Kereső toggle

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

Újraosztás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A köz- és a magánmédia állapota alapvetően meghatározza, hogy egy országban milyen minőségű a demokrácia. Úgy tűnik, hogy Magyarországon mindkét területen „barkácsolás” zajlik. A közéletet az tartja lázban, hogy a Simicska Lajos nevéhez köthető, a Fidesz eddigi identitásának kialakításában kulcsszerepet játszó médiabirodalommal mi fog történni. Az biztosnak látszik, hogy  új korszak következik a jobboldali médiahátországban, és az is, hogy a „rettegett” Simicska Lajos pedig beleáll „valamilyen meccsbe”.

Nem csillapodik a hírverés a közmédia tervezett átalakítása kapcsán. Múlt héten a vs.hu írta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy szűk körű találkozón jobboldali orgánumok főszerkesztőinek arról beszélt, hogy a jövőben nem tekinti szükségesnek a támogatásukat, megszűnik az eddig megszokott viszony a Fidesz és köztük. Ezentúl ugyanis a miniszterelnök a közmédiát tekinti a legfontosabb csatornának a kormány és a Fidesz üzeneteinek közvetítésére, ezért a meghívottak nem számíthatnak arra, hogy jelentősebb mértékű állami hirdetéshez jutnak a következő időszakban, a saját lábukon kell majd megállniuk. Az eseményen a lap szerint többek között Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Borókai Gábor, a Heti Válasz vezetője, Liszkay Gábor és Élő Gábor, a Magyar Nemzet, illetve mno.hu főszerkesztői; valamint Bencsik András, a Demokrata első embere is jelen volt.
A hírt Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője igyekezett cáfolni, mondván, a megbeszélésen „pénzről nem volt szó”, és hasonlóan nyilatkozott Rogán Antal is, aki egyes forrásaink szerint nem is volt ott a találkozón, aki szerint Orbán Viktor nem engedi el a jobboldali sajtó kezét.
Egy, a szűk körű tanácskozáson jelen levő forrásunk viszont azt állította, hogy a kiszivárogtatással szemben Orbán éppen gesztust gyakorolt a jobboldali médiavezérek felé, hogy bár bizonyos értelemben lazul a kapcsolatuk, de a szálakat nem szakítják el, és számíthatnak rá.  
Ugyanakkor több jel is arra utal, hogy mégiscsak megváltozik az állami hirdetések elosztásának elve. Egyrészt tavaly ősszel létrejött az állami reklámköltéseket koordináló Nemzeti Kommunikációs Hivatal, vagyis centralizálják az elosztást. Tavaly az állam 30 milliárd forintot „hirdetett el”, idén tudatosan még egy forintra sem írtak ki pályázatot.
Másrészt a Magyar Nemzet és a HírTv jelentős takarékossági intézkedéseket vezetett be, embereket bocsátottak el. Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője pedig nem véletlenül nyilatkozta a vs.hu-nak, hogy „elégséges végigtekinteni a kormányközelinek mondott sajtó oldalain, és megtapasztalható, hogy azokon ősz óta állami hirdetés csak nagyon szórványosan jelent meg”.   
A Simicska Lajos szűk köréhez tartozó egyik forrásunk pedig már tavaly nyáron arról beszélt a Hetek munkatársának, hogy a miniszterelnök a sikeres választás után közölte: átalakítja médiapolitikáját, és minden erőforrást az állami média megerősítésére csoportosít át, mert ebben látja a feltétlen kormányhűség legfőbb biztosítékát.  Nos, tényleg így lett, illetve lesz.
Interjúalanyunk most, a főszerkesztők és a miniszterelnök találkozója után úgy fogalmazott, hogy „Simicska Lajos beleáll a meccsbe”. Mint mondta, a nagyvállalkozó és Orbán Viktor háborúja nem most, hanem tavaly áprilisban kezdődött, a törésvonal pedig két ügy mentén hasadt: a média központosításáról és Paks 2 oroszok általi felépítéséről gondolkoznak gyökeresen eltérően. Bár korábbi információnkat, miszerint Simicska Lajos „nem ilyen országot akart” – hanem sokkal demokratikusabbat –, egyes liberális honlapokon mostanában is gúnyosan kétkedve idézik, sőt, még fideszes politikusok is élcelődnek ezen, de informátorunk kitart mellette. És pont a nagyvállalkozó – szerinte erős – felelősségérzetével is magyarázta, miért áll bele Simicska a meccsbe, és például miért nem költözik el egy nyugodt békés országba, hiszen vagyona – amit egyébként soha nem cáfoltan túlnyomó részben közbeszerzések révén szerzett főként Fidesz-kormányok alatt – ezt lehetővé tenné.
Úgy tudjuk, Orbán Viktor tavalyi ajánlata úgy szólt, hogy Simicska váljon meg médiabirodalmától (Magyar Nemzet, mno.hu, Hír TV, Class FM Rádió, Lánchíd Rádió stb.), vonja ki magát a politikából, cserébe megtarthatja gazdasági érdekeltségeit. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, mert értelmezése szerint a „Fidesz-birodalom” sikere alapvetően két pillérre épült: Orbán a politikai vezető, míg ő maga a gazdasági hátország megteremtője.
Az új helyzetben informátorunk szerint először a médiaportfóliót alakítják át: „középre húzzák” az érintett szerkesztőségeket, megjelenik a kormánykritika. Kezdetben az oroszpárti külpolitikát kezdik bírálni, és ez még nem lesz nagyon feltűnő. Később azonban jöhetnek a kormányzati szereplőkhöz köthető korrupciós ügyek – ez viszont nem egyszerű feladat. Egyrészt előbb-utóbb nyíltan meg kell majd magyarázni a változás okát, másrészt úgy kell kormánykritikusnak (is) lenniük, hogy közben ne a Jobbikhoz tolják a Fidesz szavazóbázisát. Tény, hogy a kormánypárt egymilliós szavazatvesztéséből – amihez például az RTL Klub hirtelen kormánykritikussá válása is sokat hozzátehetett – eddig csak a Jobbik profitált, ezt azonban a legkevésbé sem akarja a nagyvállalkozó.
Sőt, forrásunk szerint kifejezetten azt célozták meg, hogy ne állhasson elő egy Fidesz–Jobbik-koalíció veszélye, ne tolódhasson még jobbra és „keletebbre” az ország. Ehhez azonban nem elég a Simicska-féle médiabirodalom áthangolása. Úgy tudjuk, „politikai kristályosodási ponttá akarnak válni”, új, fiatal konzervatív politikusokat akarnak „találni” és felfuttatni. Azt, hogy Simicska Lajos politikai háttérszerepet vállalhat Orbán Viktorral szemben, megerősíti, hogy a vállalkozó decemberben bejelentette, fontolgatja indulását a veszprémi időközi választáson, de nem a Fidesz színeiben. Ettől végül elállt, a hét elején kiderült, hogy nem jelöltette magát. Úgy tudni azért, mert nem akart árulónak látszani, illetve a Fidesz-frakcióban ülő szövetségeseit sem kívánta kellemetlen helyzetbe hozni.      
Úgy tűnik azonban, a fenti tervek mögött álló vállalkozó és a céges menedzsment nem rendelkezik pontos forgatókönyvvel: forrásunk legalábbis nem tudott időbeli ütemezésről beszámolni. „Egyik lépésből következik a másik, de mindig figyelembe kell venni a reakciókat.” Tény, hogy egy ilyen folyamat nehezen modellezhető, hiszen korábban nem volt példa rá, hogy jobboldali alternatívát hoztak volna létre a Fidesszel szemben. Elképzelhető az is, hogy mély sebeket ütnek egymáson, hiszen mindkét fél sokat tud a másikról, ám a politika már csak ilyen – mondta informátorunk. Úgy tudjuk, a fenti tervek pénzügyi háttere akár tíz évre is biztosított. Az újjáalakított állami média szívóhatásától nem tartanak, „azok a szerkesztők, újságírók, akik menni akarnak, jobb is, ha mennek” – mondta forrásunk.
Egy másik, Simicska médiabirodalmában vezető szerepet betöltő interjúalanyunk ugyanakkor szintén azt magyarázta, hogy Orbán nem egészen arról beszélt a jobboldali orgánumok főszerkesztőinek, hogy kizárólagosan a közmédia kaphat a jövőben állami hirdetéseket. Ezen a találkozón egyébként ő is ott volt. „Minden évben van egy ilyen jellegű beszélgetés, ahol a miniszterelnök nem bejelent és utasít, hanem egy nagyobb kontextusba ágyazva elmagyarázza, hogy mit miért tesz a kormány, és melyik jelenségnek – például az amerikai diplomáciai offenzívának – mi a háttere. Ezen a beszélgetésen egy mellékszál volt az állami hirdetések kérdése, amit ráadásul a kiszivárogtató – szándékosan vagy sem, de – félremagyarázott” – fogalmazott forrásunk, aki azonban nem akarta elmondani, hogy valójában mi hangzott el, mondván, ez bizalmi kérdés. Arról azonban nem tud, hogy minden állami forrást megvonnának a jobboldali médiumoktól. Hangsúlyozta, egyáltalán nincs pánik az érintett jobboldali szerkesztőségekben sem az esetleges elmaradó bevételek miatt, sem azért, mert a köztévé hírcsatornája elszívná a „szürkeállományt” tőlük. Információi szerint már eredetileg is az volt a koncepció, hogy az állami hírcsatornánál fiatal kollégákat alkalmaznának, akik még jól alakíthatók. Tavaly nyáron pedig – tette hozzá – készült egy koncepció a jobboldali szerkesztőségekben azzal kapcsolatban, hogy állami megrendelések nélkül is talpon tudnának-e maradni, a válasz pedig igen volt. A köztévés átalakítás szerinte egyébként nem teljesen átgondolt: a csatornák tematizálása ugyan világtrend, ám kérdés, hogy a hírcsatornával lehet-e több nézőt elérni, mint az eddigi M1-gyel.
Úgy látja, a Simicska–Orbán-háború túl van pörgetve a sajtóban, ugyanis nincs áthidalhatatlan ellentét a két fél között. Szerinte a közvélekedéssel ellentétben az RTL Klub híradójának kormányellenes leleplező anyagai sem Simicskától származnak. Szerinte a nagyvállalkozó csak azért nincs célkeresztben az RTL-nél, mert a jelentősebb csatornák között van egy „gentleman agreement”, amely szerint „egymásra nem lőnek”. Forrásunk úgy tudja egyébként, hogy az RTL Klubbal a Fidesz számára megoldódhat az úgynevezett kormányellenes híradók „problematikája”. Jobboldali körökben arra számítanak, hogy Angela Merkel német kancellár budapesti látogatásán is téma lehet ez az ügy, de kialakulhat egy olyan megoldási képlet, amelyben mindkét fél, a kormány és a médiatulajdonos is jól járhat.
Tavaly év végén egy vezető kormánytag azt nyilatkozta a Hetek munkatársának, hogy négy legjelentősebb problémájuk (az Egyesült Államokkal való konfliktus, a Simicska–Orbán-háború, az RTL kormánykritikus híradásai és a korrupciós ügyek) közül kettőt a reményei szerint fél éven belül meg fognak oldani – azt viszont nem árulta el, hogy melyik kettőre gondolt. Úgy tudjuk, hogy van arra esély, hogy az amerikai diplomácia „visszavesz” a kormányellenes offenzívából, mivel nem érdekük, hogy ezzel a Jobbikot erősítsék, s bár a Simicska–Orbán-konfliktus egyelőre nem a megoldás irányába mozdult el, egy mérsékelt hangvételű status quo körvonalazódik. A korrupciós ügyeket nehéz lenne rövid időn belül megnyugtatóan kezelni, így logikai alapon maradt RTL-probléma megoldási kísérlete.

Olvasson tovább: