Kereső toggle

Törökök vagyunk vagy finnek?

Őskáosz a történelemkönyvben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tényekként mutat be a hazai szélsőjobboldal által kedvelt mítoszokat, és feltevésekként állít be tudományos tényeket az egyik kísérleti történelemtankönyv és munkafüzet egy most közzétett kritika szerint. A tankönyv-író a jelek szerint összetéveszti a finnugor nyelvrokonságunkat a magyarok eredettörténetével, és hitelesnek mutat be áltudományos forrásokat. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint viszont a cél épp a diákok forráskritikai érzékének a fejlesztése.

Újabb kritika fogalmazódott meg a kísérleti tankönyvekkel kapcsolatban, ezúttal a 9. osztályos gimnáziumi történelemtankönyvet és munkafüzetet vette górcső alá a nyest.hu nyelvtudományi portál. A bíráló leszögezi, hogy bár a tankönyv szerzői kompetens szakemberek, A magyar nép őstörténete című fejezet tudományos szempontból erősen kifogásolható rész. Sok a félrevezető szöveg és ábra, melyekkel kapcsolatban a könyv nem ad eligazítást a diákoknak, így ha a tanár nem korrigál, akkor könnyen az ragadhat meg a fejekben, hogy őseink között törökök is lehettek, vagy az, hogy a finnugor nyelvrokonságunkat megkérdőjelezi a török kulturális örökség teóriája. A fejezet amúgy történelemtudós szerzője a bírálat szerint keveri a nyelvek és a népek szerinti rokonság fogalmát, hibás térképeket és ábrákat ad közre.
A történeti nyelvészek nem vitatják, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű – és ennek a ténynek semmi köze a magyarok eredettörténetéhez. A tankönyvíró a magyarok őstörténetéről szólva mégis szembeállít egy „finnugor elméletet” és egy „törökös elméletet”, mintha ezekkel kapcsolatban tudományos vita folyna. A dolog hátterében a kritikusok szerint az a szélsőjobboldali felfogás áll, amely rokonszenvezik azzal a mítosszal, miszerint bárminemű finnugor rokonság csak a Habsburgok agyszüleménye volt a 19. században, abból a célból, hogy a magyarok nemzeti identitását összezavarják.
A nyest.hu szerzője különösen problémásnak tartja a tankönyvhöz tartozó munkafüzetet, amely a magyarság őstörténetét különféle, kétes hitelességű szemelvények alapján dolgoztatja fel a diákokkal. Például a hírhedt Trefort Ágoston-féle nyilatkozatot idézi a finnugor „származásunkról”, amely ráadásul tudvalevően hamisítvány, de ezt a tankönyvszerző egyáltalán nem jelzi.
Az említett kiadványokról megkérdeztük a Nemzeti Pedagógus Kart (NPK), valamint a kísérleti tankönyveket gondozó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) is, de magára a bírálatra vonatkozóan érdemi reakciót nem kaptunk. Az OFI válasza szerint „a szóban forgó tankönyv és munkafüzet oktatási segédanyag, ami a tanári magyarázattal kiegészítve érheti el oktatási célját. A történelemtanítás fontos eleme a forráskritikai érzék fejlesztése, amelyre példa az említett feladat is”. A cél elvileg az, hogy a tanulók „meg tudják különböztetni a tudományos és áltudományos nézeteket” – csakhogy erről egy szó sem esik a kiadványban. A mintegy 1500 iskolában használatos kísérleti tankönyvek közös fejlesztés alatt állnak, egy egész tanéves kipróbálás után „mélyreható átdolgozásuk” várható.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökének tudomása szerint az OFI az NPK-t fel fogja kérni a kísérleti tankönyvek véleményezésére. „Remélhetőleg addig megalakulnak a tantárgyi tagozatok, és alaposan átnézve az eddig megjelent kiadványokat, elmondják azok érdemeit és hibáit” – reagált az elnök a megkeresésünkre.
Ezek után csak remélni lehet, hogy marad majd elég idő az érdemi korrekciókra, ami a szakemberek szerint inkább a tankönyvek egyes részleteit, semmint a koncepcióját érintheti. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, egyben történelemtanár kérdésünkre elmondta: a tankönyvben egyértelművé kellett volna tenni, hogy a közölt forrás nem hiteles, és azt is, hogy az csak az áltudományos elméletek szemléltetésére szolgál. Ehelyett viszont a tudományos elméletek közé sorol feltevéseket is.
Mendrey szerint kompetens szerzőkről lévén szó, az áltudományos értekezések nem tévedésből kerültek bele a könyvekbe, és csak remélni lehet, hogy időhiány miatt maradt el a megfelelő lektorálás, mivel ezek a kísérleti tankönyvek tudvalevően rohamtempóban készültek el. „Az ilyenfajta törekvések mindig a magukat konzervatívnak nevező kormányok idején erősödnek föl, miként erre sor került már az MDF-kormány, majd az első Fidesz-kormány idején is, bár az oktatásügyi miniszterek elég gyorsan letörték az ilyen áltudományos igyekezeteket, és a tananyagba ilyen formában nem kerülhettek be effajta téveszmék. Mondhatni természetes, hogy most ismét felbukkannak ezek a mítoszok, s a második Orbán-kormány politikai szándéka is benne van ezeknek a tananyag szintjére való emelésében, hogy ezáltal is kifogják a Jobbik vitorlájából a szelet. De súlyos felelőtlenség ezeknek a téveszméknek teret adni. Különösen úgy, hogy a korábbi tankönyv-választék révén ez könnyen kiszűrhető volt, most viszont az egyenkönyvek ideje jön. Az, hogy az ideológiai megfontolás tankönyvi szinten is felülírja a tudományos tényeket, utoljára a rendszerváltás előtt volt jellemző” – jegyezte meg Mendrey László, aki szerint legvégső esetben a pedagógusok felkészültsége és józansága segítheti az effajta tankönyvek megfelelő értelmezését. Bár ez sem magától értetődő, hiszen kutatások is mutatják, hogy a bölcsész-, különösen a történészhallgatók körében meglehetősen népszerűek a jobboldali radikális, sőt szélsőséges ideológiák is.

Olvasson tovább: