hetilap

„Amit Matolcsy György és Varga Mihály produkált az tényleg egy tündérmese. Igaz, csak félig, de tényleg jók a magyar gazdaság sarokszámai, aminek oka a gazdaságélénkítő monetáris, és a szigorú fiskális gazdaságpolitika helyes aránya. Az más kérdés, hogy ezért a sikerért a magyar társdalom bizonyos területeken súlyos árat fizet” – fogalmazott lapunknak Róna Péter, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall gazdaságtörténeti kutatója, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának volt tagja.

Elhibázott szocialista logika

Róna Péter szerint a szocialista kormányok időszakában a jegybank nagyon szigorú monetáris politikát folytatott, a forintot mesterségesen erősítette, magas volt az alapkamat, miközben az állam laza, költekező költségvetési politikát folytatott. A közgazdász számításai szerint volt olyan év, hogy a 7 százalékot is elérte a reálkamat, az a kamatszint, amit egy-egy vállalkozásnak minimálisan ki kell termelnie ahhoz, hogy az infláció feletti hozamot tudjon produkálni. Emiatt a magyar kis- és közepes vállalkozások küszködtek, míg a háztartások a forinthitelnél jóval alacsonyabb kamatozású euró- és svájcifrank-alapú hitelezés felé fordultak, ami az egész magyar gazdaságot túszul ejtette. „A költségvetési politikára az úgynevezett fiskális alkoholizmus volt a jellemző, a hitelből való osztogatás, míg a monetáris politikára a magas kamatok miatti szadizmus” – foglalta össze Róna, hogy szerinte dióhéjban mit is jelent a baloldali kormányokhoz köthető gazdaságpolitikai gyakorlat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek