Kereső toggle

A mohó állam és a dohány-kereskedelem

Kinek kell a drága cigaretta?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A Blahánál gyakran botlok ciginepperekbe. Álldogálnak az utcán, figyelik az embereket, és odajönnek, mondogatják: cigi, cigi – tisztára, mint a valutázók régen a belvárosban. Egyszer vettem tőlük ötszázért valami kínai csempészárut, hát annak szörnyű íze volt” - meséli T. Kata budapesti lakos, aki jó ideig próbált felhagyni a szenvedélyével, mert felzaklatta a trafikmutyi, aminek sajátos cégére a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A parlament most elfogadta a második trafiktörvényt, amely a multik különadója és a nagykereskedelem államosítása révén a cigarettaárak növekedését és a feketepiac megerősödését idézheti elő.

A 25 éve dohányzó Kata azt is elmondja, hogy az illegális dohányáruk egyik fő elosztóhelyének most a Keleti pályaudvar számít, sokan járnak oda, köztük az ő tizenéves tanítványai is, de szinte bárhol hozzáférhető, piacokon, plázákban, köztereken. Népszokássá vált sodort cigarettát szívni, mert a vágott dohány ma a legolcsóbb. „Olcsó cigidohányt vesznek nagy tételben, megtekerik, tesznek bele ugyan valami filtert, de az is gagyi” – meséli Kata, aki szerint a Keletiben mindenfajta áru van, az ukrán Marlboro például dobozonként 350 forintért beszerezhető – ha egész kartonnal veszi az ember –, egész jó minőségű, ellenben a Nemzetiben dobozonként 1020 forintot kérnek érte. Szerinte az illegális kereskedelem egyik fő célcsoportját a kamaszok adják, akik ki vannak tiltva az állami bizniszből, és elég kispénzűek is.

 A GfK évenként végez felmérést a hazai illegális cigarettaforgalomról, amelynek az évi minimum 400 milliárd forintosra becsült teljes hazai forgalmon belüli aránya 2012-ben 5,8 százalék, 2013-ban 11,8 százalék, idén 12,1 százalék volt a GfK szerint. A megugrás a kiskereskedelem tavalyi államosításához, azaz a nemzeti trafikok bevezetéséhez volt köthető, s különösen érintett az ország keleti fele, elsősorban a nem EU-országokból érkező csempészáru révén. Az adóhatóság idén szeptemberig több csempészcigit foglalt le, mint tavaly egész évben, konkrétan 85 millió szálat, összesen 3,4 milliárd forint értékben. Erre való tekintettel a NAV a dohányipari cégekkel karöltve országos kampányt indított a dohány feketekereskedelme ellen.

Nem véletlen, hogy az illegális kereskedelem elleni harc meghirdetése szinte napra egybeesett a második trafiktörvény elfogadásával, mely a költségvetési törvény része. Piaci szereplők szerint ez egyértelműen a cigarettaárak emelkedését fogja eredményezni, és tovább erősíti a feketekereskedelmet, gyengítve a sokhelyütt amúgy is veszteséges nemzeti trafikokat. A dohánypiaci törvény egyik fő eleme ugyanis a nagykereskedelem központosítása, azaz egy újabb láncszem, az állami központi elosztó beiktatása az értékesítésbe, ami azt jelenti, hogy ezentúl a gyártók és forgalmazók csak a központnak adhatnak el dohányárut, és a központ teríti azt a trafikoknak. A törvény kimondja, hogy

cigarettánál 13 százalékos, egyéb dohányárunál 15 százalékos árrést kell biztosítani a központi elosztó számára, amely bizományba veszi át az árut, tehát kedvező feltételek mellett évi többmilliárdos haszna van garantálva, akár állami, akár „koncessziós” disztribútor legyen az illető. Az elosztószerep kritériumait sokak szerint egy magyar cégre, a Continentalra szabták, melyhez szegről-végről 500 nemzeti trafik is tartozik.

A másik, árfelhajtó hatású intézkedés a várható jövedéki adóemelés, továbbá a reklámadó szinonimájaként emlegetett rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelytől 13 milliárdos bevételt remélnek a törvényalkotók. A sávosan növekvő különadó lényegében a piac legdominánsabb szereplőit, azaz az amerikai multikat – Philip Morris, BAT – sújtja. Dezső Lóránt, az Imperial Tobacco igazgatója, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott: a különadó és a központi elosztó is versenyjogilag aggályos lépés, hatásukra drágul a cigaretta. Lehet olyan cég, amelyik kivonul az országból, visszafoghatja a beruházásait, vagy leépít. A hatás végiggördül az ágazaton, s ha az ipar kevesebb alapanyagot vásárol, a hazai dohánytermesztők közül is sokan munka nélkül maradhatnak.

„Az illegális dohányforgalom legalább a kétszerese a GfK által mért 12 százaléknak” – mondta kérdésünkre Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke, utalva arra, hogy az európai sztenderdeken alapuló felmérések nem tükrözik a tényleges helyzetet. „Hazánkban négymillióan dohányoznak, s illúzió pusztán a forgalmi adatok alapján azt gondolni, hogy csökkenne a fogyasztás. Ha a cigaretta ára az egekben van, akkor az alacsony jövedelműek nyilván az olcsóbb, illegális kínálatot választják, mert leszokni nehéz, ráadásul a fehérorosz cigaretták minősége megüti a legális áruk szintjét” – jegyezte meg az elnök, aki úgy véli, a dohánypiaci törvény következtében jóval 100 forint fölötti cigarettaár-emelkedéssel lehet jövőre számolni. Szerinte az ilyen szintű állami beavatkozás a legális piac megszűnésének az irányába hat, ellehetetlenítve a gyártókat és egyben a dohánytermesztéssel foglalkozó húszezer ember megélhetését is, akiknek zöme Szabolcs-Szatmár-Bereg és részben Bács-Kiskun megyében él.

A társadalmi igényt így egyre inkább a feketekereskedelem fogja kiszolgálni, sokszor kétes minőségű áruval. Az illegális cigaretták manapság főleg Ukrajnából, Romániából, Szlovákiából és Fehéroroszországból származnak, és Bényei Illés szerint összehasonlíthatatlanul nagyobb tételben vannak jelen, mint amennyiről a NAV Vám- és Pénzügyőrsége beszámol. A sodró vagy vágott dohány a feketepiacon is a legolcsóbbnak számít, ott akár a bolti ár negyedéért is hozzáférhető. Ez már az illegális piac alja, melynek a kiszolgálását a termelők ültetvényeinek állandó megdézsmálása biztosítja, s az is előfordul, hogy a dohánylevelek közé más összetevő is vegyül. Így a dohánytermesztő vidékeken különösen jellemző az illegális dohánykereskedelem, másrészt Szabolcs szegény határvidék, ezért a csempészcigaretta jelentős része itt kerül be az országba.

Olvasson tovább: