozni a behozatalt, hogy közben ne sérüljön az áruk szabad mozgásának uniós elve. A kormány unortodox technikát alkalmazott: miután az érintett pincészeteket hiába kérték félhivatalosan, hogy tanúsítsanak önmérsékletet a behozatalban, megszaporodtak a hatósági ellenőrzések az érintett cégeknél, az import borok forgalomba hozatali eljárását pedig 15 napról 90 napra növelték. Ezen kívül az úgynevezett fajtamegjelölés nélküli (FN) borokra 30 forintos plusz díjat terheltek, ezzel próbálva „igazságot tenni” a piacon.  
Ezzel radikálisan visszaszorították ugyan az olasz borokat, ám ez nem tartott sokáig. Egyrészt – mint Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke egy előadáson elmondta – az olaszok meglehetősen rugalmasan értelmezik a jogszabályokat: termékeik 50 százalékát az új szabályozás után az FN kategória helyett az úgynevezett Országos Földrajzi Jelzéssel (OFJ) ellátva exportálták. Ami azt jelentette, hogy a hazai importőröknek nem kellett befizetniük a „büntetődíjat”.  
Idén ezzel együtt is lecsökkent az olasz bor jelenléte, körülbelül 300 ezer hektoliterre – ami nagyjából az alföldi borforgalom negyede –, ám ez sokak szerint még messze van az ideálistól. Főleg azért, mert a szakmán belül bombaként robbant a hír, hogy az utóbbi hetekben Olaszországban több bortételt is lefoglaltak, amelyek eredete kétséges volt. A legnagyobb zárolás 310 ezer hektoliter volt, de az itáliai hatóságok nagy mennyiségben találtak többek között cukrot, illetve cukros folyadékot, sőt, érdekes módon mustra is bukkantak – egy hónappal a szüret kezdete előtt (lásd keretes írásunkat). A földművelésügyi tárca azonnal elrendelte 50 ezer hektoliter olasz bor zárolását, a magyar gazdák pedig igazolni látták eddigi gyanújukat, miszerint az olaszok pancsolt borral árasztják el Magyarországot (is).
„Ezzel tönkreteszik az alföldi szőlőtermelőket, hiszen a borászatok már tavaly is kilónként 60-65 forintért vették meg a termést, miközben egy átlagos földterület esetében 80-100 forintos ár mellett térül meg az önköltség. Nem véletlen, hogy egyre csökken a szőlőtermő területek összmérete” – mondta el lapunknak Budavári László kiskőrösi szőlősgazda, aki szerint szükség van egy alulról szerveződő, új érdekképviseleti csoportra, amely valóban a termelőkért működik. Szerinte a tavalyi kormányzati intézkedések – például az import borok 90 napos forgalomba hozatali eljárása – a nagypincészetek politikai lobbitevékenységén bukott meg. „A borászok nem is rejtik véka alá, hogy ha nem fogadjuk el az alacsony átvételi árat, akkor a kiesett mennyiséget az olasz borral pótolják. De gondoljon bele! Körülbelül 25 eurocentért kapják meg literjét, miközben Olaszországban a leggyengébb minőségű szőlő felvásárlási ára hiteles információk alapján 25-40 cent kilogrammonként. Tekintve, hogy egy liter borhoz 1,4 kilogramm szőlőre van szükség, égi csoda lenne, ha manipulálás nélkül elő tudnának állítani ilyen olcsó bort” – vezette le Budavári László.
Hozzátette: augusztus 12-re az alakuló érdekvédelmi szervezet tüntetést szervez az olasz nagykövetség és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati igazgatósága elé. A termelők azt szeretnék elérni, hogy határozott politikai akarat mutatkozzon a helyzet kezelésére.

Itáliai pancs

A Bolognai Pénzügyőrség és a Mezőgazdasági Minisztérium munkatársai 30 millió euró értékben foglaltak le szőlőmustot és cukrokat a Cantine Brusa borászati vállalatnál – adták hírül június közepén az olasz hírportálok. Összesen több, mint 310 ezer hektoliter mustot, bort és szőlőlét, 900 mázsa folyékony cukrot és egy illegális raktárban 2730 mázsa cukrot és négy darab, vizet és cukrot tartalmazó tartályt találtak. Az ügyben kihallgatták a Cantine Brusa két vezetőjét és tulajdonosait. A cég egyébként jelentős szereplő a magyar piacon, több magyar importőrnek is beszállítója.
Egy hónappal később már arról szóltak a hírek, hogy az olasz pénzügyőrség három borászati cégnél is bűncselekmények hosszú sorát derítette fel (okirat- és adathamisítás, kereskedelmi és eljárási csalás és élelmiszerhamisítás). A nyomozók 23 ügyben vizsgálódtak, 150 ezer hektoliter mustot, bort és egyéb mellék-terméket és származékot foglaltak le. A lefoglalt áruk piaci értéke az első becslés alapján több mint 5 millió euró.
Múlt héten egy újabb pincészet került be a hírekbe „ellenőrzött eredet-megjelölésű” borokkal történt csalás gyanúja kapcsán. A hatóságok 170 ezer hektoliter bort és körülbelül 700 ezer palackot foglaltak le a Terre d’Oltrepo pincegazdaságban. A vizsgálat során kiderült, hogy óriási mennyiségű „jellemző földrajzi eredetnevű” bort találtak, amelyek esetében nem volt egyezés a társaság által megtermelt szőlő tényleges mennyiségével és minőségével.

Olvasson tovább: