Kereső toggle

Oda lesz a szabad rektorválasztás joga?

Politikai irányítás alá kerülhetnek az egyetemek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már szeptembertől megvalósulhat az állami felsőoktatás központi gazdasági irányítása, kiterjesztik az ágazatban a duális képzést, önállósítják a Testnevelési Egyetemet, állami kézbe veszik a Pethő Intézetet – legalábbis ha a Parlament jövő héten elfogadja Balog Zoltán oktatási tárgyú törvényekre vonatkozó módosító csomagját. A központi gazdasági irányítás megfelelő részletszabályozás híján könnyen politikai vezérléssé válhat – figyelmeztetnek szakértők.

Balog Zoltán EMMI-miniszter benyújtotta az oktatási tárgyú törvényekre vonatkozó javaslatcsomagját a Parlamentnek, melynek révén immár negyedszer módosítják a 2011-ben elfogadott nemzeti felsőoktatási törvényt. Annak ellenére fogad el erről módosítást a kormány, hogy nemcsak a szakmai egyeztetéseket hagyta ki, hanem még felsőoktatásért felelős államtitkára sincs. Illetve már van, mivel a tiltakozások hatására a törvénytervezet benyújtását követően Balog Zoltán megnevezte jelöltjét, Palkovics Lászlót, akinek hivatalos beiktatása ezen a héten várható.

Palkovics László akadémikus, a BME tanszékvezetője, Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Kecskeméti Főiskola volt stratégiai rektorhelyettese, az ottani duális képzés megvalósítója, emellett a német Knorr-Bremse cég magyarországi leányvállalatának fejlesztési igazgatója. (A gyakorlatorientált, azaz duális képzés során a gyakorlati oktatás egy része a vállalatoknál szerveződik – a szerk.)

 „Kiváló szakember, de ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy az ágazatirányításhoz is ért. Nagy kérdés, hogy miért vállalta el az államtitkári posztot, mivel nem jellemző, hogy komoly szakmai karrierrel rendelkező személyek elkoptassák a nevüket a nagypolitikában. Feltételezem, komoly küldetéstudata van” – kommentálta a kinevezést egy kollegája. Tény, hogy Palkovics bevállalta a törvénymódosítást, s azon belül a kancellári rendszer bevezetését is, legalábbis erről biztosította a Magyar Nemzet olvasóit.

Balog Zoltán egyéni módosítóját sürgősséggel nyújtotta be, azaz a most következő héten bizonyára jóváhagyja azt a parlamenti szavazógépezet. Különösen, hogy a törvényjavaslat már szeptembertől bevezeti az állami felsőoktatásban a gazdasági kancellár intézményét. A kancellárt a miniszterelnök nevezi ki az intézmények élére, a gazdasági vezető a szakminisztériumnak tartozik elszámolással, és döntési jogköre van minden pénzügyi vonatkozású kérdésben. A rektort ugyan a szenátus jelöli ki, de a miniszter jóváhagyásával szintén a miniszterelnök nevezi ki, és bár szakmai-tudományos kérdésekben övé a döntés, a pénzügyi vonatkozású döntésekben a kancellár egyetértése szükséges. Márpedig a legtöbb döntésnek financiális vonzata van. Mint emlékezetes, a 2012-ben a hallgatói tiltakozások nyomán felállított Felsőoktatási Kerekasztal kevés vívmányainak egyike volt a szabad rektorválasztás kiharcolása, amelyet így ismét eltörölnének.

A törvényjavaslat felsőoktatásra vonatkozó része lehetővé tenné egyebek közt a teljes idejű képzés duális képzésként való megszervezését, méghozzá a műszaki, informatika, agrár, természettudományi és gazdaságtudományi szakokon. A gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezeteknél folyna. A kormány rendeletileg szabályozná a Duális Képzési Tanács, a Felsőoktatás Tervezési Testület, sőt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) létrehozásával összefüggő kérdéseket. Az ENQA (az európai felsőoktatás legtekintélyesebb nemzetközi minőségbiztosítási szervezete – a szerk.) idén felfüggesztette a MAB teljes jogú ENQA-tagságát a kormányzati túlsúly miatt, ezt a Balog-féle módosítás úgy oldaná meg, hogy a tagságot kibővítené a HÖOK és az Iparkamara képviselőivel. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tiltakozó közleménye szerint ez a merőben szakmaiatlan lépés nem orvosolja a kormányzati túlsúlyt. Az ÉSZT szerint az is elfogadhatatlan, hogy miközben a rektorok kezéből kiveszik az intézmények gazdasági irányítását és végsősoron a munkáltatói jogkör gyakorlását is, a döntésekkel kapcsolatos felelősségüket meghagyják.

„Negligálták az általuk létrehozott Felsőoktatási Kerekasztalt, a Klinghammer-féle törvénytervezettel együtt, így bebizonyosodott, hogy mindez csak időhúzás volt, a kormányzat még a maga választotta tárgyalópartnereivel sem konzultál” – fejtette ki kérdésünkre Hiller István, a parlament alelnöke, volt szocialista oktatásügyi miniszter, aki különösen elfogadhatatlannak tartja a sürgősségi eljárást. Ez azt jelenti, hogy a plenáris ülés előtt még a parlamenti szakbizottság sem tudja megtárgyalni a jogszabályt. „Helyes, ha az állam ellenőrzi a közpénzek elköltését, viszont ha a kancellárt is az egyetem szenátusa jelölné ki, és őt nevezné ki a kormányfő, akkor a kancellárnak nagyobb lenne az együttműködési kényszere az akadémiai szférával” – ismertette benyújtásra váró módosítóját Hiller István. Hozzátette, hogy másképp a kettős vezetés, de a kancellár egyszemélyi vezetése sem működik, amit jól mutat, hogy a kísérletképpen bevezetett költségvetési biztosi poszt a Corvinuson csődöt mondott. Az USA-ban és Németországban szintén működik az állami intézményekben gazdasági kancellár, de nem a kormány kinevezettjeként. A gazdasági kancellár szerepe könnyen a további elvonások végrehajtására korlátozódhat. „Bár amire a kormány akarja, arra van pénz, az újra önállósított Testnevelési Egyetemre 17 milliárd forintot költenek, miközben a kiváló egyetemi címért járó tavalyi 10 milliárd forintot visszatartották” – figyelmeztet a szakpolitikus.

Márpedig a hírek szerint további ágazati elvonások várhatók, csak idén 20 milliárd forint mínuszt emlegetnek a 123 milliárdos állami keretből. A szakmai szervezetek a Felsőoktatási Kerekasztal haladéktalan összehívását sürgetik. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) közleményben hangsúlyozza, hogy a kancellárrendszer működőképességét a rektor és a kancellár közötti hatásköri viszonyok tisztázása határozza meg, ezért annak részletes szabályozását sürgeti, amit egyeztetések útján kell kialakítani. „Ha a finanszírozásban korrekciók nem történnek, akkor se kancellárral, se kancellár nélkül nem fognak működni a felsőoktatási intézmények” – nyilatkozta a Klubrádióban Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a rektori konferencia alelnöke. Utalt arra is: pontos hatásköri szabályozás nélkül a kancellárok politikai kijárókká válnak.

Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: amíg a 2008 óta tartó elvonásokat nem kompenzálják, addig nem várható felsőoktatási életpályamodell sem, márpedig korszerű felsőoktatás anyagilag megbecsült oktatók, dolgozók nélkül nem hozható létre. A felsőoktatás átalakításában a munkavállalók szempontjai gyakorlatilag kimaradtak. „Régóta mondjuk, hogy szívesen támogatunk egy szakmai értékrenden alapuló átalakítási folyamatot, de ehhez fontos lenne, hogy az ország minden régiójában legyen  olyan több karú egyetem, ahol néhány kar szoros kapcsolatban áll az adott régió gazdaságával. Máskülönben a szerkezetátalakítás egyes térségek számára rendkívüli hátránnyal járhat” – mondja az FDSZ elnöke, egyben a Pannon Egyetem oktatója, aki szerint a duális képzés bizonyos területeken hasznos lehet, de ez nem vezethet oda, hogy az egyetemeken felsőfokú technikusokat képezzünk.

„A hazai szisztéma inkább egy központi tervutasításos rendszerre emlékeztet, ahol a kancellár univerzális egyetértési joga révén a munkáltatói szempontok terén is a megfelelő káderpolitika fog érvényesülni, különösen, hogy magát a kancellárt is a miniszterelnök nevezi ki” – vélekedett lapunknak Geréby György, a CEU oktatója. Hozzátette: a piaci igények és a képzések rendszerszintű összehangolása kivitelezhetetlen a mai világban, már csak azért is, mert az egyes nagyvállalatok igényeihez szabott felsőfokú képzések megteremtése 5–7 évbe is beletelik, a munkaerő-piaci viszonyok viszont állandóan változnak. Ha ráadásul a MAB összetételét nem sikerül az elvárások szerint korrigálni, akkor végképp beáll egy olyan, kevéssé produktív felsőoktatási rendszer, melynek diplomáit sehol nem fogják elfogadni. Ennek következtében a diákok külföldre fognak özönleni, de bérrendezés híján velük fog tartani az egyetemi oktatók egy része is. Egy egyetemi adjunktus jelenlegi nettó 140 ezer forintos havibére ugyanis a nyugati kollégák bérének alig a nyolcadát teszi ki.

 

A DIKTATÚRÁK IS NYITNAK

Mianmar több évtizedes diktatúra után nyit a világ felé. Ennek részeként a felsőoktatási rendszerét is megreformálja, mégpedig a Közép-európai Egyetem (CEU) szakmai támogatásával, melynek kézikönyve alapján a mianmari kormány jelenleg az egyetemi autonómia elvét készül törvényben rögzíteni. „A dokumentum nemzetközi tapasztalatainkon alapul, és az a célja, hogy Mianmar egy nyíltabb társadalmat hozhasson létre az oktatás segítségével” – mondta Liviu Matei, a CEU vezérigazgatója és felsőoktatási szakpolitika professzora a Yangon Egyetemen. A tavaly elindított reformprogram keretében a mianmari egyetemek oktatói továbbképző programokon és tanulmányutakon is részt vesznek.

Olvasson tovább: