Kereső toggle

Tömegszervezők - Akik kinyírták a netadót

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új arcok, naivnak ható politikai elképzelések, mégis friss közéleti aktivitás – a kormányzati tervek visszavonása mellett ez az egyik hozadéka az internetadó elleni tüntetéssorozatnak. A megmozdulás főszereplőivel beszélgettünk.

Az internetadóról szóló bejelentést követően Gulyás Balázs az egyik egyetemi órája után hozta létre a Százezren az internetadó ellen elnevezésű Facebook-oldalt. Mire hazaért, látta, hogy „ez egy olyan történet, ami sok embert megfog”, ezért meghirdetett egy tüntetést is a közösségi oldalon. Másnapra több ezren jelezték a részvételüket, így Balázs bejelentette a megmozdulást a rendőrségen, és segítséget kért a civil tüntetésekben nagyobb gyakorlattal rendelkező ismerőseitől. Így indult el az utóbbi évek egyik legjelentősebb kormányellenes tüntetése, ami a főszervező szerint azért „durrant ekkorát”, mert „a 2008-ban még a Fidesz által is ellenzett internetadó látványosan ötletszerű és ostoba tervezet volt, ami nem- csak a felhasználókat és a gazdasági szereplőket terhelte meg, hanem szembe ment a fejlődéssel, és veszélyeztetette az információhoz való szabad hozzáférés jogát”. Hozzátette: az internetadó azért is jelentette az utolsó cseppet sokak számára, mert úgy érezték, hogy a hatalom ezzel a privát szférájukba igyekszik benyomulni.

Személye azért is érdekes, mert a kormány, illetve a hozzá lojális sajtó igyekezett baloldali megmozdulásként láttatni a tüntetéseket, ezért a főszervező MSZP-tagsága mellett azt is hangsúlyozták, hogy ő a párt egyik EP-képviselőjének, Gurmai Zitának a fia. Emellett a Fideszfigyelő blog alapítója, és az Egyenlítő című MSZP-blogba is ír. Gulyás – aki egyébként nyáron kilépett az MSZP-ből – minderre azt mondta, hogy „hiába próbáltak meg az általam mindig vállalt tények mellé féligazságokat keverve mocskolódni, a második tüntetésen még többen voltak, vagyis az emberek az internetadó mellett az álságos kommunikációból sem kértek”.

Gulyás Balázs szerint sikerük azt jelzi, hogy igenis érdemes tiltakozni a kormány „káros” intézkedéseivel szemben, a kérdés inkább az, hogy miként. Azt még ők sem döntötték el, hogy miután a legnagyobb felháborodást kiváltó internetadót „kihúzták a lábuk alól”, hova és hogyan lehet becsatornázni a hatalommal szembeni elégedetlenséget.  Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy miközben a tüntetések számos olyan embert is megmozgattak, akik eddig nem igazán foglalkoztak a politikával, magukat a politikai pártokat sikerült távol tartani. Kezdetben ugyan a Jobbik is igyekezett rászervezni a megmozdulásra, ám – ahogy Gulyás mondta – álláspontjuk zavarossá vált, miután Vona Gábor azzal jött elő, hogy az egész mögött az amerikai kormány, sőt, a CIA áll.

Füzessy Károly, a megmozdulások másik fő szervezője már az internetadó bejelentését megelőzően is tüntetést szervezett a Humán Platformmal október 23-ára, Tedd magad szabaddá címmel. Amikor az ünnep előtti hétfőn kiderült, hogy mit tervez a kormány, azonnal bevették a tematikába az internetadót – többek között a szociális igazságtalanságok vagy az oktatási rendszer kritikája mellé.  A diáktüntetések idejéről volt már tapasztalatuk a szervezésében, így találtak egymásra a fentebb idézett Gulyás Balázzsal. „Hasonlóan a diákmegmozdulásokhoz, azt láttuk, hogy ezúttal is spontán alakulnak ki vidéki városokban párhuzamos tüntetések. És ezúttal is sok olyan új ember volt a tüntetők között, akik most vettek részt először ilyen megmozduláson, így egyből megtapasztalhatták, hogy a szavuknak ereje van” – magyarázta Füzessy Károly. Rámutatott ugyanakkor egy különbségre is: amíg a felsőoktatás kérdése egy jól körülhatárolható társadalmi csoportot érintett, addig az internetadó ügye mindenkit felháborított. Szerinte többek között azért, mert a világháló a hátrányos helyzetből való kitörés egyik eszköze. Füzessy a kormánypárti sajtóban „bajnaistaként” jelent meg, amit ő határozottan visszautasít, mint ahogy azt is, hogy az Együtt-PM tagja lenne. „Minden ilyen kommunikáció kétségbeesett próbálkozás volt arra, hogy hiteltelenítsék a megmozdulást. Mi világosan megmondtuk, hogy nem akarjuk, hogy a tüntetésben szerepet vállaljanak a pártok” – fogalmazott. 

Úgy véli, a kormány „mindent megtesz”, hogy az elégedetlenségi szint továbbra is magas legyen, a kérdés csak az, hogy ezt milyen formában lesz érdemes kifejezni, és mikor billen át újból a népharag olyan megademonstrációkba, amelyek láttán a kormány visszakozni kényszerül. „Ne hagyjuk, hogy elhitesse velünk a hatalom, hogy felesleges bármibe is beleszólnunk! Részt kell vennünk a demokráciában, hogy az állampolgári véleményeket belekalkulálják az egyes hatalmi döntésekbe. Fontos, hogy ez ne populista, szélsőséges módon történjen, ehhez viszont a vitakultúrát fejleszteni kellene” – vázolta a receptet Füzessy Károly.

A tüntetések egyik új arca Várady Zsolt volt, akit felszólalásai kapcsán többnyire mint az Iwiw alapítóját emlegettek. A webfejlesztéssel foglalkozó vállalkozó még a tüntetéshullám előtt, október 10-én azzal fejezte ki felháborodását a magyar adórendszerrel szemben, hogy az összes eddig parlamentben megfordult pártot feljelentette. „Sérültek az alkotmányos jogaim, mivel olyan adórendszert alakítottak ki és tartanak fent a politikusok, ami a vállalkozók és a magánszemélyek nagy többségét adócsalásra, adóelkerülésre késztetik. Ez szerintem szándékos, így elnyomás alatt tartható a társadalom: mindenki zsarolhatóvá, megfélemlíthetővé válik” – magyarázta az okokat. Feljelentése a XI. kerületi rendőrkapitányságról a NAV-hoz került, majd onnan Központi Nyomozó Főügyészségre. Hogy mi lesz a sorsa, az sejthető, bár azt nyilván Várady sem tagadja, hogy feljelentése politikai célú volt, még ha nem is pártpolitikai. „Egyetlen párt sem áll mögöttem, és nem akarok politikus sem lenni. Mégis úgy gondolom, hogy ott mindenkinek politizálnia kell, ahol a kormány szinte hétről hétre előjön egy olyan botránnyal, hogy az ember nem tudja eldönteni, ez most egy kabaré vagy maga a valóság” – mondta a vállalkozó. Ezért szólalt fel már az október 23-ai Humán Platformos tüntetésen, majd utána az internetadó elleni megmozdulásokon is. Egyébként a pártpolitikai befolyás lehetőségét annyira elutasítja, hogy amikor meghallotta, hogy Gulyás Balázs milyen MSZP-s kötődésekkel rendelkezik, megijedt és el is bizonytalanodott – ám a többiek megnyugtatták, hogy nem pártrendezvényről lesz szó.

Várady egyébként már előre megmondta, hogy Orbán Viktor vissza fogja vonni az internetadó tervét. „Nyilván belátta, hogy ez politikailag veszélyes, és azt is, hogy ezzel ő erősebbé válik. Ennek ellenére örülök, mert ez volt az utóbbi idők szinte egyetlen értelmes kormányzati döntése” – fogalmazott.

Várady Zsolt egyébként éveket élt és dolgozott Németországban. Kérdésünkre, hogy miért nem külföldön próbálkozik továbbra is, azt mondta, szereti Magyarországot. Azért is viszi tovább az adófizetési morál javítását célzó kampányát. „Ahhoz, hogy az emberek ne ügyeskedjenek az adózás során, egy jó adórendszer kell, a korrupciót vissza kell szorítani, az államnak pedig átláthatóbban kell működnie” – sorolta. Szerinte az első lépés az kellene, hogy legyen, hogy a korrupciós botrányba keveredett Vida Ildikó NAV-elnököt lemondatják, valamint nyilvánosságra hozzák a többi kormányközeli érintetett nevét, akiknek szintén le kellene mondaniuk.  Úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos tüntetések – még ha „csupán” 5-10 ezer fősek is lesznek – segíthetnének abban, hogy az ország élhetőbbé váljon.

Olvasson tovább: