Kereső toggle

Kormányzati zűrzavar Quaestor-ügyben

Örvényben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idő múlásával nemhogy tisztulna a Quaestor-botrány körüli kép, de egyre több a bizonytalanság. Egymásnak  ellentmondó kormányzati nyilatkozatok és dátumok, kaotikus államigazgatás, gyanúsan lassú nyomozás.

„A kormány eltőzsdézte az emberek nyugdíját.” Az ismerősen csengő mondat a Fidesztől származik 2011-ből, és a szocialista kormányra vonatkozott, bár mint utóbb kiderült, nem volt igaz. Most viszont azért cseng disszonánsan, mert a jelenlegi kormányról tényleg kiderült, hogy brókercégekre bízott súlyos állami (tíz)milliárdokat. Orbán Viktor miniszterelnök február 25-én – vagy később, erre még visszatérünk – utasította kormányának tagjait, hogy nézzenek utána, melyik minisztérium, illetve állami háttérintézmények tartanak közpénzt brókercégeknél.

Melyik, hol, mennyit?

A válaszra még várni kell, az ígéret alapján lapzártánk utánig. Ami azért meghökkentő, mert ezek szerint a nemzeti ügyek kormánya közel ötéves működés után több mint egy hónap alatt sem képes átlátni, hová tette az állampolgárok pénzét. Miközben rendről, átláthatóságról és a keményen dolgozó kisemberek megvédéséről beszél. 

A múlt hét óta mindenesetre az alapügy, az alsó hangon 150 milliárdos csalásról szóló Quaestor-botrány is tovább bonyolódott. Pénteken őrizetbe vették a cégcsoport tulajdonosát, Tarsoly Csabát, majd vasárnap előzetes letartóztatásba helyezték, ám arra már nem született megnyugtató válasz, hogy miért kellett erre több mint két hetet várni. Hiszen Tarsoly már március elején bejelentette, hogy cégcsoportjának egyik cége öncsődöt jelentett – amiről utóbb kiderült, hogy hazugság volt –, majd kiderült az is, hogy egy büntetett előéletű közmunkásra ruházta a vezérigazgatói posztot. Hogy ezek után miért nem vették azonnal őrizetbe, az több mint rejtély.

Három (!) ügyész dolgozik az ügyön

A Polt Péter vezette ügyészség ténykedését a politikai élet Fideszen kívüli részében Polt első kinevezése óta gyanakodva nézik – a bizalmatlanságot nyilván nem oldotta, hogy a legfőbb ügyész korábban a Fidesz képviselőjelöltje volt, mostanában pedig a Pancho Aréna VIP-páholyában lehetett látni. Polt mindenesetre azt nyilatkozta, hogy az ügyészség jól végzi a dolgát a Quaestor-ügyben.

A Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor az ATV-ben elárulta, hogy azért haladnak az ügyben a jelenlegi sebességgel, mert három (!) ember dolgozik a 800 gigabájtnyi adat és tízezer oldal dokumentum feldolgozásán. Ibolya szerint az esetleges vagyonkimentés szempontjából nincs jelentősége, hogy Orgován Béla lett a Quaestor vezérigazgatója. Az ügyészség kritikusai szerint ez azért van, mert ha a pozíció visszaadásakor – ez papíron március 26-án, tehát Tarsoly őrizetbe vételének napján történt meg – netán „elkallódott” néhány irat, azért már Orgován lenne a felelős. Másrészt a Tarsoly őrizetbe vételéig eltelt idő alatt a Quaestor Csoport tulajdonosi szerkezetében olyan változtatásokat hajtottak végre, melyek következtében a cég kisbefektetői a kártalanítási sor végére kerültek.

Hogyan és mennyi közpénz kerülhetett a Quaestorba?

Mint megírtuk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (Küküm) cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH), 3,8 milliárd forint értékű állampapírt bízott a Quaestorra. Arról, hogy ez törvényes volt-e, megoszlanak a vélemények: „Az én külügyminiszteri időmben nem volt ilyen gyakorlat” – mondta a Hetek megkeresésére Kovács László szocialista politikus, aki a Horn-, majd a Medgyessy-kormányban volt a magyar diplomácia vezetője. Kovács úgy emlékszik, törvény tiltotta az ilyen gyakorlatot, ám ő tiltás híján sem engedte volna, hogy költségvetési pénzt tegyenek ki tőzsdei kockázatoknak. Kovács megítélése szerint ugyanis a Küküm most ezt tette. Ami azért is érthetetlen, mert Orbán Viktor azt mondta, minden magyar ember tudja, milyen kockázatot jelentenek a brókercégek. „Ezek szerint a minisztérium háttérintézményénél vagy nem magyar emberek dolgoznak, vagy éppen ők azok a kivételek, akik nem hallottak ezekről a kockázatokról”– mondta lapunknak ironikusan a korábbi külügyminiszter.

A helyzetet még pikánsabbá teszi, hogy lapzártánkkor a HVG kiderítette: a Szijjártó Péter vezette tárcának nem csupán az MNKH által ott elhelyezett 3,8 milliárd forintnyi állampapír ellenértékét, de 72 milliárd forint névértékű, megőrzésre átadott részvényt is sikerült visszaszereznie a Quaestortól. Méghozzá – mint azt az Index már a múlt héten megírta – úgy sikerült az MNKH papírjainak ellenértékét egyetlen nap leforgása alatt megszerezniük, hogy közben olyan befektetők sem jutottak a pénzükhöz, akik a külügy erről szóló döntése előtt jelentették erre irányuló szándékukat a Quaestor Csoport felé. A hetilapnak küldött reakciójában a tárca azt írta: „A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett.” A minisztérium szerint „a technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten azt nyilatkozta, hogy az MNKH még 2013-ban kötött szerződést a Quaestorral, és mivel azóta egyetlen felügyeleti szerv sem jelzett semmiféle veszélyt, nem volt okuk a megállapodás felmondására. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a Párbeszéd Magyarországért (PM) talált egy határozatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, amelyből az derül ki, hogy a pénzügyi felügyelet már 2013 óta rengeteg problémáról tudott a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél. A hiányosságokat a 2013. augusztus 29-én zárult átfogó vizsgálatban tárta fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), és kötelezte a társaságot, hogy december 2-ig rendkívüli adatszolgáltatással számoljon be a problémák megoldásáról.

Már a külügyközeli közpénz Quaestorhoz kerülése is törvénytelen volt?

„Az államháztartási törvény alapján a költségvetési szervek kizárólag a kincstárban tarthatják a pénzüket, a számlájukat is csak ott vezethetik” – mondta lapunknak a szocialista Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkára. Katona hozzátette: kincstári körön kívüli szervezetek, többségi tulajdonú nonprofit állami szervezetek, tehát mindazon intézmények, melyek állami pénzt kapnak, az átmenetileg felesleges összegeiket a kincstárnál vásárolt vagy a kincstárnál értékesített állampapírba fektethetik. Állami pénz tehát szerinte törvényesen nem kerülhet brókercéghez. Az említett körhöz tartozó intézmények brókercégtől nem is vásárolhatnak állampapírt, felelte Katona arra a felvetésre, hogy az MNKH állampapírt vásárolt a Quaestortól. A törvény szerint ezek a cégek csak a kincstárnál vásárolhatnak állampapírt.

A MNKH – a külügyi tárca részvényügyben született reakciójához hasonlóan – arra hivatkozott, hogy a Quaestor ingyen vezeti az értékpapírszámlát, csakhogy a kincstár szintén ingyen vezeti, úgyhogy ez egy gyenge érv, tette hozzá Katona. A politikus szerint a brókercégnek adott állami megbízás hátterében az is állhat, hogy közpénzzel segítették a Quaestort, de jutalékról is szólhat a történet. „Arról nem beszélt senki, hogy a Quaestor jutalék nélkül végezte volna a szolgáltatást, csak azt mondták, hogy az értékpapírszámla-vezetés ingyenes. Azt azonban, hogy mennyi jutalékot számolt fel a brókercég, nem tudjuk. De több milliárdnak már 1-2 százaléka is komoly pénz” – mondta Katona Tamás.

Örvényben

Mindemellett egyre többen feszegetik azt a kérdést, hogy miből jutott arra a következtetésre Orbán Viktor, hogy ki kell menteni az állam pénzét a brókercégekből. Mert ha a Quaestort fenyegető csőd veszélyéből, igazán értesíthette volna a keményen dolgozó kisbefektetőket is. Másrészt, ha esetleg mindenki más előtt tudott a bajról, az bennfentes információkkal való visszaélésre utalhat. Tény, hogy ahogy arról szó volt, az MNKH március 9-én néhány óra leforgása alatt visszakapott 3,8 milliárd forint készpénzt a Quaestortól, miközben a pénzükért már hamarabb jelentkezett kisbefektetők nem kaptak semmit.

A miniszterelnök a saját nyilatkozatával indította el a lavinát, ugyanis a múlt héten Sopronban azt mondta: azt követően utasította egy kormányülésen a minisztereket az állami pénzek kivonására a brókercégekből, hogy a Buda-Cash, majd a Honvéd Egészségpénztár csődje után megbeszélést folytatott a károsult települések polgármestereivel.

Ezek alapján az említett kormányülés csak a március 11-ei lehetett, hiszen az előző, a február 25-ei ülés megelőzte a Honvéd Egészségpénztár másnapi bedőlését, a Buda-Cash-ügyben kárt szenvedett települések vezetőivel pedig csak március 4-én találkozott a kormányfő. Lázár János is úgy nyilatkozott, hogy egy márciusi kormányülésen adott utasítást Orbán. Ha Orbán igazat mondott (amit a kormány második embere is megerősített közvetve), akkor tehát a miniszterelnök a Quaestor bedőlése után lépett. Akkor viszont kérdés, hogy mi alapján és miért vette ki a pénzét a külügyi tárca alá tartozó cég. Giró-Szász András államtitkár úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy az RTL Híradónak kijelentette: mind Orbán, mind Lázár tévedtek a dátumokat illetően, és a kormány nem rendelkezett bennfentes információkkal.

Újabb érdekes ellentmondás látszik Tarsoly Csaba és Orbán Viktor levélváltása kapcsán: a Quaestor-vezér írásban tájékoztatta a kormányfőt a brókercég súlyos nehézségeiről, és segítséget kért a kormánytól. Orbán a személyi titkárát utasította a válaszra, melyben azt ígérte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese hamarosan felveszi vele a kapcsolatot. Csakhogy: a válaszlevél dátuma március 9., miközben Tarsoly levelén az érkeztetési pecsét dátuma március 10. Havasi Bertalan, a Miniszterelnökség sajtófőnöke a Népszavának azt mondta, Tarsoly levele március 9-én reggel érkezett, az érkeztetési dátumnak pedig nincs jelentősége.

Kell egy csapat

A Quaestor-ügyben többször felbukkant MNKH-ban fontos szerepet töltött be az elmúlt hónapokban Szijjártó Péter teremfocis tagtársa. Kun Gábor – vagy ahogy a csapattársak nevezik: Kunci – 2013 júniusában még asszisztens volt a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál, jelenleg már az intézmény vezérigazgató-helyettese. Kun Gáborra a 444 figyelt fel tavaly novemberben. Az MNKH feladata, hogy új piacokat és lehetőségeket nyisson meg a magyar vállalkozások előtt. Kéttucatnyi Európán kívüli kereskedőházat hoztak létre, az úgynevezett keleti nyitás gazdasági mérlege mégsem jó: 2013-ról 2014-re egymilliárd dollárral csökkent az EU-n kívüli magyar kivitel összértéke, és a keleti exportunk aránya sem közelíti az elvárt 33 százalékot.

Megvan a pénz?

Eddig 160 milliárd forintnyi vagyont sikerült lefoglalni a Quaestor-ügyben – közölte a Klubrádió műsorában szerda délután a fővárosi főügyész, emlékeztetve arra, hogy az ügyben tett feljelentés 150 milliárd forintról szól. Ibolya Tibor azt mondta, folyószámlák, értékpapírok, cégrészesedések, ingatlanok és ingóságok formájában sikerült lefoglalni ezt az értéket. Más kérdés, hogy nehezen értékesíthető vagyontárgyak (például az ETO stadion) ügyészségi lefoglalása mennyiben segít a befeketőkön.

Olvasson tovább: