Kereső toggle

Ellehetetlenített jogászképzés?

Nyomul az NKE

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alaposan átrendeződik az állami felsőoktatási szféra, ha az Országgyűlés elfogadja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosítását. Ennek értelmében ugyanis a nemzetközi tanulmányok alapszakot, valamint az államtudományi – végső soron a jogász – képzést kizárólag az NKE lesz jogosult folytatni, az állami intézmények között egyedüliként. Ez döntő lépés lehet a hazai felsőoktatás radikális átalakítása felé.

Kihasználja a kormányzat a nyári szünetet a felsőoktatással kapcsolatos törvényhozás felpörgetésére, hiszen ilyenkor lehet a legkisebb hallgatói és oktatói ellenállásra számítani. Nemrég jelent meg az új felsőoktatási szakjegyzék a Magyar Közlönyben, továbbá a parlament előtt vannak a felsőoktatási törvényre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE) szóló törvényre vonatkozó módosító javaslatok is. A fentiek közül a legnagyobb „bomba” az NKE-re vonatkozó módosítás, amelyet ha a jövő héten elfogad a parlament, akkor a nemzetközi tanulmányok szak és akár az egész jogászképzés is az NKE kizárólagos hatáskörébe kerülhet jövőre. Ezzel az állami jogász- és közgazdászképzés olyan tradicionális fellegvárai alól rántanák ki a talajt, mint az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem, továbbá a pécsi, a szegedi, a debreceni egyetemek.

Csak az NKE, aláhúzva

„A módosítás célja továbbá annak rögzítése, hogy csak az NKE folytathat (aláhúzás az eredeti szövegben) államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatást” – olvasható abban a törvényjavaslatban, amely Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter neve alatt került a parlament elé, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvények módosítása céljából.

A javaslat az új felsőoktatási szakjegyzék megjelenésével egy napon került az Országgyűlés elé. A szakjegyzék az indítható szakok listáját tartalmazta, kiderült belőle, hogy szeptembertől nem indulhat például a társadalmi tanulmányok alapszak, viszont megmarad a nemzetközi tanulmányok alapszak, aminek az esetleges megszüntetése tavasszal óriási felháborodást váltott ki nemcsak az egyetemi polgárok, hanem a rektorok részéről is. A lépés ellen a Corvinus és az ELTE rektorai mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PKE) vezetője is tiltakozott. Mint írták, az alapvetően fizetős szak nemcsak a hazai diákok, hanem a keleti nyitás jegyében ideáramló külföldi hallgatók körében is rendkívül népszerű, megszüntetése egyértelmű veszteség lenne nemcsak az egyetemek, hanem az egész hazai felsőoktatás számára.

Lázár friss javaslatának tükrében igaza volt Palkovics László felsőoktatási államtitkárnak, amikor azt mondta: a kormány nem hátrált meg a szakok kérdésében. Megmarad ugyanis a nemzetközi tanulmányok alapszak, de azt – miként Hiller István volt oktatásügyi miniszter lapunknak megerősítette – a törvényszöveg értelmében ezentúl csak az NKE indíthatja az állami intézmények közül. A nem állami intézmények közül megmaradhat a képzés a CEU-n és a Pázmányon is, mely utóbbi akár nevető harmadikként is kikerülhet az NKE és a többi állami egyetem küzdelméből. „Ezzel egy tollvonással megszüntetik a Corvinus igen erős, 35 éves műhelyét, ahol a végzettek elhelyezkedési aránya tartósan 95 százalékos. A magyar diplomáciatörténet legmeghatározóbb személyiségei kerültek ki innen, illetve oktattak itt” – érzékeltette a helyzet drámaiságát Hiller.

„Évek óta hallani, hogy a Társadalomtudományi Karunkat átvinnék az NKE-hez, az oktatóinkat már régóta próbálják odacsábítani. Ha ez a terv a nemzetközi kapcsolatok szak áthelyezésével megvalósul – ami a legnépszerűbb és legnagyobb presztízsű képzések egyike –, az mindennél nagyobb érvágást jelent a Corvinusnak. A Gazdálkodástudományi és a Közgazdaságtudományi Karok mellett ugyanis ez a kar az egyetem legerősebb tartóoszlopa” – mondta el lapunknak egy Corvinuson oktató tanársegéd.

Óriási felháborodást keltett a Lázár-féle javaslatnak az „államtudományi képzésekre” vonatkozó kitétele is, melyeket a kormány szintén az NKE monopóliumává akar tenni. Az Állam- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiuma állásfoglalást adott ki, melyben a törvény visszavonását kéri, tekintve, hogy az súlyosan érintené az Állam- és Jogtudományi Karok, illetve a jogászképzés jövőjét.  Mint írják: „a jogászképzésnek Európában és hazánkban is szerves és nélkülözhetetlen részét képezi az államtudományi képzés, e kettőt egymástól elválasztani nem lehetséges, ami a jogi karok által kiadott állam- és jogtudományi diplomákban is tükröződik”. A szakmai kollégium sérelmezte azt is, hogy a törvényjavaslatot „sem a Magyar Rektori Konferenciával és az illetékes szakbizottságával, sem a Magyar Tudományos Akadémiával, sem az érintett egyetemekkel nem egyeztették.”

Az NKE közleményében úgy reagált: a jogi karok dékánjai tévesen értelmezik a törvénymódosítást, mivel az NKE – az okleveles jogászképzést biztosító Állam- és Jogtudományi Karok mellett működve – a közszolgálati, azaz a katonatiszti, a rendőrtiszti, a közigazgatási életpályára alkalmas, az államtudományokban jártas szakemberek képzésének lehetőségét teremti meg. Szerintük az NKE ezután sem lesz jogászképző intézmény. Sajtótájékoztatóján Lázár János is kijelentette: „A kormány nem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni a jogászképzést”.

Mindez nem nyugtatta meg az érintetteket. Miként azt a vs.hu hírül adta, a dékánok tiltakozásához most az akadémikusok is csatlakoztak: szerdán az NKE-n került volna sor az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának ülésére, de az érintettek bojkottálták a helyszínt. Vékás Lajos Széchenyi-díjas akadémikus elsőként jelentette ki, hogy a törvényjavaslat miatt nem hajlandó az NKE-n megjelenni. Vékáshoz olyan sokan csatlakoztak, hogy a helyszínt át kellett tenni az MTA Széchenyi téri épületébe. 

A front két oldala

Hiller István szerint az NKE kivételezett helyzetét mutatja, hogy működését külön törvényben szabályozzák, amit nem a felsőoktatásért felelős államtitkárság terjeszt elő, hanem a Miniszterelnökség, ráadásul azt a felsőoktatási törvénytől függetlenül tárgyalja a parlament. Az NKE sajtóosztálya lapunknak megerősítette: az NKE fenntartói jogait nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hanem a közigazgatás fejlesztésért, az igazságügyért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek közösen gyakorolják, így az egyetem képzési szerkezetét is ők határozzák meg.

Az NKE kivételezett helyzetét a többi fővárosi intézményhez képest extrém volumenű központi fejlesztési források is alátámasztják, valamint az, hogy képzési struktúrája nem bonyolult akkreditációs folyamatokra – azaz szakmai és tudományos teljesítményre – épül, hanem pusztán törvényi előírásokkal vonnak oda képzéseket.

Az ELTE ÁJK egyik oktatója lapunknak kifejtette: érthető a szakma felháborodása, mivel semmilyen garancia nincs arra, hogy a Lázár-féle törvénymódosítás nem érinti a jogászképzést. Különösen igaz ez annak fényében, hogy évek óta egyértelmű kormányzati erőfeszítés irányul a hazai jogászképzés leépítésére, elsősorban a hallgatói férőhelyek korlátozása és önköltségessé tétele révén. Nem beszélve arról, hogy a hallgatók megtartása végett számos jogi kar BA-szakokat is indított politológusok és közigazgatási szakemberek képzése céljából, majd ez utóbbi alapszakokat törvényi szóval már az NKE kizárólagos hatáskörébe vonták. Ez is oka volt annak, hogy a pécsi jogi kar hallgatói létszáma például a harmadára esett vissza.

 „Ami a Corvinus szétdarabolásáról szóló híreket illeti – hogy a nem társadalomtudományi karokat leválasztanák az intézményről –, az intézményi infrastruktúrában a kormány most nem fog lépni, mert látja, hogy túl nagy az ellenállás. De nem tettek le róla” – állította Hiller István. Hiller úgy látja: érvényesek a miniszterelnök korábbi megnyilatkozásai, miszerint az állami felsőoktatás feladata elsősorban a közszféra szakember-utánpótlása – méghozzá, teszi hozzá Hiller, kizárólag az állam által ideológiailag is preferált intézményekben –, a többi képzést pedig kvázi tartsa el a piac. A hazai elitértelmiségi-képzés fellegvárainak számító Corvinus és ELTE amúgy sem lehetnek túl szimpatikusak a kormánynak, hiszen a Fidesz „unortodox és illiberális” politikája tudvalevően ebben a társadalmi rétegben a legkevésbé népszerű.

Olvasson tovább: