Kereső toggle

L. Simon: Nem lóval fogunk feljárni a Várba

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Aki az egészhez úgy közelít majd, hogy Orbán Viktor mint egy kvázi király beköltözik a Várba, annak javaslom, hogy forduljon pszichológushoz” – vélekedett L. Simon László, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese arról, hogy a kormány pár éven belül a Budai Várba, annak is a legszebb látképű részére költözik. A politikus, akihez az úgynevezett Hauszmann-terv, azaz a Vár felújítási munkálatai is tartoznak, a beruházásról azt mondta lapunknak, hogy nem urizálni akarnak, hanem helyreállítani azt, amit a kommunisták történelemhamisító módon tönkretettek.

Számomra úgy tűnik, hogy Orbán Viktor a konfliktusos ügyeket – mint a médiaszabályozás, a norvégok egrecíroztatása vagy a Simicska-kör kiszorítása az államigazgatásból – rátolta Lázár János miniszterre, hogy helyette rá menjenek a nyilak. Lázár miniszter úr pedig mintha ugyanezt tenné Önnel, a rizikós, nem túl népszerű ügyeket Önre testálta, így lett például a viharos reklámadó atyja. Annyit szerepel a sajtóban, hogy úgy tűnik, mintha balhéügyi államtitkár is lenne.

– Állj! Állj! Még egyszer kezdjük ezt a felsorolást…

Orbán Viktor a konfliktusos ügyeket, mint a médiaszabályozás, a norvégok egrecíroztatása…

– Én nem egrecíroztattam a norvégokat.

A felsorolás azzal folytatódott, hogy ez lett rátolva Lázár miniszter úrra, aki pedig ezt részben Önre tolta, így lett a viharos hatású reklámadó atyja. Azóta forrong a sajtó.

– Azt képviselőként, és nem államtitkárként jegyeztem, később lettem a miniszter úr helyettese. Szerintem Orbán Viktor nem vádolható azzal, hogy ne vállalná fel a konfliktusokat. Lázár miniszter úr sem ugrik el a problémák elől, adott esetben nagy gazdasági befolyással és hátországgal rendelkező személyekkel is konfliktust vállal a maga igaza és a kormányzati szándék mentén. Természetesen én sem hajolok el az ilyen kihívások elől. Egyébként más minisztériumoknak is vannak kemény meccsei és problémás ügyei, de a Miniszterelnökségen zajlik a kormányzás koordinációja, tehát érthetően itt generálódik a legtöbb konfliktus. Nincs olyan kérdés, ami a Miniszterelnökség koordináló szerepe miatt ne tartozna valahogy ránk is. Erős hatáskörökkel és felhatalmazással rendelkező minisztérium vagyunk, ezért zsivajos, a média ingerküszöbét elérő ügyekkel vagyunk leginkább tele. A Miniszterelnökség körül kialakult erőtér ezért hangsúlyosan van jelen a magyar közéletben. Az egy másik kérdés, hogy a konfliktusokból mi az, amit mi generálunk, és mi az, amit ránk fognak.

A reklámadón szigorítanak, azaz fokozzák a háborút az RTL-lel és más befolyásos médiabirodalmakkal, vagy enyhítenek, azaz békét kötnek?

– Azt követően, hogy a nyár elején elfogadta az Országgyűlés ennek az adónemnek a bevezetését, már ez az ügy nem hozzám tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium reszortja adószakmai kérdéssel foglalkozni. Lázár János bejelentette, hogy lehetséges módosítás, de az erről szóló szakmai előkészítés a gazdasági tárca feladatköre. Ők tudják, hogy bevált-e a rendszer. Ez ma már egyszerű adópolitikai kérdés.

Iparági pletykák szerint a reklámadó diszkriminatív jellege miatt borítékolható uniós dorgálás lehetőséget teremt majd arra Önöknek, hogy kitáncoljanak a konfliktusból.

– Nem tisztem pletykákra reagálni. Megjegyzem, ebben az iparágban igazán erős a sci-fi faktor. Ez az adónem pedig szerintem nem diszkriminatív. A médiaszereplők piaci súlyához alakítottuk ki a rendszert.

Hogy lett Ön a gigantikus, a Budai Vár teljes felújítását intéző, 200 milliárdos büdzséjű Hauszmann-terv felelőse? Tudjuk, hogy Orbán kritikus a romkocsmákban merengő bölcsészek képességeivel kapcsolatban, mégis Önre, egy irodalmár-költőre merik bízni ezt a munkát? A felsőoktatási kurzus célja is az, hogy bölcsészek helyett mérnököket képezzenek. Most meg Ön lesz a mérnökök főnöke.

– Örülök, hogy a politikai balhék mellett a nálunk levő szakpolitikai ügyekre is odafigyel. Szakállamtitkári feladatok is tartoznak hozzám, hisz egyebek mellett a teljes örökségvédelmi portfólió – műemlékügy, régészet, nemzeti emlékhelyek ügye – a Miniszterelnökségre került. A budai Vár fejlesztésének a koncepciója is ennek a része. Ezek igazán szép feladatok. A kormány egyébként még nem fogadta el ezt a programot, még csak az előkészítési szakaszban van a híres építészről, Hauszmann Alajosról elnevezett terv.

Egyébiránt tőlem nincs messze a gazdaság. Titkárként kicsiben válságmenedzsere voltam az Írószövetségnek. Egy halódó, gazdaságilag instabil szervezetet kellett megmentenem. Sikerült. A Várkert Bazár beruházást is én menedzseltem, tehát nem lehet merengő bölcsésznek nevezni.

Emiatt elég sokat szerepelt is a sajtóban. Cikizték...

– Lehet azon vitatkozni, hogy rendesen lett-e lerakva három darab térkő, vagy sem. Ez semmi ahhoz képest, hogy egy több mint tízmilliárdos beruházást sikerült professzionálisan levezényelnünk, aminek köszönhetően az évtizedek óta rohadó Várkert Bazár Budapest egyik ékköve lett, miközben korábban a főváros szégyenfoltja volt.

Mégis miért kellett ezt többször átadni? Az országgyűlési választások előtt egyszer átadta Orbán Viktor, most pedig az önkormányzati voksolás előtt még egyszer Tarlós István, de mintha még mindig nem lenne kész. Ezen élcelődnek a zsurnaliszták, még a Hír TV is.

– Mi a kérdés?

Hogy nem érezte cikinek?

– Az a ciki, hogy Budapest legszebb, legprofibb, az elmúlt évtizedek legkomolyabb műemléki rekonstrukciója ilyen gyalázatos tálalást kapott a sajtó egy bizonyos részétől. Az átadást követően két nap alatt több mint 60 ezer ember nézte végig a kiállításokat, pár hét alatt több mint százezren meglátogatták a Várbazárt. Tömegével kapom a dicsérő és köszönőleveleket. Ez egy sikertörténet, bármennyire is fanyalognak az ellenfeleink. Nem mellesleg, az útépítés példátlan esőzések közepette zajlott, miközben világháborús bombák kerültek elő, a vízügyi engedélyezési folyamat is komplikált volt. Emiatt a térburkolat nem készült el teljes egészében, de a projekt nagyságához képest ez elhanyagolható volt. Ennyi történt. Ha ez lesz az életünk és Magyarország legnagyobb problémája, akkor elégedett leszek.

A nyár elején Ön egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy heves és ádáz ideológiai vitát vár a Hauszmann-terv filozófiája miatt. Se jósnak, se politológusnak ne menjen, mert egy sor kritikát sem olvastam erről, pedig alaposan utánanéztem. Sőt, senki sem támadja Önöket, noha Magyarországon nemzeti sport a mindenkori kormány kritizálása. Mitől félt?

– Mint már mondtam, még nem készült el a koncepció. A bizottság lehetséges tagjainak a névsora van meg, de az önkormányzati választások után kezdődik el a tartalmi munka. Orbán Viktort kértük meg, hogy a grémium alakuló ülését majd nyissa meg. Mindenből lehet ideológiai vitát generálni, a műemlékvédőket, művészettörténészeket és építészeket ismerve arra számítok, hogy komoly polémia fog kialakulni minden egyes stukkó és márványpárkány „jövőjéről”. Nyilván lesznek olyanok, akik berzenkednek attól, hogy bizonyos részeket visszaépítsünk a Várban, és az eredeti, Hauszmann Alajos terveiben megálmodott állapotot rekonstruáljuk. Ami egyben a Vár rehabilitációját is jelenti, hisz a kommunista időszakban tudatosan építették át. Nem helyreállították, hanem átépítették. Történelemhamisítás, amit csináltak, a mű-középkori bástyáktól a Kremlt idéző vörösmárvány burkolatú belsőkig, amikkel a pazar és pompás tereket tönkrevágták.

Hauszmannt a szakma a historizmus legjellegzetesebb képviselőjének tartja. Tehát az Orbán-kormány a Monarchia úri pompáját akarja visszahozni?

– Ennél jóval egyszerűbb, amit akarunk: a Várat rendbe tenni. A Várkert Bazárnál is ezt tettük, az 1883-as terveknek megfelelően helyreállítottuk az épületet, rekonstruáltuk a Lotz-freskókat és a Zsolnay-kerámiákat, illetve a pergolákat. Úgy, ahogy azt Ybl megálmodta. A Vár többi részével is ezt fogjuk tenni.

Az indoklás szerint szükség van arra, hogy a Miniszterelnökség a Várba költözzön, ami miatt más intézmények kiköltöznek onnét, hogy legyen helye az állami reprezentációnak. A Parlament is tökéletes volt a delegációk fogadására.

– Egyrészt a magyar történelmi hagyományok okán a végrehajtó hatalomnak a Várban helye van. A Parlament a törvényhozás székhelye. Innen ki kell költöznie a kormánynak. A hatalmi ágak igen fontos szétválasztását szimbolizálja, ha a Miniszterelnökség a Várba kerül.

Egyébként ez a Hauszmann-terv annak a fedőszto-rija, hogy Orbán Viktor szeretne egy dolgozószobát a Várban, amelynek az ablaka a Dunára néz, lába alatt az egész Budapest látképe, csak így becsomagolta az egészet egy általános projektbe?

– Nem.

Ki döntötte el, hogy a Nemzeti Táncszínház – volt Várszínház – helyére költözhessen a Miniszterelnökség?

– A kormány.

A kormány emberekből, személyekből áll. Nem lehet, hogy a miniszterelnök döntött így? Valaki kinézte magának ezt a helyet?

– A kormány egy kormányhatározat formájában döntött erről. Azt nem tudom, hogy kinek a fejéből pattant ki ez az ötlet. Talán éppen Lázár János miniszter úréból. Az épület most is a Miniszterelnökségé, jelenleg a hozzánk tartozó Várgondnokság, illetve a Nemzeti Örökség Intézetének irodái vannak benne. A Karmelita kolostor és Várszínház átalakítása mellett egy új épület is épül itt. Ez az épületegyüttes ad majd helyet a miniszterelnök dolgozószobájának. Úgy gondoltuk, luxus az, hogy a Vár legszebb panorámával rendelkező épületében a Várgondnokság Kft. technikai személyzete üljön. Egy ilyen gyönyörűen kialakítható reprezentatív teret érdemes az állami reprezentációra használni.

És az egész az 1800-as évek végét, az 1900-as évek elejének a hangulatát fogja sugározni?

– Ha arra gondol, hogy majd Orbán Viktor, Lázár János és én is lóval fogunk feljárni a Várba, akkor téved. Egy olyan demokratikusan működő, posztszocialista államban, mint amilyen Csehország, nem jelent problémát, hogy az államfő székhelye az egykori királyi palotában található. Jártam ott, a saját szememmel láttam, ahogy Václav Havel integetett a turistáknak. A királyság emlékeit nem szabad szembeállítani a demokrácia értékeivel. Európa számos országában ma is királyság és hercegség „üzemel”, mégis demokráciáról beszélünk Hollandiától kezdve az Egyesült Királyságig.

Persze, de ma Orbán Viktornak akkora hatalma van Magyarországon, mintha király lenne. Azt tesz báróvá és gróffá, azaz a mai terminus szerint milliárdossá, akit akar. A király nélküli királyságnak is vannak Magyarországon hagyományai. Nyilván lesznek, akik úgy értelmezik, hogy Orbán Viktor a 25 éves politikai művét beteljesítve, mint egy király, beköltözik a királyok székhelyére a Várba.

– Orbán Viktor a magyar választópolgárok óriási többségével megválasztott miniszterelnök. Nagyon komoly demokratikus felhatalmazás áll mögötte. Európa számos országában nincs ekkora demokratikus legitimációja a kormányfőnek. Éppen ezért nem értem, hogy mi a probléma. Aki az egészhez úgy közelít majd, hogy Orbán Viktor mint egy kvázi király beköltözik a Várba, annak javaslom, hogy forduljon pszichológushoz.

Tarlós riválisai azt mondják, hogy a 200 milliárdos Hauszmann-terv helyett a budapestieknek inkább a metrók felújítására lenne szüksége. Ha győznek, azt ígérik, hogy megfúrják az Önök tervét. Mi lesz, ha nem Tarlós lesz a főpolgármester?

– Ez demagógia. Nem szabad ezt a kettőt szembeállítani. Ráadásul szerintem Tarlós nyerni fog, és emiatt nem is kell ezen izgulni. Járom az országot, mert kampányolok a polgármester-jelöltjeink mellett, ezért tudom, hogy mi a közhangulat. Népszerű a kormány és a Fidesz. Emiatt nem aggódom.

És mit szól, hogy már Karsai József, a battonyai búzaégető, egykori szocialista képviselő is Önökkel tart? Ez már az egypártrendszer?

– Nincs itt egypártrendszer. Örülök annak, ha valaki rájön arra, hogy a Fidesz politikája viszi előrébb a közösségének a jövőjét, és ezért, még ha korábban MSZP-tag vagy megrögzött szocialista szavazó volt is, most már ránk szavaz. Ezt meg lehet tenni úgy, hogy az ember a tükörbe tud utána is nézni. Karsai József is nyilván megbánta, hogy korábban Rákosihoz hasonlította Orbán Viktort, és nyilván felismerte, hogy Battonya adósságának állami átvállalása vagy a közmunkaprogram beindítása az ő érdekeiket szolgálta. Persze az lenne az elegáns, ha visszavonulna az aktív politikától, és nem kérné a Fidesz támogatását ilyen politikai életút után.

Ellenben azt nem értem, hogy sokak erkölcsi érzékét nem zavarta ez az ügy, miközben például Zoltai Gusztáv miniszterelnökségi tanácsadói kinevezése kapcsán etikai aggályaikról beszéltek. Zoltai nem aktív politikus, hanem konkrét szakmai témában ad tanácsokat Lázár Jánosnak, ennek tehát nincs köze Zoltai múltjához, amivel természetesen sem én, sem Lázár János nem tud azonosulni. Zoltai nem lett fideszes vagy a Fidesz által támogatott politikus.

Mint arról nyilatkoztam is, abban reménykedem, hogy a kényes ízlésű kollégáimat, képviselőtársaimat, így például Gulyás Gergelyt, fel fogja piszkálni Karsai József helyi fideszes támogatottságának etikai problémája.

Gulyás Gergely annyit nyilatkozott erre, hogy kétségkívül kényesebb az ő ízlése, mint az Öné. Mit szól a válaszhoz?

– Okos, elegáns válasz. Ezzel le is zártuk a kérdést, ugyanis egyikünk sem szeretné, ha a jó munkakapcsolatunk éppen Karsai József vagy Zoltai Gusztáv ellentmondásos életútjáról folytatandó polémia miatt romlana meg.

Olvasson tovább: