Kereső toggle

A média elrablása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az RTL Klub mellett a Tv2 és meglepetésre a HírTv is kárvallottja lehet a médiatörvény legújabb módosításának, illetve a „királyi” csatornák közpénzből történő gyarapításának. A kereskedelmi tévék ugyanis kiszorulhatnak a műsorterjesztők alapcsomagjaiból, ahová a törvény erejénél fogva be kell majd kerülniük az új tévéadóknak – köztük várhatóan egy állami hírcsatornával. Meglehet, hogy a jövőben csak a köztévé csatornái maradnak „országosak”, vagyis mindenki számára elérhetőek.

A törvénymódosítás értelmében január 1-től a műsorterjesztők – a digitális kábelszolgáltatók (amelyek közül a UPC, a Digi és a Telekom a legnagyobb valamint a műholdas szolgáltatók és a földfelszíni digitális sugárzást biztosító MindigTV) – kötelesek helyet biztosítani alapcsomagjaikban két új köztévés csatornának, mégpedig HD minőségben. Sőt, az úgynevezett csatornakiosztásban is előre kell sorolniuk az állami adókat – versenyelőnyt biztosítva ezzel nekik.

A tervezet fideszes előterjesztői – Dunai Mónika és Tuzson Bence – igyekeztek hangsúlyozni, hogy szó sincs a kereskedelmi tévék kiszorításáról, a médiapiac kormányzati átszabásáról, hiszen a szolgáltatóknak nem lesz kötelező kirakniuk egyetlen csatornát sem az alapcsomagból. Ez azonban csak féligazság: a jelenlegi sávszélességekbe ugyanis nem fér bele két új csatorna. Ha a „kertévéknek” ki kellene esniük, az a reklámadó és a kábelszolgáltatási díjak megvonása után a harmadik csapás lenne számukra, hiszen a reklámpiacuk is apadna (ez az állami megrendelésekből részesülő Tv2-t kevésbé érintené érzékenyen, mint a tiltólistán lévő RTL Klubot).

Nem véletlen, hogy az RTL Klub programigazgatója azonnal találva érezte magukat. „A javaslat, ami igazi hungarikumnak is tekinthető, újabb kísérlet a médiaszabadság és a szabad verseny korlátozására, hiszen nem engedi, hogy a csatornákat a szolgáltatók saját szempontjaik, nézettségük alapján sorolják be” – írta közleményében. Úgy tűnik, Kolosi leginkább az ingyenesen fogható földfelszíni digitális sugárzás kapcsán aggódik: az RTL Híradója szerint 350 ezer háztartásban élő néző veszíthetné el a lehetőségét annak, hogy „független információkhoz és hírekhez jusson a legfontosabb médiumon, azaz a televízión keresztül”.

Nem tisztázott azonban az sem, hogy a kábelszolgáltatók előfizetői mit kapnak majd a legolcsóbb csomagban. Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke a Heteknek úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi technikai lehetőségeket figyelembe véve a szolgáltatók alapcsomagjaiban a két új közcsatorna valóban csak úgy kaphat helyet, ha más csatornákat kivesznek belőle – ebben azonban nem érdekelt a szakma. A 2,3 millió háztartást elérő kábelszolgáltatóktól ugyanis az előfizetők 40-50 százaléka – nyilván anyagi okok miatt – az alapcsomagot igényli. Ha pedig ebből a több mint egymillió háztartásból eltűnne a két legnagyobb nézettségű csatorna, az meglehetős elégedetlenséget szülne, ami a szolgáltatóknak nem érdeke. „Eddig az úgynevezett közérdekű igénybevétel négy közcsatornára terjedt ki, most ez kettővel bővülne. Egyetlen út maradt előttünk: a fejlesztés. A logikus – és az uniós jogelvekkel összhangban lévő – megközelítés az lenne, ha ezt az állami érdek miatt szükségessé váló kapacitásbővítést az állam finanszírozná” – vélekedett Kéry Ferenc, aki szerint a kábelszolgáltatók esetében összességében százmilliós nagyságrendű beruházásra lenne szükség. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a kormány nem hallja meg az ezzel kapcsolatos igényüket, az elnök azt válaszolta, a fejlesztési kényszer miatt elkerülhetetlen lenne az előfizetői díjak emelése.

Kéry Ferenc szerint egyébként az is meglehetősen ellentmondásos, hogy a törvényalkotók január 1-től írnák elő a két csatornahely biztosítását – ám a két új csatorna még nem létezik. Ilyen és ehhez hasonló észrevételeiket, kérdéseiket azonban nem volt lehetőségük megbeszélni az előterjesztőkkel, azok ugyanis nem kérdezték meg őket.

Egyelőre egyébként még az is kérdéses, hogy melyik lesz a két új csatorna. Az eddigi hírek szerint a fiatalokat megcélzó – a „kertévék” hirdetési piacára „rárepülő” – Petőfi Tv-ről és egy sportcsatornáról lenne szó. Ugyanakkor a Petőfi az M2 csatornájának esti műsorsávjában sugározna – vagyis technikai értelemben nem számítana újnak. Mindez erősíti a szakmán belül szinte tényként kezelt hírt, miszerint várható egy állami hírtelevízió beindítása is. Ez akár a Simicska–Orbán háború újabb epizódja is lehet, hiszen a HírTv a nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozik. Az is nagy kérdés, hogy a tervek fényében – a közmédiumok összevonása-racionalizálása ellenére – elegendő lesz-e jövőre 80 milliárd forintnyi közpénz a „királyi televízió” számára.    

„Úgy tűnik, megvalósulhat Orbán Viktor álma, egy nagy, minden igényt kielégítő, állami tulajdonban lévő média, amely jól szolgálja a nemzeti együttműködés rendszerének érdekeit” – nyilatkozta a Heteknek Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint egy médiaháború szemtanúi lehetünk, még akkor is, ha a fideszes politikusok nem ismerik be, hogy valójában a kereskedelmi tévék kiszorítása a cél.

Pulai András hozzátette, önmagában azzal, hogy a köztévé új csatornákat indít nincs probléma, ez ugyanis világtrend és nem csak a közszolgálati televízióknál. „A gond a pártatlan felügyelet hiánya. Az M1 hírműsorai alapján nagyjából következtetni lehet arra, hogy az állami hírcsatorna körülbelül mennyire lenne pártatlan és korrekt” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy nemzetközi szinten példátlan, hogy kormányzati eszközökkel szorítják háttérbe a riválisokat a médiapiacon. Hozzátette: a kereskedelmi tévék számára a kábel- és a műholdszolgáltatók alapcsomagjaiból való kikerülés jelentené a legnagyobb érvágást, az ingyenes a földfelszíni szolgáltatást ugyanis jellemzően a reklámszempontból kevésbé fontos szegényebb réteg veszi igénybe. Ha a médiaháború eldurvul, akkor az elemző szerint az is kézenfekvő megoldás lehet, hogy az RTL Klub főcsatornája is – a kábelcsatornáikhoz hasonlóan – Luxemburgba települ (és akár kábelen szolgáltat tovább). Ezzel részben távolodni tud az kiszorítását célzó hazai szabályozás bizonyos elemeitől.

Fügefalevelek

„Nyilvánvalóan totális média-capture-ről (a média elrablásáról – a szerk.) van szó, a 2010-ben elindult átalakítási folyamat mintegy záróakkordjaként” – nyilatkozta a Heteknek Vincze Ildikó médiajogász a médiatörvény-módosítás másik fontos eleme kapcsán, amelynek értelmében a négy közszolgálati médiaszolgáltatót – Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. – egyesítenék. A szakértő szerint a négy részvénytársaság eddig is csak „fügefalevél” volt: vagyonukat, munkatársaikat, teljes tevékenységüket, teljes finanszírozásukat az MTVA-hoz delegálták, amely „teljes és egyenes függésben van a kormánytól”, mivel vezérigazgatóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke nevezi ki, akit pedig egyszemélyben a miniszterelnök.  Vincze Ildikó hozzátette: a mostani összevonás már nem jelent semmit, talán csak az MTI esetében fájó, hiszen arra volt/van példa, hogy a közszolgálati rádiók-televíziók egyes országokban összevont struktúrában, úgynevezett broadcasting-szisztémában működnek (lásd: BBC), de ennek a rendszernek sehol sem része a komplett, monopolhelyzetben lévő állami hírügynökségi tevékenység.
A szakértő arra is rámutatott, hogy „a kormányfüggő, átláthatatlan, sem tulajdonosi, sem társadalmi felügyelettel nem bíró” MTVA-ra – mivel nem médiaszolgáltató – nem érvényesek a médiatörvény médiaszolgáltatókra vonatkozó szabályai. Sőt, a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok sem, hiszem nem cég, hanem elvileg egy pénzalap, amely előállítja és meghatározza a teljes közmédia tartalmát. „És nem csak a közmédiáét, hiszen az ingyenes MTI híreivel dolgozik a komplett magyar elektronikus és printmédia. Ilyen torz piaci környezetben ugyanis független hírügynökségi vagy hírgyártói tevékenységre nincs lehetőség” – fogalmazott Vincze Ildikó.  Azt is kiemelte, hogy már csak a kereskedelmi médiaszolgáltatók azok, amelyek a kormány közvetlen befolyása nélkül működnek. A műsorterjesztőkre vonatkozó mostani módosítások szerinte az eddigi legdurvább beavatkozást jelentik a médiapiaci viszonyokba. „Ha ezt elfogadják, akkor százezrek, talán milliók, és éppen a legkevésbé tudatos, legszegényebb rétegek számára kerül ki az ingyenes csomagból a két kereskedelmi csatorna, végképp kiteljesítve az állami propaganda korlátlan érvényesülését” – vélekedett a médiajogász.

Olvasson tovább: