Kereső toggle

Sokakat emészt a társas magány

Új korszak jön az ünnepek után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A karácsony viszonylag csendes, a szilveszter annál mozgalmasabb volt a mentőknél. A lelkisegély-szolgálatok hívásainak száma pedig főleg most, az ünnepek után növekszik meg. Különösen a társas magány jön felszínre, és kevésbé az egyedül élőké.

Az új év azzal a hírrel indult, hogy öngyilkos lett a MOB alelnöke, Leyler Richárd. A hatvanhat éves sportvezető egyebek között a Magyar Kick-Box Szakszövetség elnöke is volt. „Múlt év végén közölték vele az orvosok a szörnyű hírt, de senkinek sem árulta el a családban, hogy rákos. Hálás vagyok a bátor tettéért, hogy nem hagyta szenvedni a szeretteit a betegség miatt. A férjem egy kőszikla volt, nem tudta volna elviselni a kiszolgáltatottságot” – mondta az elhunyt felesége, Szabó Júlia a Blikknek.

A hír, amely végigfutott a hazai médián, szimbolikus volt, az év eleji időszak ugyanis kiemelkedő az öngyilkosságok szempontjából. Óriási tehát a média felelőssége a hír tálalásában, hiszen a MOB alelnökének öngyilkossága egy negatív üzenet, és a példa ragadós lehet, hiszen egy erősen mintakövető magatartásról van szó: közéleti emberek öngyilkossága már nem egyszer indított másokat is arra, hogy önkezükkel vessenek véget életüknek. „Az eset ráadásul azt üzenheti, hogy ha beteg vagyok, akkor még nagy teher is vagyok a környezetemnek. Pedig súlyos betegségben is meg kell próbálni emberhez méltóan élni és meghalni” – mondta el érdeklődésünkre Szabóné dr. Kállai Klára, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) titkára. Hozzátette: a súlyos betegségeket kísérő lelki problémák gyakran megjelennek a segélyhívóknál is, de a segítségkérés már önmagában is egy pozitív lépés. Onkopszichológiai alapvetés ugyanis, hogy aki képes túltenni magát a kezdeti kétségbeesésen, félelmeken, aki a betegséggel való megbirkózást kihívásnak tekinti – ehhez gyakran külső támogatás is szükséges –, annak nagyságrendekkel nagyobb esélye van a gyógyulásra. Az élsportolók jobbára fegyelmezett személyiségek, olyan emberek, akik nem tudják vagy nem akarják kimutatni az érzelmeiket, ami adott esetben  gyengítheti is a megbirkózási képességüket. 

A másokkal való törődés pozitív élményt és reményt ad, sőt, a segítés a segítő számára is kimutathatóan jótékony hatású, erősíti az immunrendszerét, a lelkiállapotát.

A LESZ titkára kérdésünkre megerősítette azt is: idén harmadával többen kértek segítséget karácsony után a telefonos lelki elsősegély-szolgálatoktól, mint karácsony előtt. „Az egész évi növekedésben az is benne van, hogy három éve áttértünk az ingyenesen hívható európai uniós telefonszámra. Másrészt hosszú évek óta megfigyelhető, hogy nem az ünnepek alatt, hanem különösen az ünnepeket követően sokasodnak meg a hívások, és idén tovább erősödött ez a tendencia. Ez nem véletlen: az öngyilkosság-megelőzéssel foglalkozó szakirodalom az ünnepek előtti felfokozott várakozást, majd az azt követő csalódottságot, reménytelenséget kiemelten veszélyeztetett időszakként emlegeti. A karácsony különösen nehéz időszak, mert az kimondottan a családra fókuszál. Az ünnep hangulata tükrözi a család állapotát, igaz, arról sem tudunk eleget, hogyan kellene igazán jól együtt ünnepelni” – fejtette ki a pszichológus. Megjegyezte: az ünnepek előtt és után az anyagi gondok is érzékelhetően fölerősödnek.

Az év eleje amúgy is a téli depresszió jellegzetes időszaka, már csak a fény- és mozgáshiány miatt is. A telefonos lelki elsősegély-szolgálatok hívásaiban az ünnepek múltával a magányérzés a domináns. Gyakran tapasztalni azt, hogy nem egyedülállók telefonálnak, hanem inkább a lelki vagy úgymond társas magány az, ami emészti az embereket. Tehát sok hívó családban él, mégis nagyon szenved a magánytól.

A KSH adatai szerint az öngyilkosságoknak és a válásoknak is jellegzetes időszaka a január. Ha a magányérzés érzelmi-indulati zavarral, agresszióval, alkoholfüggéssel vagy magánéleti krízissel, esetleg gyásszal párosul, mindez fokozottan veszélyeztető tényezővé válhat az öngyilkosság szempontjából. A középkorú vagy idősebb korosztályok, különösen a férfiak a legérintettebbek (a befejezett öngyilkosságoknál a férfi-nő arány 4:1), de a 30 év alatti fiatalok öngyilkossága is nő, körükben a nemek aránya kiegyensúlyozottabb.

A LESZ titkára szerint hatékony, hétköznapi ellenszer a beszélgetés, akár a sarki boltossal is pár mondat. Egyre többször jön olyan hívás is, amikor az illető adja a kollegáját vagy rokonát. Ez is óriási segítséget jelent adott esetben, hogy a másik helyett felhívják a segélyszolgálatot, mert az érintett sokszor beszűkült tudatállapotban van, és magától erre nem képes. A kritikus állapot az első 3-6 óra, ha ez alatt bárkivel beszélni tud, az életmentő hatású. 

A mostani karácsony a mentőknél is viszonylag csendesen zajlott, a szilveszter éjszaka már kevésbé. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója lapunkat úgy tájékoztatta: mentőegységeik Budapesten 500, országosan több mint 2000 esetben nyújtottak segítséget. A mentőket karambolok, gázolások, verekedések, rosszullétek és sok magatehetetlen, ittas ember miatt is riasztották országszerte. Az idei szilveszteren a mentők 4 esetben hajtottak végre sikeres újraélesztést, 21 esetben „petárdabaleset” sérültjének nyújtottak segítséget, munkájukat agresszív részegek és téves riasztások is nehezítették. Egy mentőstiszt lapunknak elmondta: az elmúlt években volt olyan szilveszteri bulin, ahol kiérkezésekor már nem tudott újjáéleszteni egy huszonöt éves részeg fiút, aki saját hányásába fulladt bele. „A társai annyit sem tudtak, hogy csak az oldalára kellett volna fektetni, és akkor életben maradt volna. Mivel többen jogosítvánnyal és így elsősegély-nyújtási ismeretekkel is rendelkeztek, a felelősségre vonást sem kerülhették el” – mondta a mentős.

 

Öngyilkossági statisztikák

Hazánkban naponta hat ember hal meg öngyilkosság következtében, az év eleje különösen veszélyeztetett időszak. 2012-ben a 70 év fölöttiek körében történt az összes öngyilkosság 22 százaléka, míg az aktív középkorosztályban, azaz a 40–59 évesek  körében a 44,3 százaléka. A 15–29 évesek közül 181 fő halt meg öngyilkosság következtében, ez azt jelenti, hogy kétnaponta 1 fő. A WHO adatai szerint globálisan átlagosan százezer emberből 11,4 ölte meg magát 2012-ben, míg Magyarországon 19,1 – ez utóbbi szám a 2000-es adatokhoz képest 25,8 százalékos csökkenést jelent.

Olvasson tovább: