Kereső toggle

Soha nem látott pénzmennyiség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szabadságharc ide vagy oda, az uniós támogatások nélkül felborulna a magyar gazdaság. A miniszterelnök ezért örül a napokban aláírt új megállapodásnak, és soha nem látott összegről beszél. A korrekt összehasonlítás mást mutat.

A múlt hét végén José Manuel Barroso átadta hazánk és az Európai Unió közötti partnerségi megállapodást. Ennek értelmében 2014 és 2020 között összesen 34 milliárd euró támogatást kapunk „Brüsszeltől”. A kohéziós alapokból közel 22 milliárd euró, vidékfejlesztés címén 3,4 milliárd euró támogatásban részesül Magyarország.
„Két papírt írok alá. Aláírom a magyart. Nagyon remélem, hogy az van a szövegben, amire számítok” – kommentálta az Európai Bizottság éléről most leköszönő Barroso a megállapodás aláírását, amivel arra célzott, hogy a magyar kormány korábban néhány törvénynél nem pontosan ugyanazt a szöveget küldte el Brüsszelbe, mint amit Magyarországon megszavaztak.
Orbán Viktor azt mondta, a megállapodás jó hír Magyarország számára, maradéktalanul szolgálja az ország érdekeit. A retorikai szinten „Brüsszel ellen szabadságharcát vívó” miniszterelnök arról is beszélt, hogy az uniós támogatási rendszer nélkül a magyar gazdaság felborulna. Szavait megerősítette Várhegyi Éva közgazdász, aki az ATV Friderikusz című műsorában emlékeztetett rá, hogy az elmúlt négy évben az összes beruházás negyede uniós forrásból valósult meg. EU-s támogatás nélkül 30 százalékkal csökkentek volna a beruházások, mert a kiszámíthatatlan gazdasági és jogszabályi környezet miatt drasztikusan csökkent a külföldi tőkebefektetés.  
A mintegy 12 ezer milliárd forintnak megfelelő uniós pénz nagyságát az is jól érzékelteti, hogy a magyar költségvetés idén nagyjából 16 ezer milliárd forint bevétellel számol. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Magyarország a következő hétéves ciklusban hétmilliárd eurót fizet be az unió költségvetésébe, a szaldó azonban így is 27 milliárd eurótöbblet.
Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnökhelyettese szerint az új keret nagyjából ötödével kevesebb, mint az előző hétéves időszakban. A szakember az ATV-ben azt mondta, valamivel kevesebb pénzt kell befizetnünk a közösségi költségvetésbe, ezért az egy főre jutó nettó pozíció nem sokat romlott, de cáfolta Orbán Viktor azon kijelentését, hogy a most kezdődő ciklusra jutó uniós támogatás több mint valaha.
A most aláírt megállapodás tető alá hozatalát követően, tavaly februárban Orbán Viktor kijelentette, jelentősen nő a „koponyánként” jutó pénz: a most záruló hét évben 660 ezer forintot kapott minden magyar az uniótól, a következőben 712 ezret fog kapni.
A forintban számolt összeggel kapcsolatban mind az MSZP, mind az LMP arra hívta fel a figyelmet, hogy ez félrevezető, ugyanis az előző költségvetés elfogadásakor 40 forinttal kevesebbe került egy euró, mint most. Fejenként számolni pedig azért nem korrekt – amellett, hogy a pénz nem jut el közvetlenül az egyénekhez, hiszen különböző fejlesztésekre adják –, mert jelenleg 115 ezerrel kevesebb ember él Magyarországon, mint az előző költségvetés elfogadásakor.
Heil Péter számításai szerint a „koponyánként” jutó összeget a 2011-es, 292 forint/euró árfolyamán számolva az látszik, hogy míg a most záruló ciklusban 744 ezer forint jutott, a következő hét évben csak 600 ezer jut egy főre. A 20 százalékos csökkenés tehát itt is „kijön”.
Amint megírtuk, az EU 27 tagállamából három ország kap lényegesen több pénzt, mint eddig. (A nyáron csatlakozott Horvátország közel 9 milliárd euróhoz jut, de esetében nincs mit összehasonlítani.) Több mint 7 milliárddal jár jobban Románia, 3 milliárddal jut több Lengyelországnak, és közel másfél milliárd euróval kap többet Szlovákia, mint a most záruló hét év alatt.
12 tagállam támogatása lényegében nem változik, míg további 12 tagállam kisebb-nagyobb veszteséget kénytelen elkönyvelni: a legtöbbet, közel 10 milliárd eurót a spanyolok és a dánok, közel 6 milliárdot Csehország. Hátulról nézve itt következik Magyarország, ami azt jelenti, hogy 2011-es összehasonlító áron számolva a negyedik legnagyobb vágást kell elszenvednie az országnak az unióban, igaz, ez a rangsor nem veszi figyelembe a tagállamok lakosságszámát.

Olvasson tovább: