Kereső toggle

Súlyos Fidesz-kudarc az „elszámoltatás”

„Ha Simon Gábor megússza, plusz öt százalék a Jobbiknak”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Öt év NER után sincs börtönben egyetlen fajsúlyos szocialista politikus sem, és a jelek szerint Simon Gábor is szabadon és százmillióval „gazdagabban” távozhat. Borítékolható, hogy a Jobbik, amely már 2014-ben is azzal kampányolt, hogy Orbán Viktorék elszabotálták az elszámoltatást, nem hagyja ki a ziccert.

Az, hogy 2010-ben miként gondolkodtak az MSZP-ről a Fidesz vezetésében, kiderül Eleni Kounalakisnak, a volt amerikai nagykövetnek a napokban Madam Ambassador címmel megjelent könyvéből. A diplomatának Orbán Viktor úgy írta le Magyarországot, ahol „a bolsevik milliárdosok mindent elloptak”. A könyvből azt is megtudhattuk, hogy Fidesz vezetői köréből államfővé avanzsáló, majd a plágiumügyébe belebukó (s nem mellesleg maga is szép pártállami karriert maga mögött tudó) Schmitt Pál amerikai üzletembereknek azt magyarázta, hogy a száz leggazdagabb magyarból kilencvennyolc volt kommunista. 2010-ben a Fidesz a korrupció melegágyaként beszélt az MSZP-ről, és erre kétségkívül rímeltek a szocialistákról akkor tudható/sejthető konkrétumok.

Két elszámoltatási biztos, rengeteg albizottság

A Fidesz 2010-es győzelme után hozzálátott az akkori vereségét máig nyögő MSZP elitjének elszámoltatásához. Erre a Fidesz táborában is kiemelt igény mutatkozott, ráadásul akkor még az volt a kormánypártok soraiban a közkeletű vélekedés, hogy a szocialisták „feltámadhatnak”, és hosszú távon ők jelentik a veszélyt a Fidesz számára.  Az Országgyűlésben minden szakbizottság alakított egy albizottságot, amely a területéhez tartozó korrupciógyanús ügyeket vizsgálta. Emellett Papcsák Ferenc vezetésével elszámoltatási kormánybiztosság alakult.

Idővel azonban a lendület kezdett alábbhagyni. Egyes belső vélemények szerint Papcsák jobboldali újságíróktól kért tanácsot az elszámoltatás irányait illetően. Többször előfordult, hogy sajtóban megjelent hírekre indult vizsgálódás. A kormánybiztos, aki emellett Zugló polgármestere is volt, végül elfoglaltságaira való tekintettel „átengedte” posztját Budai Gyula országgyűlési képviselőnek, egykori katonai ügyésznek.

„Papcsáknak jegyzett ügyvédi irodája volt. Az elszámoltatásból való kislisszolása is mutatta, hogy az óriási elvárások és a társadalmi igény mellett mennyi esélyt látott arra, hogy ezen a területen látványos sikert lehessen elérni. Budai Gyula ugyan jogász, de inkább az agráriumhoz ért, az ő feltűnése ezen a poszton visszalépést jelentett az ügyben. Ő minden iratot ráömlesztett az ügyészségre, ezzel a munka jelentős részét és a felelősséget is áttolta rájuk” – magyarázta egy, a Fidesz belső ügyeire rálátó országgyűlési képviselő. 

2012-ben befejezte munkáját az elszámoltatási kormánybiztosság. Működésükről sikerjelentést adtak ki, eszerint 1434 bejelentés érkezett hozzájuk, 107 esetben készült vizsgálati jelentés vagy feljelentés, ezek nyomán 46 nyomozás indult. Egy év múlva azonban éppen az MSZP-vel szemben legkeményebb fideszes politikus, Kövér László mondta ki a verdiktet az vizsgáló albizottságok, illetve Papcsák, majd Budai működéséről egy vidéki fórumon.  Az Országgyűlés elnöke szerint ugyan az Orbán-kormány minden téren jobban teljesít, mint a korábban hatalmon lévők, de az elszámoltatás nem tartozik a sikeres területek közé. Emlékeztetett arra: több mint 1400 ügyben indult eljárás, 61-ben történt feljelentés, de csak 7 eset jutott el a vádemelésig. Úgy fogalmazott: „a nagy hó leesett, majd szinte elolvadt”. „Csakis jogállami keretek között folyhat az elszámoltatás még akkor is, ha ezeknek az ügyeknek a többsége messziről bűzlik” – magyarázta ekkor Kövér László.

Gyurcsány a célkeresztben

Az egyik kormánypárti politikus a Heteknek kifejtette, hogy a jobboldali tábor kemény magja leginkább és mindenekelőtt Gyurcsány Ferencet szerette volna – és szerinte szeretné a mai napig is – börtönben látni. Ráadásul „lélektani szempontból” kapóra jött a Fidesznek, hogy a szomszédos Horvátországban 2010-ben is eljárás indult a volt miniszterelnök ellen, akit letartóztattak, majd később el is ítéltek (ebből lett a Hernádi-ügy). Tehát nemzetközi példát is lehetett felmutatni arra, hogy nem antidemokratikus eljárás egy volt közjogi vezetőt bíróság elé állítani.  A parlament 2011 szeptemberében szavazta meg Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését, miután a Legfőbb Ügyészség hivatali visszaéléssel kívánta meggyanúsítani az úgynevezett sukorói kaszinóberuházás ügyében.

A sukorói beruházással kapcsolatban Gyurcsány egyetlen megbeszélésen vett részt, amelyen támogatta a szakértők telekcserére vonatkozó javaslatát, de semmilyen további részlet kidolgozásában nem. Az ügyészség erre a jegyzőkönyvre hivatkozva kívánta hivatali visszaélés bűntettével meggyanúsítani, de Gyurcsány politikai show-t csinált az ügyből, hívei tüntetést szerveztek ügyészségi meghallgatása idejére, a kihallgatásáról készült felvételt pedig közzétette, és politikai koncepciós eljárásnak minősítette a gyanúsítást. Gyurcsány esetében az eljárást végül bizonyítottság hiányában megszüntették, bár egyébként a sukorói beruházással kapcsolatban öt személy ellen még tart az eljárás.

„Aki ismeri az államigazgatást, az tudja, hogy politikai döntéssel kapcsolatban szinte lehetetlen bűncselekményt bizonyítani, mert még legalább tíz hivatalos személy ellenjegyzése kell egy-egy miniszterelnöki vagy miniszteri döntés megvalósulásához. A bürokrácia védelmet is jelent. Gyurcsányt csak akkor lehetett volna lecsukni, ha valami pénzmozgásra vonatkozó bizonyíték kerül elő, ilyen meg nem volt. Ő csak egy politikai utasítást adott, amellyel zöld utat adott egy beruházásnak. A horvát miniszterelnök esete más volt: ott létezett arra vonatkozó tanúvallomás, hogy pénzmozgás állt egy döntése hátterében, ezért tudták elítélni” – magyarázta a Hetek kormányzati döntéshozatalra rálátó forrása, aki határozottan cáfolta, hogy bármilyen paktum lett volna az Fidesz és az MSZP között, amelynek értelmében futni hagytak volna szocialista vezetőket.

A Bajnai-korszak eredményesebb volt

Érdekesség, hogy 2009–2010 között több MSZP-s és SZDSZ-es trófea gyűlt össze az „elszámoltatás” során, mint a 2010 utáni években. Hagyó Miklós volt főpolgármester, Zuschlag János MSZP-s ifjúságpolitikus, illetve Hunvald György VII. kerületi polgármester és társaik vesszőfutása is erre az időszakra esett.

A Fidesz-időszakhoz köthető „legkeményebb” elszámoltatás valójában egy mellényúlás volt. Ismert filozófusokat (Heller Ágnes, Radnóti Sándor, Vajda Mihály) hurcoltak meg különféle pályázati elszámolások ürügyén, de végül kiderült, hogy alaptalanok voltak a vádak. Jelenleg több per is zajlik a bíróságokon elszámoltatási ügyekben (moszkvai kirendeltség, honvédelmi lakások értékesítése ügyében), de igazi politikai „nagyvad” (ismertebb szocialista politikus) nincs igazán veszélyben.

A Fidesz számára a problémát most az jelenti, hogy 2010-ben magasra emelték az elvárásokat, de nem tudták kiszolgálni híveik kemény magjának „vérszomját”. Hallottunk olyan beszámolót is a Fideszből, amely szerint a 2014-es kampányban is „morogtak” ezért szimpatizánsok egy-egy pártgyűlésen. Ráadásul mára nem az MSZP, hanem a Jobbik a legveszélyesebb ellenfél a Fidesz számára. Márpedig a Jobbik következetesen azt mondja 2010 óta, hogy a Fidesz kamuelszámoltatást végez, szabotálja a szocialista „nagykutyák” felelősségre vonását.

Ilyen társadalmi hangulatban robbant a hír, amely szerint Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese „megúszhatja” a komolyabb felelősségre vonást. Mint ismeretes, az MSZP egykori elnökhelyettesét pont a tavalyi országgyűlési választások kampánya során vitték el bilincsben, két hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetbe helyezték. Az okirat-hamisítás, adócsalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott nyomozás lényegében lezárult, rövidesen megkezdődik az ügyben az iratismertetés – számolt be a Napi Gazdaság.

Plusz öt százalék a Jobbiknak?

A lap információi szerint a nyomozóknak nem sikerült kideríteniük, hogy honnan származik a politikus eltitkolt több mint 200 milliós vagyona. Mivel Simon az eljárás során 128 millió forintnyi adóhátralékot befizetett, ezért a költségvetési csalás gyanúja esetén a kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tétel korlátlanul enyhíthető. Így lehet, hogy Simon Gábor nem, vagy csak rövid időre kerül börtönbe, ráadásul a bankszámláján – ami az adóhátralék befizetése után – megmaradt több mint 100 millió forinttal akár szabadon rendelkezhet majd.

„Ha úgy lesz minden, ahogy a Napi Gazdaság írta, az nagyon jól jön a Jobbiknak. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, a Fidesz »bevédte« Simont, noha a helyzet természetesen nem ez” – mondta egy kormánypárti forrásunk, aki szerint „igaza van Kövérnek, csakis jogállami keretek között folyhat az elszámoltatás még akkor is, ha egy ügy messziről bűzlik”. Szerinte minden bizonnyal jó ügyvédet fogadott Simon Gábor, de abban szinte biztos: egy ügyészségi kudarc 5 százalékot hoz a Jobbiknak.

Olvasson tovább: