Bár eredetileg azt mondták a Fidesz politikusai, hogy a devizahitelesek ügyében megvárják a bíróságok – amúgy borítékolhatóan a bankokat elmarasztaló – ítéleteit, a közelgő önkormányzati választások miatt mégis türelmetlenek voltak. Miközben egyelőre még ipari méretekben zajlanak a perek a Fővárosi Törvényszéken, az országot már teleplakátolták, hogy elszámoltatják a bankokat. Sőt, Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának nyitányán ki is mondta a verdiktet, hogy a bankok olyanok, mint a denevérek. Nem túl kedvező hasonlat, a miniszterelnök példázata ugyanis arról szól, hogy „amikor a madarakra vetik ki az adót, a denevérek a fogukat mutatják, amikor pedig az egerekre róják ki, akkor a szárnyukat”.
Egyértelmű, hogy egy nem túl közkedvelt, vérszívó állathoz hasonlítani a bankokat a mai magyar közhangulatot ismerve népszerű dolog lehet. Az ellenzék – ahogy 2002-ben az 50 százalékos közalkalmazotti béremelésnél a Fidesz az MSZP populáris intézkedését – csak elfogadni volt képes a politikai programmá kristályosodott bankellenes akciótervet. A Fidesz húzása abban is zseniális, hogy a devizahitelek esetében a legnagyobb kárt okozó forintgyengülésről alig esik szó, míg a bankok tisztességtelenségéről annál inkább. Pedig mind a svájci frank, mind az euró az előző Orbán-kormány alatt drágult meg, sőt, a forintgyengítés mintha annyiban támogatott lett volna, hogy ezáltal lehetett a magyar ipar versenyképességét erősíteni, az exportot fokozni, és a nemzetközi munkaerő-piaci versenyben „ócsítani” a magyar munkaerőt.
A most kárhoztatott egyoldalú kamatemelésekre és a különféle banki díjak emelésére (amely a devizahitelesek problémájának kisebbik része) ugyanis többnyire azt követően került sor, hogy a forint elértéktelenedése miatt egyre többen elmaradtak a tartozásaik fizetésével. A bankok – a denevér példázatot alapul véve tehát a politikai elit szerint – „vérszívó módon” ezeken a díjakon próbálták a jövedelmezőségüket fenntartani. A kérdés persze az – azon túl, hogy az októberi voksoláson a Fidesz jelöltjei felé billennek az esélyek – mekkora segítséget jelent a devizahiteleseknek szánt csomag az érintetteknek. Egyébként devizaalapú jelzáloghitelből 470 ezer (egyéb devizahitelből pedig 210 ezer) volt az év közepéig nyilván tartva, tehát – családtagokat is beleértve – több mint egymillió embert érint ez a probléma. Ráadásul a második körben az új javaslat a forinthitelesekről is szól: forintalapú jelzáloghitelek darabszáma 652 ezer, és az áruhitelek száma is egymillió feletti darabszámot takar.
2014. 09. 19. (XVIII/38)
