Kereső toggle

Kegyelemdöfés

Tíz egyház nem lehet egyház

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság tavalyi döntése kvázi visszahelyezte státuszukba az új egyházügyi törvény életbe lépése nyomán jogfosztott vallási közösségeket, továbbá a Magyar Állammal szemben tizenhét kisegyház nyert pert idén áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, úgy tűnik, a jobboldali többség nem hajlik a jó szóra. A héten tíz egyesületi létbe száműzött felekezet vérzett el az elismerési eljárás bizottsági szakaszában. Az országgyűlés ősszel dönt a sorsukról.

Az új parlamenti ciklusban az egyházakkal kapcsolatos ügyek a Rubovszky György (KDNP) elnökletével ülésező igazságügyi bizottsághoz kerültek. Ez a testület örökölte meg a megszüntetett emberi jogi bizottságtól annak a tíz kisegyháznak a februári (!) kérelmét, akikkel a választási kampány hajrájában már nem akartak bajlódni. A május 12-én indult elismerési eljárásban a törvény konkrétan meghatározza, hogy melyik objektív feltételt kinek kell vizsgálnia. A miniszterre, esetünkben Balog Zoltánra hárult annak igazolása, hogy az aspiránsok működése elsődlegesen vallási tevékenység-e; van-e rítusuk és hitvallásuk; rendelkeznek-e százéves nemzetközi jelenléttel vagy húszéves hazaival, plusz a lakosság 0,1 százalékát elérő taglétszámmal.

Eddig nem is hibádzott semmi, a miniszter határozata valamennyi szervezetre vonatkozóan pozitív volt. Ezt követően a bizottság kikérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét az esetleges kockázatok tekintetében, itt is minden stimmelt. Miután a Rubovszky vezette, kormánypárti többségű grémium megállapította, hogy a kérelmező felekezetek tevékenysége és tanai sem sérelmesek senkire, már csak egy – sokak által gumiparagrafusnak tartott – feltételnek kellett megfelelni. És itt mind a tíz versenyző elvérzett, amely intő jel lehet valamennyi vallási közösségnek, amelyik még egyházi státusz után vágyakozik.

A bizottság mostani döntése azért javasolja az országgyűlésnek, hogy ne ismerje el hazánkban bevett egyházaknak a kérelmezőket, mert azok megítélésük szerint nem tudták meggyőzően bizonyítani a „közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékukat” és annak „társadalmilag hasznos, hosszú távú fenntartására való képességüket”. És hogy kivel kellett volna együttműködni? Maga a törvény mondja ki: a kormánnyal. Bizottsági forrásunk elmondása szerint a társadalmi jelenlét és hasznosság vonatkozásában az egyszázalékos adófelajánlások, illetve a fenntartott intézmények számát vették figyelembe, melyek – a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget leszámítva – senkinél sem voltak meggyőzőek.

Iványi Gáborék kálváriája nem lehet véletlen, hiszen évek óta működtetnek oktatási és szociális intézményeket is. Forrásunk megerősítette, hogy az elismerési eljárás megindítása után zajlottak egyeztetések a Fidesz és a KDNP frakciójával is, és a képviselők egyértelmű instrukciót kaptak, hogyan kell szavazni. Ennek ellenére a keddi ülés kormánypárti levezető elnöke azért halkan megjegyezte, hogy ráférne egy kis kiigazítás a hatályos vallástörvényre. A határozat végleges szövegéért, illetve az ülés hiteles jegyzőkönyvéért már be is jelentkezett az Együtt-PM és Fodor Gáborék, az MSZP pedig közleményben ígérte meg, hogy a törvényjavaslat tárgyalásakor módosítót fog benyújtani, és a nyilvánosság segítségét kéri az elutasító döntés megváltoztatása érdekében.

A bizottságnak egyébként két dokumentumot kell az országgyűlés plenáris ülése elé utalnia: az elismerés elutasítását indítványozó határozati javaslatot és az egyházügyi törvény módosítását, amely a bevett egyházak felsorolását a tíz kérelmezővel egészíti ki, vagyis státuszt ad számukra. Erre mondta forrásunk, hogy bár az igazságügyi bizottság állásfoglalása jelzés értékű és iránymutató lehet a parlamenti szavazásnál, a képviselők – még ha ez nem is valószínű – eltérhetnek attól. Az elismerésről két hónapon belül kell dönteni, az elutasításról további két (összesen tehát négy) hónap alatt. Ha a kérelmező nem kap státuszt, ennek közzétételétől számított egy éven belül nem kezdeményezheti újra az elismerést, viszont az Alkotmánybírósághoz fordulhat felülvizsgálatért.

Az Alkotmánybíróság tavaly tavasszal megsemmisítette az egyházügyi törvény egyes rendelkezéseit, és alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése, valamint az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen. A parlamenti többség akkor a negyedik alaptörvény-módosítással úgy hidalta át az ebből eredő kötelezettségeit, hogy beemelte az Alaptörvénybe a kifogásolt passzusokat, jelesül az Országgyűlés jogát az egyházi státusz adományozására, illetve rögzítette: a sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő a vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételéül.

 

A tíz elutasított

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
Szabad Evangéliumi Gyülekezet
Evangéliumi Barátság Vallási Egyesület
Magyar Evangéliumi Egyesület
Mantra Magyarországi Buddhista Közösség
Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet Egyház
Magyarországi Názáreti Gyülekezetek Hitéleti Egyesülete
Magyarországi Bahá’i Közösség
Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület
Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége

Olvasson tovább: