Kereső toggle

Merkel után, Putyin előtt

Történelmi jelentőségű látogatás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Történelmi jelentőségű volt Angela Merkel magyarországi látogatása. Elsősorban azért, mert 70 év óta először járt ilyen magas rangú német politikai vezető a magyar zsidóság szentélyében. Orbán Viktor szempontjából pedig egy elpuskázott lehetőségnek tűnik a látogatás, mert egy felesleges mondata miatt újra gyanús vezetőként került be a nemzetközi sajtóba, noha a magyar kormány hónapok óta kőkeményen pedálozott azért, hogy a németeknél jól álljon a szénánk.

Angela Merkel látogatása előtt a Fidesz vezérkara kommunikációs offenzívát indított, interjúkban és háttérbeszélgetések sorozatán magyarázták, hogy mennyire kitűnőek a német–magyar kapcsolatok. Az is kiderült ezeken a beszélgetéseken, hogy tavaly szeptember óta a magyar kormány komoly gesztusokat tett Berlinnek, nemcsak az üzleti életben, hanem a külpolitikánk „németesítésében” is. Az Oroszország elleni szankciók ügyében, melyben Budapest korábban különutas, oroszbarát politikát vitt Európában, szóról szóra a német külpolitika fogalmi rendszerét vettük át. A látogatás előkészületei során pedig, legalábbis ezt állították az ebben részt vevő politikusok, fel sem merültek a németek részéről belpolitikai jellegű témák, mint például az úgynevezett demokráciadeficit kérdései, amivel például az Egyesült Államok rendre revolverezi a magyar kormányt. A demokratikus ügyekről Szijjártó Péter külügyminiszter állítólag még írásos felhívást, a diplomáciai nyelvezetben „non papert” is kapott az amerikaiaktól.

A Fidesz-vezetők még azt is elárulták, hogy tavaly ősszel Orbán Viktor és Angela Merkel között lezajlott egy négyszemközti, az összes kényes témát érintő „komoly beszélgetés”. Így a német kancellár látogatását sima protokolleseménynek láttatták, amelynek fontos témái már előre lefutottak, ezért úgy tűnt, hogy ez a vizit inkább az Orbán-kabinet diadalmenete lesz. Sőt, egy ismert kormánytag arról is beszélt nekünk, hogy a Merkel-látogatás sikere, a kormány ily módon történő nemzetközi elismerése nyitánya lehet annak, hogy az idei évben új lendületet vesz a kormányzás.

Eltérő a demokrácia-felfogásuk

A látogatás külsőségei is azt mutatták, hogy a kormány mindent megtett, hogy különleges elbánásban részesítsék Angela Merkelt. A reptéren Szijjártó Péter virágcsokorral fogadta, az Országház előtt izgatottan várakozó Orbán Viktor pedig kézcsókkal, bent az épületben gáláns, mosolygó miniszterek sorfala köszöntötte a német vezetőt. Aztán a miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón elhangzottak mintha mindent elrontottak volna. Mind a magyar, mind a nemzetközi sajtóban az jött le, hogy számos kérdésben nézeteltérés volt a két politikus között. Orbán diadalmenete helyett egyenesen arról szóltak a híradások, hogy Merkel a demokráciával összefüggésben nem tudja értelmezni a magyar miniszterelnök által rendre használt „illiberális” kifejezést. Emellett a kétharmados többség ellenére azt ajánlotta a magyar politikai vezetésnek, hogy folytassanak érdemi a párbeszédet az ellenzékkel, a civil szervezetekkel, valamint a sajtóval.

Egyébként beszédes, hogy a demokráciamodellről szóló kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) újságírója tette fel. Magyarországon nem annyira közismert, hogy nem valamelyik fővárosi, berlini lap a legbefolyásosabb újság Németországban, hanem a FAZ. Ennek az az oka, hogy Frankfurt ma Európa gazdasági fővárosa, itt található az Európai Központi Bank székhelye, Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtőzsde és a világ legnagyobb határidős tőzsdéje, az EUREX is. Miközben a magyar kormánypárti politikusok előszeretettel sugalmazzák, hogy az európai politika paravánja mögött minden a nyers üzletről szól, csak az egészet becsomagolják bürokratikus brüsszeli nyelvezetbe és az európai demokráciáról szóló ideákba, egy frankfurti újságíró az egyetlen kérdezési lehetőségét arra használta fel, hogy a magyar demokráciamodellt firtassa.

Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatón kicsit kioktatós, talán Merkel udvarias hangneméhez képest kevésbé diplomatikus stílusban védte meg az illiberális demokráciáról szóló, a társadalomtudományok művelői és a hétköznapi emberek számára is nehezen érthető elméletét. Ez viszont alapot szolgáltatott arra, hogy a nemzetközi lapok és hírügynökségek jelentéseiben a magyar modellt valami gyanús, az Európában bevett rendszerektől eltérő, leginkább a moszkvai hatalomgyakorláshoz közelítő kísérletként lehessen leírni. A FAZ másnap azt ecsetelte, hogy felmerül a gyanú: Orbán Viktor az orosz modellhez közelíti Magyarországot.

Történelem a Dohány utcában

Míg a Merkel és Orbán közötti dogmatikai affér nagy visszhangot keltett, addig meglepően kevesen vették észre, hogy történelmi eseményre került sor a Dohány utcai zsinagógában. A soa óta nem járt ilyen magas rangú német politikus a magyar zsidó szervezeteknél. A Dohány utcai zsinagóga amúgy is jelképe a magyar holokausztnak, és Merkel – ötórás magyarországi tartózkodásához képest arányaiban a leghangsúlyosabb – látogatása egyben a németeknek, az egész német népnek a magyar zsidóság felé megnyilvánuló őszinte gesztusa volt.

A zsidó szervezeteknél tett látogatás azonban hordoz egy nagyon jelentős emlékezetpolitikai üzenetet is. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyes hírek szerint a német politikai vezetés ragaszkodott ahhoz, hogy ezen a látogatáson ne legyenek jelen magyar kormánytagok. A németek udvariasan, de elhatárolódtak attól az emlékezetpolitikai dogmától is, amely mintha meghatározná a kormány gondolkozásának irányát e témában, és amely a Szabadság téri ellentmondásos esztétikájú és vitatott üzenetet hordozó, egy éjjel, suttyomban felállított megszállási emlékműben öltött testet.

A német emlékezetpolitika egyik fontos tétele, hogy nem akarnak senkinek sem tanácsot, vagy mintát adni. Elismerik a felelősségüket a második világháború okozta világégésért, illetve a holokausztért, és sem magukat, de másokat sem akarnak felmenteni. Ezzel a bűnnel való szembenézést minden nemzet saját házi feladatának tartják. Ha a német politikai elit egyetértene a Szabadság téri emlékmű üzenetével, Merkel szakított volna időt arra, hogy fejet hajtson a – Parlamenttől három perc sétával megközelíthető – szobornál. Nem tette. Kizárt, hogy azért, mert nem maradt rá ideje. És nem fogadta el Schmidt Mária invitálását sem a Terror Háza és a XXI. Század Intézet díjátadójára, ahol a keletnémet emigránsokat segítő magyarokat méltatták.

Putyin előtt

A Merkel-látogatás harmadik fő kérdése a magyar kormány Moszkvához való viszonya volt az elmélyülő, egyre szörnyűbb ukrán válság idején. Ennek egyik eleme a nemzetközi szankciók kérdése, amelyben a német kancellár üzenete egyértelmű. A másik pedig maga Putyin magyarországi látogatása, melynek kapcsán egyes híresztelések szerint Merkel sikertelenül próbálta meg rábírni Orbánt arra, hogy fújja le a két hét múlva esedékes találkozót. A nemzetközi politikai élet már most kiemelten foglalkozik azzal, hogy vajon Magyarország-e a leggyengébb láncszem az atlanti szövetségben és az Európai Unióban, így komoly kihívás lehet a magyar kormánynak, ha Putyin egyértelműen Orbán Viktort dicsérni érkezik Budapestre atom- és gázüzletekkel a puttonyában.

Minden lényeges terítékre került

Heisler András, a Mazsihisz elnöke:

Történelmi epizód volt a magyar zsidóság életében Angela Merkel Dohány utcai zsinagógában tett látogatása. Német részről utoljára Adolf Eichmann volt ilyen magas rangú vendégünk. Kancellár asszonnyal folytatott tárgyalások ugyanabban a teremben zajlottak, ahonnan Eichmann halálos parancsait osztogatta. A látogatás számunkra azt üzeni, hogy Németország figyel az európai kisebbségekre, az európai zsidóságra, és kiemelten Közép-Kelet Európa legnagyobb zsidó közösségére, a magyarra.
Jó hangulatú, őszinte beszélgetést folytattunk Merkel asszonnyal, aki rendkívül felkészült volt, így hamar az érdemi dolgok kerültek napirendre. Rácsodálkozott a magyar egyházügyi szabályozásra annak kapcsán, hogy hazánkban nem minden zsidó felekezetnek van egyházi státusza, és azt a logikus kérdést tette fel, hogy vajon a többi magyar egyház milyen támogatást nyújt ennek megszerzésében számukra. A kárpótlás kérdése is szóba került, hiszen Németország évtizedek óta fizet életjáradékot a holokauszt túlélői­nek. Ennek kapcsán elmeséltem, hogy találkozásunk napját az édesanyámnál kezdtem, aki Auschwitz borzalmai közül menekült meg, és aki úgy búcsúzott tőlem, hogy nagyon örül, amiért fia a német kancellárral találkozik. Angela Merkel erre mosolyogva annyit mondott: a csodák itt kezdődnek.
Szükségképpen az emlékévben átélt konfliktusaink, és a kormány, valamint a hazai zsidó szervezetek között kialakult vitás kérdések is szóba kerültek. Kifejeztük, hogy a Mazsihisz számára sohasem képezheti vita tárgyát a korabeli magyar kormány felelőssége a holokauszt magyar áldozataiért. Ugyanakkor arra is rámutattunk, hogy a regnáló kormányzat részéről tapasztalható egy attitűdváltás, melynek kézzelfogható jelei a zsinagógák és a temetők felújítására átcsoportosított összegek. A német megszállási emlékmű kapcsán Merkel asszony csak annyit mondott, hogy ezt a magyar társadalom eléggé keményen lereagálta, mi pedig rögzítettük, hogy egy szimpla utcai tárgynak tekintjük a szoborcsoportot. Összességében úgy vélekedtünk, hogy mivel az ország méltó módon megünnepelte a 70. évfordulót, az emlékévet nem tekintjük kudarcosnak.
A szervezés három hónapja alatt egyszer sem merült fel a német nagykövetség részéről, hogy a kormány képviselői is jelen legyenek a zsinagógai látogatáson. Meg­győződésem szerint német részről ebben semmilyen célzatosság nem volt, mi pedig úgy gondolkoztunk, hogy a vendéglátói szerepünk nem terjed ki újabb vendégek meghívására. Előzetesen volt egy kis izgalom a kormány részéről, hogy a Mazsihisz mit fog képviselni ezen az egyeztetésen, de megnyugtattam az illetékest, hogy önkor­mányzatként nincs szükségünk gardedámra, képesek vagyunk önállóan is tárgyalni, hiszen független és felelős állampolgárai vagyunk Magyarországnak, akik nemcsak a magyar zsidóságért, hanem a hazájukért is felelősséggel tartoznak. (Sz. Z.)

Olvasson tovább:

  • Trumppal sokkolt Orbán

    Kiakadt az ellenzék és gyakorlatilag a teljes magyar ellenzéki sajtó Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott, Donald Trumpot támogató kijelentésein.
  • A sikernek nem titka van, hanem ára

    A mai fiatal generáció nem lázadó, nem akarja megváltoztatni azt a közeget, amiben él: ha nem tetszik neki valami, egyszerűen továbbáll – mondja az Új Nemzedék Központ kommunikációs igazgatója.
  • Mit jelent az új kormányzati modell?

    A miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a jövőben két kormánykabinet fog működni (gazdasági és stratégiai). A miniszter szerint ezek a testületek nem informálisak lesznek, hanem valódi döntési jogosultsággal bírnak majd.