A szokásosnál két héttel korábban indult el az őszi búza aratása országszerte. Pár éve már nem változik a búza vetésterülete, idén is mintegy 1,1 millió hektárnyi hazai termőterületen vetették a kalászost, amelyen az előrejelzések szerint 5 millió tonna körüli össztermés várható. A búzahozamok várhatóan 4,5-5,5 tonna körül alakulnak hektáronként, így kenyérgabonából az idén 10-15 százalékkal több kerülhet a magtárakba, mint az előző öt év átlagában – mondta lapunknak Kiss Géza gabonakereskedő. Az őszi árpa vetésterületén, amely mintegy 208 ezer hektár volt, learatták a termést a gazdálkodók az országban. Az eddigi adatok szerint itt a terméshozam 4,4 tonnás hektáronkénti átlagtermés volt, ami a tavalyi évhez képest szintén növekedést jelentett. Az árpatermés minősége és mennyisége biztató, főleg az állattartók számára, akiket a kormány is támogat a hírek szerint egy komoly tenyésztési program keretében ősztől – ezt Balázs Tibor szeghalmi gazda magyarázta a Heteknek. A takarmánybúza termelése ugyanis csak akkor gazdaságos, ha van ráépülő állattenyésztés, de a kormány minden törekvése ellenére sem sikerült eddig az állattenyésztést a kilencvenes évek szintjére emelni. A sertéstartást mint húzóágazatot igyekszik segíteni a kormány milliárdokkal, de ehhez egy olyan programra van szükség, amilyen a háztáji volt valamikor a nyolcvanas években. Stabil piacra, értékelhető „állatminőségre” és vállalkozó szellemű gazdákra volna szükség, de sajnos ez egyelőre nem működik a hazai állattartásban, így a magyar piac tele van olcsó importáruval.
A gazdák szerint közel sem olyan egységes a kalászosok piaca, ahogyan a hivatalos szervek azt hangoztatják. A minőség és a mennyiség sem egyforma a különböző megyékben, tájegységeken – emelte ki Balázs Tibor. A Szeghalmon élő gazda pontos kimutatást vezet a költségekről, így bizton állítja, hogy éppen visszajön a búzába és árpába ölt pénz. Az ő termelési költsége egy hektárra vetítve 160 ezer forint a betakarítással együtt, az átlagtermése 40 mázsa hektáronként, így a mai gabonaárakon számítva 4 ezer forintos mázsánkénti áron pontosan 160 ezer forint haszna van, amit tulajdonképpen el is költött a gabonára abban a gazdasági évben. A haszon az a támogatás, amit az uniótól kapnak a gazdák a földalapú támogatásként, ez az ő esetében hektáronként 70 ezer forintra rúg. Az enyhe tél és a májusi csapadék hatására a növényállomány állapota kiegyenlített és igen jónak ígérkezett, de a májusi csapadékos időjárás miatt a gazdáknak a gombabetegségekre jobban oda kellett figyelniük, például a sárga rozsdára. Emellett Békés megyében a mezei pocok kártétele okozott komoly gondot, van olyan gazda Szeghalmon, aki egy 47 hektáros tábláról mindösszesen 8100 kiló gabonát aratott le, a többit a pocok „raktározta el”.
Kis Géza szerint az őszi búza jelent majd jelentős exportlehetőséget, mert a minőségi termésre most kiugró a kereslet. Az ország kenyérgabona-szükséglete 1,2-1,3 millió tonna, így a takarmánycélú hasznosításon kívül az idei termésből a számítások szerint mintegy 2,5 millió tonna árualap keletkezik, amelynek zöme exportpiacokon értékesíthető. A búza felvásárlási ára jelenleg tonnánként 40-45 ezer forint között mozog, mely valamivel alacsonyabb, mint a korábbi években, de az ár alakulása pontosan követi a világpiaci folyamatokat, melyek 2013 decemberétől ez év áprilisáig növekedést mutattak, azóta viszont csökkentek, mintegy előre beárazva ezzel a várható termésmennyiséget.
2014. 07. 11. (XVIII/28)
