Kereső toggle

Keserves lesz

Saját jelöltjén vitatkozik a magyar baloldal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A következő napokban nem tervezek médiaszereplést. Ha az mégis szükségessé válna, keresni fogom a lehetőséget.  Köszönöm a megértését.” Ezt az SMS-t kaptam kedd este Pásztor Alberttől, Miskolc korábbi rendőrkapitányától, akiről a múlt héten derült ki, hogy elindul Miskolc polgármesteri címéért az októberi önkormányzati választáson.

Néhány nappal ezelőtt Pásztor még kész lett volna interjút adni, csupán azt kérte, várjuk meg, míg kiderül, kit indít a Fidesz–KDNP.  Most azonban vélhetően azért lépett hátrébb, mert jelentős konfliktus alakult ki az őt jelölő szervezetek, az úgynevezett baloldali összefogás pártjai között.

Pásztor indítását közösen jelentette be az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM. Pontosabban a felsorolt pártok miskolci szervezetei. A bejelentést követően azonban ismét kitört a baloldalt hosszú ideje jellemző káosz: először az Együtt-PM-et alkotó PM országos vezetősége jelentette be, hogy nem támogatja Pásztort, majd az Együtt vezetője, Szigetvári Viktor határolódott el sajátjaitól, végül a Demokratikus Koalíción belül is „zavargások” törtek ki a korábbi főrendőr jelölése kapcsán.

Úgy tűnik, a baloldal ismét bohócot csinál magából. Hogy miért? Pásztor Albert egy 2009-ben tett szerencsétlen nyilatkozata miatt. Az akkor Miskolc rendőrkapitányaként dolgozó Pásztor egy sajtótájékoztatón azt mondta: „Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek. Igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük.” A nyilatkozat már 2009-ben vihart kavart: a Gyurcsány-kormány igazságügyi miniszterének, Draskovits Tibornak a felszólítására az ORFK vezetője leváltotta Pásztort. A város MSZP-s polgármestere, Káli Sándor azonban kiállt Pásztor mellett, akárcsak a Fidesz–KDNP, a Jobbik, sőt még az SZDSZ helyi szervezetei is. A miskolciak szimpátiatüntetést rendeztek a kapitány mellett, amin az SZDSZ miskolci politikusai is megjelentek, miközben az SZDSZ országos vezetősége elítélte a kapitány szavait. Most ugyanez a forgatókönyv kelt életre, csupán máshogy hívják a részvevő pártokat. (Pásztort  egyébként 2009-ben visszahelyezték beosztásába.)

De mi vezetett idáig? A Hetek értesülési szerint egy, az MSZP, a DK és az Együtt-PM által megrendelt miskolci felmérésből világlott ki, hogy Pásztor Albert jó eséllyel indulhatna a választáson a fideszes Kriza Ákossal szemben. Az MSZP helyi vezetője, Simon Gábor ügyvéd indítását már csak azért sem vállalták fel a szocialisták, mert a Simon Gábor névről az emberek túlnyomó részének az éppen házi őrizetben lévő budapesti Simon Gábor, a párt egykori elnökhelyettese jut eszébe.

A közvélemény-kutatásban egyébként Pásztor csak mellesleg került be, mert az Együtt-PM körüli értelmiségiek egy, a Fidesz–KDNP által durva eszközökkel eltávolított iskolaigazgatót akartak „megmérettetni”. Úgy tudjuk, ő hasonlóan jól szerepelt a mérések szerint, mint Pásztor Albert, aki népszerű a miskolciak között. Együtt-PM-es forrásunk szerint egyébként már Pásztor „becsempészése” a közvélemény-kutatásba utólag egyértelművé teszi, hogy a helyi MSZP és a DK számára Pásztor már korábban felmerülhetett polgármesterjelöltnek.

A baloldalon irányadónak tekintett EP-választásokon az MSZP 15 százalékot, a DK 12 százalékot, az Együtt pedig 7,5 százalékot ért el a városban, ami összeadva is kevés a Fidesz 42 százalékos májusi győzelméhez. Az országgyűlési választásokon azonban nagyon kiegyensúlyozott volt a meccs a Fidesz, a baloldal és a Jobbik között. A város 2. választókörzetében a közös baloldali jelölt, Varga László 14 798 szavazattal (31,4 százalék) győzött, a fideszes (30,8 százalék) és a jobbikos (30,6 százalék) jelöltek csupán néhány száz szavazattal maradtak le. Tehát a baloldalnak egy „húzónevet” kellett igazolnia, ha a Fidesz mellett a Jobbikot is meg akarja előzni.  

Pásztor esélyességét ráadásul az is igazolja, hogy a Jobbik is szerette volna leigazolni. Amint arról korábban már írtunk, a párt helyi szervezete egy „sztár” indításában gondolkodott, és megkeresésünkre azt is elismerték, hogy egyik jelöltjük Pásztor Albert volt. Ez persze nem jött össze, mivel Pásztor világossá tette, hogy nyilas eszmékkel semmilyen közösséget nem vállal. (Mint arról szintén beszámoltunk, azóta a Jobbiknál is megoldódott a jelöltkérdés: a baloldali vircsafthoz képest nem kevésbé váratlan fordulattal a zsidó származású Jakab Pétert indítják.)       

Úgy tűnik, Miskolcon sokan tartják alkalmasnak Pásztort a városvezetésre. És feltehetően azért, mert húsbavágó kérdéseket feszeget: a közbiztonság és a roma–nem roma együttélés problémáit. A Hetek a közelmúltban helyszíni riportban számolt be a miskolciakat leginkább foglalkoztató kérdésről: az önkormányzat pénzt ajánlott azoknak a lakásbérlőknek, aki vállalják, hogy kiköltöznek, és meg sem állnak a város határán túl. Az ajánlat egyértelműen a romáknak szól, az ötlet pedig arról, hogy a választás közeledtével a városvezetés megpróbálja eltüntetni a problémát. Ami egyszersmind egyébként annak a beismerése is, hogy megoldani nem sikerült. Miskolcon elsősorban az úgynevezett számozott utcákban élőket szeretnék kiköltöztetni otthonaikból. A telep a DVTK-stadion közelében fekszik, az egyik hivatkozási alap az, hogy a stadion bővítése miatt le kell bontani az egyébként is százéves házakat.

A Hetek ellenzéki forrásai ugyanakkor azt állítják, álságos az elképzelés: Miskolc öt különböző részén él nagyszámú cigány közösség, ám az öt közül éppen az – amúgy a központban található – úgynevezett Számozott utcai teleppel van a legkevesebb probléma. Az ott lakók közül soknak van munkája, nyugdíja, és sokkal kevesebb a deviáns elem, mint például – a harmadik világbéli szintre süllyedt – Lyukóbányán vagy az Avas lakótelepen (itt is inkább az úgynevezett Fészekrakósok között). A fideszes városvezetés azonban ezekkel nem foglalkozik, csak a számozott utcások ellen megy, és ebből az ellenzék szerint egyértelmű, hogy látszatintézkedésről van szó. 

Bár interjút nem ad Pásztor, egy Facebook-bejegyzésben mégis reagált a körülötte zajló eseményekre. Először is leszögezte, hogy mélységesen sajnálja, ha bárkit is megbántott volna 2009-ben. Magyarázatként azt írta, sokak számára elképzelhetetlen, milyen „rettenetes szociális feszültségek” vannak Miskolcon és környékén. És ezeket a szociális feszültéségeket „fájdalmasan sokan” magyarázzák etnikai okokkal. „Én ezt soha nem osztottam, de be sem dughatom a fülem, amikor hallom ezeket a véleményeket” – írta az egykori főrendőr.

Pásztor szerint sok miskolci éli meg úgy, hogy a bűncselekmények egy nagy részét cigányok követik el, és egyre többen vannak, akik nem hisznek a cigányokkal való együttélésben. Velük szemben ő úgy véli, „bármilyen keserves lesz is, de igenis, van felzárkóztatás, van együttélés, van szolidaritás”. Ugyanakkor továbbra is fenntartja, hogy nem létezik olyan integráció, amely nem számol a kultúrák eltérőségével, nem számol a népcsoportok szokásaival, a szereplők akaratával. „Nem kell és nem is lehet asszimilálni egy komplett kisebbséget. Nekem, mint volt rendőrkapitánynak az volt a dolgom, hogy meghalljam, ha az emberek biztonságérzete megrendült, amennyire csak lehet, megértsem őket, és meg is védjem őket: Ezt tettem Miskolc rendőrkapitányaként, és ezt fogom tenni – ha megválasztanak – polgármesterként is” – olvasható Pásztor Albert bejegyzésében.

Pro és kontra

„Ez nem egyszerűen felháborító, ez hányingerkeltő” – Gyurcsány Ferenc 2009-ben, Pásztor Albert 2009-es kijelentéséről.
„Csapdában vergődünk. Van egy igaznak vélt feltételezés, miszerint a cigány lakosság körében magasabb a bűnözés aránya, mint a nem cigány magyar lakosság körében. Az egykori rendőr, a mai polgármesterjelölt rosszul nyitott ki egy ajtót. De ki kellett nyitni, mert szürkület van idebent. Pásztor tisztességes demokrata” – Gyurcsány Ferenc, 2014
„Nem lehet, hogy önmagukat demokratikusnak tartó pártok a miskolciak cigányellenességére alapozva akarjanak önkormányzati választást nyerni. A kollektív megbélyegzést és büntetést hagyják meg a Fidesznek és a Jobbiknak” – Krémer Ferenc szociológus
„Pásztor Albert intelligens, komoly ember, aki még a »magunk közt vagyunk« beszélgetések során se enged meg magának a cigányokra tett rossz célzásokat, gesztusokat, »cinkos összekacsintást«. A felesége tanár, iskolaigazgató, az iskolájába sok roma gyerek jár, akikkel zömmel jól szót tud érteni, továbbá a szüleikkel is” – Debreczeni József, a DK alelnöke
„Ennek a helyzetnek a kezelésére nincs más, jobb ötletetek nektek sem, mint szélsőséges kollégáitoknak, a jobbikos és fideszes konkurenciának. Ezért jelöltök egy rendpárti és cigányellenes kijelentéseiről elhíresült rendőrtisztet, egykori rendőrkapitányt Miskolc élére” – Hell István jogvédő, aki Pásztor jelölése miatt kilépett a DK-ból
„Csapdába sétált a Demokratikus Koalíció, azt gondolják, hogy Pásztor Albert népszerű Miskolcon, és ezért esélyes a polgármesterségre” – Fodor Gábor, az MLP elnöke
„Azok a mondatok rettenetes mondatok voltak, és ezt soha a Demokratikus Koalíció részéről senki nem fogja tagadni. Pásztor Albert annak idején nem értette meg, hogy ezek a mondatok egy rendőrtiszt szájából elfogadhatatlanok. A rend szótól nem kell félni, ez egy nagyon szép program lehet akár a baloldal számára is Miskolcon. Ha Pásztor Albert azért népszerű a városban, mert a rend érdekében törvényesen fellépett, akkor ez nagyon is követhető szempont” – Eörsi Mátyás, a DK politikusa (Sz. F.)

Olvasson tovább: