Kereső toggle

Budapesti jómódú antiszemiták

Hazánkban a zsidóellenesség politikai irányultsághoz kötött

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2010-es évtized elején jelentősen erősödött a magyarországi antiszemitizmus, ami vélhetően összefügg  a Jobbik megerősödésével – állapítja meg a Medián legfrissebb kutatása. Ebből többek között kiderül, hogy Magyarországon a zsidóellenesség nem annyira a társadalmi státusszal, sokkal inkább a politikai irányultsággal és a párthovatartozással mutat összefüggést. A magyarok egyharmada egyébként nem kifejezetten a zsidókkal szemben táplál ellenérzéseket – hanem mindenkivel szemben, aki „más”, mint ő maga.

Titkos zsidó együttműködés határozza meg a gazdasági-politikai folyamatokat (31 százalék); a zsidó értelmiségiek befolyásuk alatt tartják a sajtót és a kultúrát (27 százalék); Jézus keresztre feszítése a zsidók megbocsáthatatlan bűne (25 százalék); a zsidóknak túl nagy a befolyásuk Magyarországon (24 százalék). A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült kutatás szerint ezek ma a „legnépszerűbb” antiszemita állítások Magyarországon (a zárójelben azt tüntettük fel, hogy a megkérdezettek hány százaléka értett teljesen egyet az adott állítással).
Az ilyen és hasonló „tesztmondatokkal” a felmérés készítői a zsidóellenesség gondolati (kognitív) dimenzióját mérték, amelyben 2013-hoz képest tavaly nem találtak érdemi emelkedést. Emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen a megkérdezettek érzelmi viszonyulása a zsidósághoz, azaz mekkora a zsidók iránt érzett rokon- vagy ellenszenvük.

Nagy ugrás

Az „ellenszenvmutató” az utóbbi években szerény mértékű növekedést mutat, ám ennél érdekesebb, hogy 2009 és 2010 között igen jelentős ugrás – tartósnak bizonyult közhangulat-változás – következett be: a korábbi 10 százalék körüli érték azóta jóval 20 százalék felett van. Jóllehet választási években mindig magasabb az érték egy hajszálnyival, a kutatók szerint életszerű azt feltételezni, hogy az ugráshoz hozzájárul a Jobbik berobbanása, mainstreammé válása is, mert az legitimmé tehette a zsidókkal szembeni ellenszenv megnyilvánulásait a közbeszédben.
Az is kiderült, hogy a megkérdezettek általában nem tartják rokonszenvesnek az országban élő kisebbségeket: a középértéknél egyedül a svábok kaptak valamivel magasabb értéket; a legrosszabb a cigányság társadalmi megítélése. (Egyébként a zsidók a svábok után a második legmagasabb átlagpontszámot kapták.)
Ebben a kérdésben is 2009 és 2010 között volt a legmarkánsabb elmozdulás, nemcsak a zsidókat, hanem a svábokat, az afrikaiakat és az arabokat illetően is. Ez – nem meglepő módon – azt mutatja, hogy az antiszemitizmus gyakran kéz a kézben jár az általános idegenellenességgel.
Ugyanezt mutatja a „szomszédokkal” kapcsolatos kérdés is (itt arra voltak kíváncsiak: a válaszadó hozzájárulna-e, hogy egy adott csoporthoz tartozó ember költözzön a szomszédjába). A válaszok alapján még a legkevésbé elutasított erdélyi magyar bevándorlókkal szemben is 37 százalékos az elutasítás.
A zsidók egyébként messze nem a legelutasítottabb lehetséges „szomszédok” a maguk 44 százalékával: a pálmát a „bőrfejűek” (76 százalék), a cigányok (73 százalék) és a homoszexuálisok (61 százalék) viszik.
Az értelmi és az érzelmi zsidóellenességet együtt vizsgálva a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a magyar társadalom mintegy harmadára jellemző valamilyen mértékű antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás.

Egy előítélet megdől

Azt is vizsgálták, hogy „kik az antiszemiták”. Közkeletű nézet, hogy az antiszemitizmus a sikertelen, egzisztenciális fenyegetettség alatt élő, a társadalom perifériájára szorult emberekre jellemző elsősorban. Ezt azonban a magyar adatok sem 2014-ben, sem 2013-ban nem igazolták. Sőt, éppen a leggazdagabb csoportban találjuk a legtöbb antiszemitát, és a területi megoszlást vizsgálva azt látjuk, hogy Budapesten a legmagasabb a fogékonyság a zsidóellenességre.
Kiderült az is, hogy a vallási irányultság nem írja felül az antiszemita beállítottságot, ugyanakkor a politikai beállítottság erőteljesen meghatározza. Mint ahogy a korábbi kutatások is kimutatták, a zsidóellenes előítéletesség szoros összefüggésben áll különféle, a zsidósághoz közvetlenül nem kapcsolódó világnézeti attitűdökkel: a rendpártisággal, az idegenellenességgel vagy a nacionalizmussal.

Politikailag aktív antiszemiták

Az is érdekes, hogy a politika iránt legintenzívebben érdeklődő csoportban mintegy kétszer annyi a zsidóellenes válaszadó, mint a politika iránt közömbös állampolgárok körében. Vagyis a zsidóellenes választók hangosabbak, hajlamosabbak a nyilvános állásfoglalásra. Ily módon a közvélemény az ő arányukat túlbecsülheti, a valóságosnál nagyobbnak érzékelheti.
A politikai érdeklődésnél is szorosabb statisztikai kapcsolat van a pártpreferencia és a zsidóellenesség között. A jobbikos válaszadók abszolút többsége erősen zsidóellenes, kétharmaduk pedig valamilyen mértékben antiszemita; ez bizonyult az összes közül a legerősebb összefüggésnek.
Ezzel együtt tévhit, hogy az antiszemitizmus kizárólag valamelyik párt vagy politikai oldal jellemzője lenne: a baloldali válaszadók negyede-ötöde és a fideszesek harmada is mérsékelten vagy erősen antiszemita; a jobbikosok között viszont egyharmados kisebbséget alkotnak a nem antiszemiták. Mivel a Jobbik támogatói a teljes minta 14 százalékát teszik ki, ezért az az állítás sem állja meg a helyét, hogy az antiszemiták többsége jobbikos lenne.

Jelentősen nőtt a holokauszt-relativizálók száma

A kutatók a magyar lakosságnak a holokausztról, a második világháborús zsidóüldözésekért való felelősségről és a történelmi múlttal való szembenézés szükségességéről vallott nézeteit is vizsgálták. Látható, hogy a holokauszttal kapcsolatos magyar felelősséget egyre kevesebben ismerik el (2006-ban 60 százalék, tavaly már csak 49 százalék volt). Az pedig különösen aggasztó, hogy a válaszadók 12 százaléka szerint a koncentrációs táborokban nem is voltak gázkamrák (az ezt vallók aránya 2013-ban még csak 8 százalék volt), 15 százalékuk szerint pedig a szörnyűségeket a zsidók utólag találták ki.  
Összegzésként a kutatók megjegyzik: a magyar közönséget csak igen mérsékelten foglalkoztatják a zsidósággal kapcsolatos témák, sokan nem is tudtak véleményt alkotni a feltett kérdések vonatkozásában. Ugyanakkor – teszik hozzá – ahhoz képest mégis számottevő az érdeklődés, hogy olyan ügyről van szó, amely a lakosság nagy többségét nem érinti közvetlenül.

Olvasson tovább: